„Rossz lenne az optikája a dolognak” – Kovács András a letartóztatásokról, az izraeli választásról és Szerbiáról
A volt fideszes politikusok letartóztatásának meghosszabbításáról, a közeledő költségvetési vitáról, az izraeli választás meglepetéséről és a szerbiai fejleményekről beszélgetett M. Kende Péter Kovács András újságíróval, a Mandiner főmunkatársával a Pirkadat október 29-i adásában. A vendég szerint a jogalkotónak érdemes volna újragondolnia a letartóztatás szabályait, Izraelben pedig az arab pártok megerősödése olyan kérdéseket tesz megkerülhetetlenné, amelyeket eddig sikerült elodázni.
Letartóztatás vagy házi őrizet?
M. Kende Péter a meghosszabbított letartóztatásokkal és a széfekben talált, szerinte hihetetlen összegekkel kezdte. Kovács András az összegekről annyit mondott: ha megvan a pénz, az mindenféle szempontból a legszerencsésebb, mert akkor legalább nem érte kár a magyar államot. Azon, hogy Seszták Miklós letartóztatását meghosszabbították, nem lepődött meg különösebben. Hankó Balázs és Varga-Bajusz Veronika esetében viszont – ahogy sokan mások – nem látja, mit tudnának tenni, ha otthon lehetnének, ahogyan a második kerületi polgármester is otthon van. Úgy véli, annál, aki még hivatalban van, a bűnismétlés veszélye erősebb indok, mint azoknál, akik már nincsenek pozícióban.
A döntés a bíróságé, tette hozzá, de sokan beszélnek arról, hogy a jogalkotónak át kellene gondolnia, mikor jár letartóztatás és mikor házi őrizet. Ha a törvényhozó egyáltalán lépni akar, itt van teendője. Egy statisztikát is felidézett, amely szerint ha az ügyészség letartóztatást kezdeményez, a bíróság az esetek 99 százalékában el is rendeli. Ebből arra következtet, hogy a hatóságok ezekben az ügyekben sem nagyon mérlegelnek.
Nem válhat bevett gyakorlattá
A műsorvezető arra is rákérdezett, hogy a héten nyilvánosságra kerülő költségvetési számok, és a velük járó viták és kritikák mellett ezentúl rendszeresen hallani fogunk-e arról, hogy éppen kit visznek el. Az újságíró azt mondta, reméli, hogy ez nem válik bevett gyakorlattá, mert elvinné a vitát az érdemi kérdésekről. Akivel szemben felmerül a bűnösség gyanúja, ott járjanak el a hatóságok, de ha valahányszor valami kellemetlen történik a kormány számára, valakit elvisznek, az elég furcsa lenne: „szerintem rossz lenne az optikája a dolognak”.
Úgy látja, most egybeestek a dolgok, de nem akar semmit sem előre megítélni: más személlyel szemben egyelőre nem történt gyanúsítás, és azt sem tudni pontosan, milyen ügyeket vizsgálnak a különféle szervek. Ha újabb magas rangú politikust gyanúsítanak meg, arról úgyis tudni fogunk.
Izrael: kiugrás vagy egységkormány
A beszélgetés második fele a világ felé fordult. Izraelben egy dolog biztos, mondta M. Kende Péter, az, hogy semmit sem lehet tudni. A vendég szerint most az a nagy kérdés, mit lépnek a különféle felek, ugrik-e ki valaki valamelyik koalíciós blokkból. A műsorvezető ezt nagyon ingatag megoldásnak tartaná. Marad az egységkormány felé mozdulás lehetősége, amelynek a vendég szerint egy biztos feltétele van: hogy Netanjahu nyugállományba vonuljon. Ő azonban szerinte nem fog visszavonulni, hiszen azt mondja majd, hogy ő nyerte meg a választást.
A stúdióban elhangzott, hogy Netanjahu az utolsó napokban megint rendkívül ügyesen kampányolt, bár úgy is lehet nézni, hogy az ellenfelei voltak gyengék, pedig néhány hónapja még nagy előnyük volt. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyarországi és a szerbiai tapasztalattal szemben Izraelben a rekordrészvétel nem az ellenzéknek kedvezett.
Tizenkilenc arab képviselő
A vendéget leginkább az lepte meg, hogy a Kneszetbe bejutott két arab párt együtt 19 képviselőt küld a parlamentbe, 13-at és hatot. Visszanézte az elmúlt évtizedeket: korábban nagyjából 9–11 mandátumuk volt, vagyis most csaknem a duplája. Kérdés, mit szeretnének, akarnak-e kormányozni az ellenzéki blokkal, mert akkor egyértelmű többségük volna, és hogy az ellenzék akar-e velük együttműködni.
Felvetődött az is, hogy ez a 19 képviselő arra is alkalmat ad, hogy Izraelben valóban elgondolkodjanak, mit kezdjenek az izraeli állampolgárságú arabokkal, és mit az Izrael által ellenőrzött területeken élőkkel. Eddig ezt sikerült megkerülni, és most úgy tűnhet, hogy már nem lehet megúszni. Kovács András szerint azonban ez is kikerülhető, ha a politikai erők nem jutnak dűlőre, és új választást írnak ki; ilyet már láttak. Kétli, hogy akkor is ekkora lenne a részvétel, így a 19-es szám vélhetően csökkenne, bár nőhetne is.
Érdekesnek tartja, hogy az arab pártok szavazói nem szavaztak taktikusan: ha így tettek volna, a cionista ellenzéknek is nevezett tábor lényegesen jobban szerepelhetett volna, és talán nem Netanjahu nyeri a választást. Úgy tűnik, sem Naftali Bennett, sem Gadi Eisenkot nem volt vonzó számukra, pedig Eisenkot marokkói származása miatt az indulását az arab kisebbség, illetve – ahogy a műsorvezető hozzátette – a szintén nem kis létszámú szefárdok felé tett gesztusnak is lehetett tekinteni. A relatív többség sem volt erre vevő.
Szerbia: decemberben elnökválasztás
A végén Szerbia is szóba került. Az újságíró emlékeztetett arra, hogy sokan azt hiszik, megállt az idő, pedig decemberben elnökválasztás lesz, mert Aleksandar Vučić lemondott, hogy miniszterelnök lehessen. Kérdés, ki és hogyan indul majd, addig pedig az új kormány sem tud semmit letenni az asztalra. A szerb választás legnagyobb vesztese szerinte a Vajdasági Magyar Szövetség; hogy ott mi lesz, az egy hónapon belül kiderülhet.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
