„Rengeteg bizonytalansági tényező van, és ez a világnak nem jó” – Gyarmati István szerint Trump politikája egyre kiszámíthatatlanabb
A Pirkadat július 27-i adásában M. Kende Péter dr. Gyarmati István biztonságpolitikai szakértővel beszélgetett Donald Trump amerikai elnök bel- és külpolitikai helyzetéről, az iráni konfliktusról, a republikánus párton belüli erőviszonyokról és a közelgő félidős választások tétjéről. Gyarmati szerint az Egyesült Államok politikai bizonytalansága már a világgazdaságra és Európa biztonságára is közvetlen hatással van.
Trump ígéretei és a valóság egyre távolabb kerülnek egymástól
Gyarmati István szerint az amerikai elnök kommunikációjában minden sikeresnek látszik, miközben több választási ígéret végrehajtása elakadt vagy a vártnál gyengébb eredményt hozott.
A külpolitika különösen kiszámíthatatlanná vált. Gyarmati az iráni konfliktust említette példaként, ahol szerinte az elnök túlzottan beleszólt a katonai döntésekbe.
„Ma békét kötünk, holnap háborúzunk” – jellemezte a változó irányt. Úgy látja, ilyen körülmények között a katonai vezetés nehezen tud következetes stratégiát kialakítani.
Az iráni konfliktus már a világgazdaságot is terheli
A biztonságpolitikai szakértő szerint ma már nem kizárólag a katonai eredmény a kérdés. Az iráni helyzet gazdasági következményei egyre súlyosabbak.
A Brent olaj ára ismét száz dollár fölé emelkedett, ami Európában és Magyarországon is megjelenik az üzemanyagárakban. Gyarmati szerint a magas energiaárak már az Egyesült Államok számára sem kedvezőek, hiába rendelkezik az ország jelentős saját olajtermeléssel.
Rubio visszahúzódott, Vance sem ezt a háborút akarta
Marco Rubio külügyminiszter helyzetét Gyarmati különösen nehéznek látja. Szerinte voltak olyan időszakok, amikor Rubio szinte eltűnt az amerikai külpolitika nyilvánosságából.
„Nyilván nem akar szembeszállni az elnökkel, nem is teheti meg, de nem is szeretné, hogy azonosítsák őt vele” – mondta.
JD Vance alelnök szintén kényelmetlen helyzetbe került. Gyarmati szerint Vance nem támogatta az iráni katonai beavatkozást, később mégis neki kellett tárgyalnia annak következményeiről.
A szakértő úgy látja, Vance és Rubio között már most komoly versengés zajlik a republikánus párt következő elnökjelöltségéért.
A demokraták akár a Szenátust is megszerezhetik
A félidős választások előtt új helyzet alakult ki. Gyarmati szerint a legfrissebb felmérések már valamivel nagyobb esélyt adnak annak, hogy a Demokrata Párt a Szenátusban is többséget szerezzen.
Ez azért különösen figyelemreméltó, mert a demokraták országos politikai jelenléte jelenleg gyenge, és még az sem látszik, ki lehet majd a következő elnökjelöltjük.
A jelölti verseny szerinte csak később indul be igazán, jelenleg több önjelölt van, de egyikük sem tűnik kiemelkedően erősnek.
Trump aligha kompromisszumokkal válaszolna
Ha a republikánusok elveszítenék a Kongresszus mindkét házát, az amerikai elnök mozgástere jelentősen szűkülne.
Korábbi elnökök ilyen helyzetben rendszerint kompromisszumokat kerestek az ellenzékkel. Gyarmati azonban nem erre számít Donald Trumptól.
„Én azt gondolom, hogy Donald Trump nem így fog reagálni, hanem még inkább ilyen elefánt módjára be fog törni a porcelánboltba” – fogalmazott.
Ez szerinte további belpolitikai feszültséget és külpolitikai kiszámíthatatlanságot okozhat.
A republikánusok is megpróbálhatnak megszabadulni tőle
Gyarmati arról is beszélt, hogy egyre gyakrabban jelenik meg az a feltételezés, miszerint saját pártján belül is felmerülhet Trump leváltása még a következő elnökválasztás előtt.
Az impeachmentet kevéssé valószínűnek tartja. Elméletileg szóba kerülhetne az alkotmányos alkalmatlansági eljárás, vagy az elnök életkorára és egészségi állapotára hivatkozó lemondás.
Egy ilyen forgatókönyv automatikusan JD Vance alelnököt emelné az elnöki székbe, és alapvetően átrendezné a republikánus elnökjelöltségért folyó küzdelmet.
Európában Trump korábbi szövetségesei is távolodnak
Gyarmati szerint Európa szempontjából az amerikai bizonytalanság különösen kedvezőtlen. Az Egyesült Államok akkor is meghatározó világhatalom, ha belpolitikailag cselekvésképtelenné válik.
Közben azok az európai politikusok is kezdenek távolodni Trumptól, akik korábban közelebb álltak hozzá. Marine Le Pent és Giorgia Melonit említette példaként.
„Nem népszerű Donald Trump Európában” – mondta. Szerinte még egy francia jobboldali fordulat sem feltétlenül jelentene automatikusan amerikai politikai nyereséget.
A világ számára a kiszámíthatatlanság a legnagyobb kockázat
Gyarmati szerint az amerikai belpolitikai folyamatokat Európa nem tudja irányítani, de következményeik alól sem vonhatja ki magát.
„Rengeteg bizonytalansági tényező van, és ez a világnak nem jó, mert nem tudjuk, hogy Amerika merre megy” – fogalmazott.
A következő hónapok így egyszerre szólnak majd a félidős választásokról, Trump politikai túléléséről, a republikánus utódlási küzdelemről és arról, milyen irányt vesz az Egyesült Államok külpolitikája egy egyre feszültebb nemzetközi környezetben.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
