„Lássunk akkor már tisztán” – Nagy Erzsébet a sztrájkhajlandóság felméréséről, a költségvetésről és a vitatott vezetői pályázatokról
A pedagógusok sztrájkhajlandóságának felméréséről, a 2027-es költségvetés oktatási sorairól, a tankerületi igazgatói és szakképzési főigazgatói pályázatok körüli botrányokról, valamint az elmaradt jubileumi jutalmakról beszélgetett M. Kende Péter Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivőjével a Pirkadat november 11-i adásában. A szakszervezet szerint a költségvetésben nem látszik a béremelés fedezete, a vezetői kinevezésekről pedig nyilvános szempontokat és eredményeket várnak a minisztériumtól.
Kérdőív készül a sztrájkhajlandóságról
A két héttel korábbi beszélgetés óta elkészült a kérdőív, amellyel a PDSZ a sztrájkhajlandóságot méri fel. Az országos választmány a következő napokban ül össze, és először a tagságon belül terítik a kérdéseket; a választmány dönt arról is, milyen formában hozzák nyilvánosságra a felmérést.
Az ügyvivő elmondta, hogy az ilyen felméréseknél mindig ugyanaz a dilemma. Ha a kitöltőnek azonosítania kell magát, hogy ne tölthesse ki többször, sokan megijednek; ha viszont nincs azonosítás, kérdéses lesz az eredmény. Ezért először belső körben, visszaigazolással mérnek, utána pedig a teljes körre kiterjedő, anonim próbamérés jöhet. Ha a két eredmény arányai nagyjából egybevágnak, kimondható, mekkora a sztrájkhajlandóság. A felmérést akár a hétvégén le is bonyolíthatják, és ezt minél előbb meg kell tenni, mert megy az idő: idén is szó volt emelésről, csak erről már senki sem beszél a szakszervezeten kívül.
Hol van a fedezet a költségvetésben?
M. Kende Péter arról kérdezett, tartja-e magát a kormány álláspontja, hogy a vártnál kisebb emelésre van csak lehetőség, például a nevelő-oktató munkát segítő munkatársaknál. A vendég válasza szerint a gond az, hogy a költségvetési törvényben még egy szerényebb emelés fedezete sem igazán található meg. Van ugyan egy jelentős céltartalék, de ha minden ágazatnak abból kell csipegetnie, az elmorzsolódik, és nem marad puffer.
Az ügyvivő furcsaságokat is talált a törvényben. Miközben azt hallják, hogy nincs lehetőség nagyobb emelésre, a minisztérium saját során lényegesen nagyobb összeg szerepel, mint eddig, és a Klebelsberg Központ támogatását is jelentősen megnövelték. A műsorvezető felidézte, hogy a kormányalakulás idején arról volt szó, hogy a központ valamiféle kutatóközponttá alakul. „Most is ez állítólag, csak nem tudjuk, hogy mit kutat” – reagált Nagy Erzsébet. Ha megemelik a támogatást, annak valamilyen céllal kell járnia, tette hozzá. Ismerősei arra is felhívták a figyelmét, hogy az ilyen arányok magas cafeteriajuttatásra utalhatnak, ami az oktatási intézményekben már kiveszett fogalom; ezt egyfajta kettős mércének tartja.
Úgy tudja, Magyar Péterék újból átnézik a költségvetést, a szakszervezet pedig várja, hogy valódi előzetes egyeztetésre hívják őket. Mint hangsúlyozta, követelésük nemzetgazdasági szinten nem nagy tétel.
Nyertes-e az oktatás?
A műsorvezető arra is rákérdezett, igaz-e a miniszter állítása, hogy a 2027-es költségvetés egyik nyertese az oktatás. A PDSZ ezt nem látja: a sorok között keresték, de nem találták a nyomát. A miniszter egy videóban arról beszélt, hogy lesz, ahol nagyobb fejlesztés lesz, és lesz, ahol csak a csapokat javítják meg; az ügyvivő szerint majd kiderül, mi is ez a nagy arányú fejlesztés.
