„A politika nem kebelezheti be az egyházakat” – Platthy Iván szerint újra kell gondolni az állam és az egyház kapcsolatát
A Pirkadat szeptember 9-i adásában M. Kende Péter Platthy Iván nyugalmazott címzetes államtitkárral beszélgetett a bocsánatkérés közéleti jelentőségéről, az egyházak és a pártpolitika viszonyáról, valamint az új kormány és az egyházi szereplők között elindult párbeszédről. Szóba került az egészségügy, az oktatás, az önkormányzati iskolafenntartás és az is, hogyan lehetne egy új állam–egyház kapcsolati rendszert szakmai egyeztetésekre építeni.
A bocsánatkérésből közéleti vita lett
Platthy Iván szerint az előző heti beszélgetésük a bocsánatkérésről meglepően sok embert megmozgatott.
Úgy látja, maga a bocsánatkérés és az egyházak közéleti szerepe is érzékeny kérdés, különösen akkor, amikor a pártpolitika megpróbál bekapcsolódni egyházi ügyekbe.
Szerinte jó lenne, ha a bocsánatkérés kultúrája szélesebb körben is terjedne, mert sok olyan közéleti konfliktus van, amely után soha nem következik valódi korrekció.
Az egyház ne legyen pártpolitikai szereplő
Platthy különbséget tett a közpolitikai és a pártpolitikai szerepvállalás között.
Szerinte az egyházaknak természetes feladatuk megszólalni társadalmi kérdésekben: a leszakadó rétegek, az oktatás, az egészségügy vagy az integráció ügyében.
A napi pártpolitikai küzdelmektől azonban szerinte távol kellene maradniuk.
Felidézte, hogy már 1989-ben, amikor az állam és az egyház kapcsolatával foglalkozott, ezt kérte az egyházi vezetőktől.
„A pártpolitika nem a templomok falai közé való.”
„A politika nem kebelezheti be az egyházakat”
Platthy egy 1999-es interjúját is felidézte, amelynek címéül azt adták: „A politika nem kebelezheti be az egyházakat.”
Szerinte ez ma is érvényes gondolat.
„A politikának nem szabad bekebelezni az egyházakat, mert különben egy parlamenti ciklusokban gondolkodó és kiszolgáltatott egyház jön létre.”
Úgy látja, az elmúlt évtizedek ellenére ez a veszély továbbra sem tűnt el teljesen.
Megindult a párbeszéd az új kormánnyal
Platthy szerint ugyanakkor az új kormány és az egyházak között több területen is láthatóan elindult az egyeztetés.
Példaként említette az egészségügyi tárca és az egyházi kórházak vezetőinek találkozóját.
Szerinte itt olyan kérdések kerülhetnek elő, mint az egyházi intézmények finanszírozása, a szektorsemlegesség és az, hogy milyen szerepet kapnak az egyházi kórházak az egészségügyi átalakításokban.
Az egyházi vezetőkkel is egyeztetnek
Platthy arról is beszélt, hogy a kormányzat részéről már több történelmi egyház vezetőivel is történt egyeztetés.
A református egyházzal külön párbeszéd indult, és az érintett tárca a MAZSIHISZ vezetőivel is leült.
Szerinte ezek a találkozások azt mutatják, hogy a kapcsolat új alapokra helyezésének folyamata már elkezdődött.
A kérdés most az, milyen intézményi formát és milyen mélységet kap majd ez az együttműködés.
Az önkormányzatok visszakérnék az iskolákat
A beszélgetés egyik fontos témája az oktatás volt.
Platthy felidézte, hogy nyolc önkormányzati szövetség közös javaslatot dolgozott ki a közoktatás jövőjéről.
A kezdeményezés lényege szerinte az, hogy az iskolák egy része visszakerülhessen az önkormányzatokhoz.
A javaslat nem azonnali és kötelező visszaadást jelentene, hanem differenciált rendszert: amelyik önkormányzat képes és akarja vállalni az intézmény fenntartását, megtehesse, ahol pedig ez nem reális, ott maradhatna állami szerepvállalás.
A tankerületi rendszer is átalakulhat
Platthy szerint ebből az is következhet, hogy a tankerületi rendszer jelenlegi formája nem marad változatlan.
Úgy látja, csak ott lenne szükség tankerületi fenntartásra, ahol az önkormányzat nem vállalja az iskola működtetését.
Ezzel szerinte ismét erősebb szerepet kaphatnának az iskolavárosok és a helyi közösségek.
Szakmai párbeszéd nélkül nem lehet új rendszert építeni
Platthy szerint az államigazgatás, az oktatás és az egyházi intézményrendszer átalakításánál különösen fontos, hogy a szakma és a jog ugyanazt a nyelvet beszélje.
„A párbeszéd minden oldalról, a szakma és a jog egy nyelven beszélve alakítsa ki a jövőt.”
Úgy látja, egy új rendszer csak akkor lehet tartós, ha nem kizárólag politikai döntésekből, hanem valódi szakmai egyeztetésekből épül fel.
Harminc év után ismét készül egy püspökkari dokumentum
A beszélgetésben felidézték az 1996-os katolikus püspökkari körlevelet is, amely társadalmi kérdésekben fogalmazott meg álláspontot.
Platthy szerint most, harminc évvel később ismét készül egy hasonló dokumentum.
Elmondása szerint a püspöki kar legutóbbi ülésén már tárgyaltak egy 26 oldalas anyagról, amelyet még tovább csiszolnak, és várhatóan október 19-én mutatják be.
Szerinte ez jó példája annak a közéleti szerepnek, amely valóban az egyház feladata lehet.
A bocsánatkérés az újév előtt különös súlyt kap
M. Kende Péter a beszélgetés végén visszakanyarodott a kiinduló témához.
A zsidó újév előtti napokban különösen fontos a számvetés és a bocsánatkérés azokért a hibákért, amelyeket az ember akarva vagy akaratlanul követett el.
Platthy Iván egészségben és szeretetben gazdag új évet kívánt.
A beszélgetés alapján számára a bocsánatkérés közéleti értelemben is azt jelenti, hogy a politikai és egyházi szereplők képesek legyenek újragondolni korábbi döntéseiket, és párbeszédben keresni egy működőképesebb viszonyt.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
