„Egy új alkotmányra van szükség” – Platthy Iván szerint a szentszéki megállapodás évfordulója és az alkotmányozás új párbeszédet nyithat egyház és állam között
A magyar katolikus püspöki kar vatikáni látogatásáról, XIV. Leó pápa üzeneteiről és az egyház–állam viszony rendezetlen kérdéseiről beszélgetett M. Kende Péter Platthy Iván nyugalmazott címzetes államtitkárral a Pirkadat november 11-i adásában. Platthy Iván úgy értékelte, hogy a pápa szavai a magyar egyházaknak is feladatot adnak, a jövő évi harmincéves szentszéki évforduló és a várható alkotmányozás pedig alkalmat teremthet arra, hogy a finanszírozás és az egyházak jogalkotási részvétele végre rendeződjön.
A remélt párbeszéd elmaradt
Legutóbbi beszélgetésükben még a látogatás előtt álltak, és abban reménykedtek, hogy a püspökök azzal térnek haza, hogy megindul egy párbeszéd az állam és az egyház között, ahogyan harminc évvel ezelőtt, amikor a miniszterelnök azzal jött vissza Rómából, hogy vegyes bizottsággal ülnek le tárgyalni. Platthy Iván elismerte, hogy ez most nem történt meg. Történt viszont néhány érdekes dolog: őt elsősorban az foglalkoztatta, milyen muníciót adott a püspököknek a találkozás a pápával.
A Vatikánt államként nézve a hivatalos találkozók rendszerint szakmai ügyekről szólnak a különböző dikasztériumokkal. Ennél fontosabbnak tartotta, hogy az egyik püspök beszámolójában két mondatot is idézett XIV. Leó pápától, ami szerinte azt jelenti, hogy ezeket magáévá tette.
Három pápa, egy gondolatmenet
Az üzenet jelentőségét Platthy a korábbi pápalátogatások felől közelítette meg. II. János Pál pápa üzenete Magyarországon az volt, hogy „ne féljetek”, Ferenc pápa pedig arra intette a papokat, hogy ne az államot szolgálják, hanem az embereket. XIV. Leó egyik mondatát így idézte: „A szabadságunkat csak az igazság mentén tudjuk megélni.” A másik szerint az egyház feladata a társadalomban való jelenlét, és nem csak a lelki dolgok.
A volt államtitkár úgy látja, hogy ha valaki ezeket egymás mellé teszi, Leó pápa tulajdonképpen folytatja elődei gondolatmenetét: az igazsághoz való ragaszkodás azt jelenti, hogy ne az igazságtalanság felé forduljanak. Ez szinkronban van Ferenc pápa üzenetével, csak más gondolatmenettel viszi tovább.
Ennek azért van különös súlya, mert az elmúlt tizenhat-húsz év nem mindig az igazság jegyében telt, és az egyházak sokszor nem szólaltak meg, amikor a társadalmat egymás gyűlöletére és megosztására építő politika érvényesült. Ha az egyház az igazság szolgálatára hivatott, és ezt a pápa is megerősítette, akkor az ilyesmit „szó nélkül nem szabad elviselni”.
Rendszerváltás vagy kormányváltás?
Platthy azt is figyelte, hogy a miniszterelnök németországi beszédében szóba kerül-e a két rendszerváltás. Szóba került: a moderátor rá is kérdezett, mi a különbség 1989 és 2026 között, és a válasz az volt, hogy akkor is rendszerváltás volt, és most is az. Ha pedig valóban rendszerváltás zajlik, akkor az egyházaknak is szükségük van egy párbeszédre, hogy megújulva induljanak újra.
M. Kende Péter itt ellenvetéssel élt. És ha valaki, akár az egyházak vezetői közül, azt feleli erre a miniszterelnöknek, hogy szerinte kormányváltás volt, nem rendszerváltás? Ebben az esetben a katolikus egyház vezetői azt is mondhatják, hogy nincs miért átalakulniuk, hiszen a rendszer ugyanaz.
Platthy erre a püspöki kar elnökének a pápa előtti beszámolójával válaszolt. Abban a harminc évvel ezelőtti, 1996-os anyagról is szó esett, amelyben a katolikus egyház egy igazságosabb, testvériesebb világról beszélt. A pápa válasza pozitív volt, de az igazságosságra helyezte a hangsúlyt. Nem mindegy, tette hozzá, milyen mottóval jönnek haza a püspökök, és mi az, ami szerint jó lenne, ha mindenki egységesen gondolkodna és cselekedne.
Harmincéves lesz a szentszéki megállapodás
Jövőre újabb évforduló következik: harmincéves lesz a Szentszékkel kötött, később törvényerőre emelt megállapodás. Az évfordulót Platthy szerint közösen kell megünnepelni, a megállapodást pedig feltétlenül elemezni és szükség szerint módosítani kell, amihez ismét együttgondolkodásra van szükség. Ezt a rendszerváltás egyik leglényegesebb elemének tartja.
Hangsúlyozta, hogy mindkét korábbi lépést a katolikus egyház tette meg, és a többi egyház most is erre vár. Ha annak idején a katolikus egyház nem köt megállapodást, a többiek is egészen más kapcsolatrendszert alakítottak volna ki az állammal, így viszont egy nemzetközi, államközi szerződés biztonsága állt mögöttük.
Felidézte azt is, hogy legutóbbi beszélgetésük óta részt vett az Egyházi Kórházak Egyesülésének ülésén. Ott a szerzetesrendek kongregációjának üzenetét is ismertették: legyenek egymással jó kapcsolatban, és az iskolafenntartóknak együtt kell tudniuk gondolkodni. Ez majdnem pontosan az, amiről korábban az iskolák kapcsán ők is beszéltek.
Finanszírozás és felsőház
A beszélgetés végén M. Kende Péter, ahogy szokták, feladatot osztott egyháznak és államnak: a szentszéki megállapodás évfordulóját azzal ünnepeljék, hogy átgondolják, mi van benne, és kell-e módosítani. Emellett a hírek szerint jövőre alkotmányozási folyamat indul, ahol szintén párbeszédre lesz szükség az egyházak, az állam és minden más szereplő között, ezért arra biztatott mindenkit, hogy tegyenek le javaslatot.
Platthy egyszerűnek látta a helyzetet: két téma nem rendeződött igazán az elmúlt időszakban. Az egyik a függőségi viszony, vagyis a finanszírozás, a másik az egyházak jogalkotásban való részvételének bizonytalansága. Az új alkotmányba ezért be kell emelni a felsőházat. Ott kapnának helyet a nemzetiségek is: a parlamenti szószólói rendszer helyett a felsőházban fejthetnék ki azt, amire hivatottak, például identitásuk megőrzését. Ugyanígy ott lennének az egyházak, a kamarák és az önkormányzatok is.
„Egy új alkotmányra van szükség” – mondta, és ezért beszél rendszerváltásról: az új alkotmányból adódóan az egyház és az állam kapcsolatát is érdemes áttekinteni. Ezt az állam is kezdeményezheti, ha a parlament napirendre tűzi a témát, a katolikus egyház nélkül azonban ezt nem teheti meg.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