A béremelésnél az „átlagos” szót tartja a legnagyobb gondnak, mert az egyes munkavállalóknak semmit sem jelent. M. Kende Péter a bértömegre vetített emelés tipikus esetének nevezte ezt. Az ügyvivő olyan rendeletet hiányol, amely mindenkinek garantálna valamit, és úgy véli, egyeztetni kellene arról, milyen elv szerint oszlik meg az emelés az egyes foglalkozási csoportok között.
Botrányos vezetői pályázatok
A minisztériumot most leginkább a tankerületi igazgatói pályázatok körüli botrány foglalkoztatja, és a szakképzés is „felzárkózott”: a szakképzési centrumok főigazgatói pályázatainak véleményezése körül is botrányok vannak. Nagy Erzsébet nem érti, miért kell mindennek előkészítetlenül és ilyen furcsa eredménnyel zajlania.
Példaként említette, hogy egy addig faipari cégnél dolgozó, az oktatással egyáltalán nem foglalkozó pályázó nyert. Még inkább szúrja a szakszervezet szemét, hogy tankerületi igazgató lett az egyik ügyvéd, aki a tankerületet képviselte a pedagógusok túlmunkaperei ellen. A kollégák jogerősen nyertek ezekben az ügyekben, sokan ezekre alapozták rendkívüli lemondásukat is, az ítéleteket azonban a Kúria rendre megsemmisítette. A PDSZ jogászai úgy látják: egészen elképesztő indoklással, mögötte nyilvánvalóan politikai szándékkal, hogy a kollégák ne nyerjenek tömegesen ilyen pereket. Arra a kérdésre, hogy nem kellene-e egy tankerületi igazgatónak oktatási szakembernek lennie, az ügyvivő úgy felelt: nem ártana, ha értene a tanügyigazgatáshoz, és gyakorlati tapasztalata is lenne.
A szakszervezethez sorra érkeznek a visszajelzések, hogy egy-egy nyertes az adott helyen az utolsó helyen végzett. Olyan hang is van, amely úgy tudja, hogy a háttérből suttogtak, és valaki más javaslata került előtérbe a miniszterével, illetve a Klebelsberg Központ elnökéével szemben. A PDSZ ezért nyilvános szempontsort kér, és azt, hogy a miniszter ismertesse az egész eljárást és a szavazások eredményét: hogyan véleményezték a nevelőtestületek és a polgármesterek az egyes jelölteket. „Lássunk akkor már tisztán” – fogalmazott Nagy Erzsébet. Közérdekű adatigénylést is beadtak, erre még nem jött válasz.
1,2 milliárd a Nemzeti Pedagógus Karnak
Egy korábbi, október 5-én beadott adatigénylésükre viszont – sürgetés után, a határidő lejárta után – megérkezett a válasz. Ebből kiderült, mennyi támogatást kapott eddig a Nemzeti Pedagógus Kar. 2013-ról és 2014-ről nem áll rendelkezésre adat, 2015-től viszont minden évre megadták az összeget, amely 35 millió forintról 150 millióig emelkedett. Összeadva ez közel 1,2 milliárd forint, a PDSZ pedig úgy gondolja, hogy a kamarának már meg kellett volna szűnnie.
Jubileumi jutalmak és zebraszerdák
A következő két hétben mindenképpen le kellene ülni a minisztériummal, már csak a jubileumi jutalmak miatt is. Az elmaradt jubileumi, illetve most már köznevelési foglalkoztatotti jutalmak kifizetésének bírósági érvényesítésére elévülési határidő vonatkozik. Méltányossági eljárást ígértek, de nagy a hallgatás. Ha az egyeztetés nem vezet eredményre, tömegesen kell kereseteket benyújtani, mert az elévülést egyedül a kereset benyújtása szakítja meg.
Arra a kérdésre, hogy előrelépés híján folytatja-e a PDSZ a zebraszerdákat, Nagy Erzsébet elmondta: ha lesznek hozzá partnerek, ők is becsatlakoznak, de nem akarják utólag sem elvinni a show-t. A kezdeményezés nem a szakszervezeté volt; szülők, pedagógusok, érdeklődők és járókelők alakították ki, és egy kolléganőjük indította el annak idején. „Mégiscsak tud egy fecske valami nyarat csinálni, legalábbis reméljük” – tette hozzá. A következő beszélgetésre talán az is kiderül, milyen költségvetést fogad el végül a kormány.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
