„Nem érdemes mindig az Örökkévalóra mutogatni” – Szabó György szerint az embernek is változtatnia kell
A Pirkadat július 30-i adásában Breuer Péter Szabó György rabbival, a MAZSÖK elnökével beszélgetett az aszályról, az emberi felelősségről és az Ékev hetiszakasz tanításairól. Szabó szerint az ima fontos, ám a világ problémáinak megoldását nem lehet kizárólag az Örökkévalótól várni: az embernek saját döntéseit és életmódját is felül kell vizsgálnia.
Az ima mellett cselekvésre is szükség van
A rendkívüli hőség és a csapadékhiány kapcsán Szabó György arra figyelmeztetett, hogy a vallásos ember sem háríthat minden felelősséget az Örökkévalóra.
„Nem szabad és nem érdemes mindig az Örökkévalóra mutogatni” – mondta.
A zsidó hagyomány szerint Isten a természeten keresztül is megmutathatja akaratát, és a történelemben az éhínségek, járványok vagy más csapások gyakran késztették önvizsgálatra az embereket. A rabbi szerint azonban ennek az önvizsgálatnak gyakorlati döntésekhez is kell vezetnie.
Felidézte, hogy korábbi vízhiányos időszakokban az imák mellett korlátozták a locsolást és más takarékossági intézkedéseket is bevezettek.
A tüneti kezelés kevés
Szabó szerint a vízfogyasztás korlátozása, az energiaimport vagy más azonnali beavatkozás csak részleges megoldást jelenthet. Ezek szükséges lépések lehetnek, de a problémák gyökerét nem érintik.
Egy betegséghez hasonlította a helyzetet: a gyógyszertárban megvásárolt kenőcs enyhítheti a tüneteket, de súlyosabb baj esetén szakorvosra és pontos diagnózisra van szükség.
„Nem felületi kezelésekre van szükség, hanem arra, hogy azon gondolkodjon el az emberiség, vajon jó úton jár-e a világ” – fogalmazott.
Úgy látja, az elmúlt években egyre erősebben jelent meg az a gondolkodás, amely figyelmen kívül hagyja az Örökkévaló uralmát és az emberre vonatkozó erkölcsi törvényeket.
A világ vezetőinek is önvizsgálatot kellene tartaniuk
A rabbi szerint a jelenlegi válságokat nem lehet kizárólag egyes országok, kormányok vagy társadalmi csoportok problémáiként kezelni. Az éghajlat, a gazdaság és a társadalmak állapota az egész bolygót érinti.
„A világ vezetőinek a jó részének el kéne húzódnia egy csöndes sarokba, és elgondolkodni azon, hogy valóban jó úton járnak-e azok a folyamatok, amelyek ma a világot jellemzik” – mondta.
Az emberek többsége szerinte továbbra is rövid távú, helyi intézkedésektől várja a megoldást. Ezek átmenetileg enyhíthetik a gondokat, de önmagukban nem változtatják meg a világ egészét meghatározó folyamatokat.
A recept Mózes könyveiben található
Arra a kérdésre, kik hozhatnak valódi döntéseket, Szabó György a Tórára és a próféták tanításaira hivatkozott.
„Az emberiségnek a törvényei egészen pontosan le vannak írva Mózes öt könyvében” – jelentette ki.
A prófétai könyvekben szerinte konkrét útmutatás található arra, hogyan kell az embernek viszonyulnia a teremtett világhoz, a másik emberhez és az Örökkévalóhoz. Salamon király mondását idézve hozzátette: nincs új a nap alatt, ezért a korábbi válságok és válaszok tanulmányozása ma is irányt mutathat.
Mózes figyelmezteti a népet
Az Ékev a Dvárim, vagyis Mózes ötödik könyvének harmadik hetiszakasza. Ebben Mózes ismét felidézi az Egyiptomból való kivonulás és a Sínai-hegyi kinyilatkoztatás után történteket.
A szakaszban szerepel a Smá Jiszráél imához kapcsolódó második rész is, amely az isteni parancsolatok megtartása és a föld termékenysége közötti összefüggésről beszél.
Mózes összehasonlítja Egyiptomot és a Szentföldet, majd részletesen elmondja, milyen következményekkel jár, ha a nép megtartja a törvényeket, és mi történik akkor, ha eltér tőlük.
Szabó szerint a hetiszakasz jelentős része feddést tartalmaz, amelynek jogossága hamar megmutatkozott: a honfoglalás után a nép egy része rövid időn belül a bálványok felé fordult.
Könnyebb egy kézzelfogható tárgyat imádni
A bálványimádás Szabó György szerint azért lehetett vonzó, mert a kézzel megfogható tárgyakat könnyebb volt természetfeletti erővel felruházni, mint elfogadni az egyetlen, láthatatlan Istent.
A stúdióban álló papírpoharat hozta példának: egy ilyen tárgy látható és megérinthető, ezért az ember könnyebben tulajdonít neki különleges erőt. A zsidó hit alapja ugyanakkor az, hogy az Örökkévalónak nincs teste vagy fizikai megjelenése, mégis ő teremtett és tart fenn mindent.
A teremtett tárgy nem válthatja ki a Teremtőt, hiszen maga a tárgy is az ő alkotása.
Péntek este folytatódik a tanulás
A Vasvári Pál utcai zsinagógában a péntek esti tanítás 19 óra 20 perckor kezdődik. A tanulást ima, majd kidus követi, ahogyan a közösség hosszú nemzedékek óta megtartja a sábát rendjét.
Szabó György reményét fejezte ki, hogy egyre többen ismerik fel: az ima, a tanulás és az isteni utasítások megtartása mellett személyes felelősséget is kell vállalniuk döntéseikért.
„Talán úgy sokkal könnyebb lesz” – mondta.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
