„Ez egy óriási hiány pótlására van” – Bokor János a MedSpot Alapítvány kárpátaljai munkájáról és a háborúban otthon maradt nőkről
A háborúkat férfiak vívják a fronton, a hátországban azonban ott vannak a nők és a családok, akikre a hírek kevésbé figyelnek. Erről, az ukrajnai háború lélektani terheiről és a MedSpot Alapítvány kárpátaljai munkájáról beszélgetett M. Kende Péter Bokor Jánossal, az alapítvány kuratóriumának tagjával a Pirkadat október 29-i adásában. Szóba került az alapítvány november 4-i budapesti rendezvénye is, ahol egy négy ukrán nő életét négy éven át követő dokumentumfilmet mutatnak be.
Akik a férfiakat várják haza
Bokor János elmondta, hogy az alapítvány munkatársai hónapról hónapra járnak Kárpátaljára, hogy az ottani menekültszállásokon élők orvosi és pszichológiai ellátását biztosítsák. Ezeken az utakon tapasztalták meg, hogy a fronton harcoló férfiak mellett a családok és az őket hazaváró nők legalább ennyire fontos részei a társadalomnak. Hogy miként zajlik az élet otthon férfiak nélkül, milyen egy apát vagy férjet várni egy-egy szabadság idejére, és hogyan alakulnak ezek a családi történetek, az szerinte messze túlmutat azon, amit a hírekben látni.
M. Kende Péter arra is rákérdezett, hogy ha egyszer véget ér a háború, gondolni kell-e majd a hazatérő férfiakra. A kurátor szerint már most is gondolni kell rájuk, mert elképesztő terheket cipelnek, és ezek elhordozása, a sebek gyógyítása nem ér véget a háborúval. Ezt a társadalom és a támogató szervezetek fontos feladatának nevezte.
Gyógyszer, vizsgálat, visszatérő betegek
Munkájuknak ezt a területét Bokor János azért tartja különösen átláthatónak, mert egyértelmű, mire kérnek támogatást: drága gyógyszerek megvásárlására, és arra, hogy önkéntes orvosokból és pszichológusokból álló csapattal elvégezzék a vizsgálatokat és felírják a szükséges gyógyszereket. Több száz beteggel foglalkoznak a térségben, és közülük több mint százhoz hónapról hónapra visszajárnak.
Az utak a pénzen múlnak: ha van elég támogatás, utaznak, ha nincs, nem. Bokor szerint a több mint négy év alatt, amióta visszajárnak, ez szerencsére nagyon ritkán fordult elő, de nagyon előre sem tudnak tervezni, jó esetben két-három utazást látnak előre. Ezért tartja a támogatásokat ennyire fontosnak.
A segítő orvosok különböző szakterületekről érkeznek, a menekültszállásokon azonban általános orvosi ellátást végeznek; működési területük ott ér véget, ahol egy beteget kórházba kell utalni. Ha valakinek Ukrajnában nehezen vagy egyáltalán nem elérhető ellátásra van szüksége, megpróbálnak magyarországi utat találni számára, ami mindig költséges és nehéz.
Kiszámíthatatlan egészségügy Kárpátalján
A műsorvezető arra volt kíváncsi, milyen az egészségügyi ellátás Ukrajna nyugati részén. Bokor János egyetlen szóval kiszámíthatatlannak nevezte: vannak elkötelezett és jól felkészült orvosok, egyes intézmények nagyon jól működnek, mások nagyon szűkös forrásokból dolgoznak, és az, hogy ki milyen ellátáshoz jut, közel sem olyan egyértelmű, mint a magyarországi rendszerben. „Az, hogy mi ott jelen vagyunk, az egy óriási hiány pótlására van, és nem egy jól működő rendszernek a kiegészítésére vagy támogatására” – fogalmazott.
Dokumentumfilm és kerekasztal a Mazel Tovban
Mivel a MedSpot adományokból működik, fontosak a megjelenések, a felhívások és az adománygyűjtő rendezvények. A következő ilyen november 4-én, este hat órakor lesz a Mazel Tovban. Itt egy dokumentumfilm bemutatásában működnek közre, amely négy ukrán nő életét kíséri végig négy éven át; mindegyikük férje a fronton szolgál. A családok háttere nagyon eltérő: van, ahol már felnőttek a gyerekek, és van, ahol még meg sem született a gyermek. A film azt mutatja meg, hogyan viszik ezek a nők a családot, és milyen megpróbáltatásokkal kell szembenézniük azon túl, hogy aggódnak a férjükért.
A vetítést kerekasztal-beszélgetések kísérik. Újságírók beszélnek a nők helyzetéről, Dr. Spányik András, az alapítvány kuratóriumának elnöke és orvosszakmai vezetője pedig Rácz András biztonságpolitikai szakértővel arról, hogyan jelenik meg a háborúban a poszttraumás stressz-szindróma és a hadviselés többi lélektani vonatkozása. Az est házigazdája Geszti Péter lesz. Aki nem tud elmenni, az alapítvány honlapján tájékozódhat a munkájukról, és ott támogatni is lehet őket.
Testi és lelki bajok együtt
A poszttraumás stressz nemcsak a frontról hazatérő férfiakat érinti, hanem a nőket is. Bokor János elmondta, hogy a menekültszállásokon minden orvosi vizsgálat során elvégeznek egy tesztet is, amely segít eldönteni, szüksége van-e a betegnek pszichológiai ellátásra, beszélgetésre. A testi és a lelki problémákat igyekeznek együtt kezelni, a poszttraumás tüneteket pszichológusaik és pszichoterapeutáik térképezik fel és kezelik, amennyire a havi látogatások ezt lehetővé teszik.
M. Kende Péter végül azt kérdezte, ha egyszer véget érne a háború, mennyi idő, hány nemzedék alatt gyógyulhatnának be ezek a lelki sebek. A kurátor szerint a kérdés megválaszolhatatlan: egy egész társadalmat érintő trauma és a róla való beszélgetés kifutása megjósolhatatlan.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
