„Ezt nettó hazugságnak tartom” – Olajos János szerint a budapesti zöldítés sokszor az autósok kiszorításáról szól
A Pirkadat július 24-i adásában Breuer Péter Olajos Jánossal, a „pesti polgárral” beszélgetett a budapesti hétköznapokról: a hőhullámok elleni önkormányzati intézkedésekről, a parkolóhelyek helyére telepített zöldfelületekről, a szemétszállítás problémáiról, valamint a hajléktalanok és a közösségi közlekedés kapcsolatáról. Olajos szerint a városi zöldítés önmagában fontos, de nem mindegy, hol, milyen áron és milyen utógondozással valósul meg.
A hőség kezelésében jól vizsgázott a főváros
Olajos János szerint az elmúlt évek szélsőségesebb időjárása különösen az idősek és a betegek szervezetét viseli meg. A hőhullámok idején ugyanakkor a főváros és a kerületi önkormányzatok igyekeztek megfelelően reagálni.
Pozitívan értékelte a párakapuk kihelyezését és az ivóvízosztást is. A BKK és a MÁV a legmelegebb napokon több helyen biztosított vizet az utasoknak, ami szerinte valóban hasznos segítséget jelentett.
Parkolóhelyekből lesznek mini zöldszigetek
Sokkal kritikusabban beszélt a belvárosi zöldítési programokról. A XIII. kerületben szerinte parkolóhelyeket vesznek el azért, hogy kis méretű, kövekkel és növényekkel kialakított ágyásokat építsenek.
Olajos vitatja azt a gyakran hangoztatott önkormányzati érvet, hogy ezeket a lakók kérik. „Ez szerintem nettó hazugság” – fogalmazott, felidézve egy korábbi kerületi közvélemény-kutatást, amelyben a lakók elutasították a közlekedési korlátozásokat.
Úgy látja, Budapestet városként kell kezelni, ahol a sűrű beépítéshez, a szolgáltatások közelségéhez és a közlekedéshez az autóhasználat is hozzátartozik.
Hét parkolóhely helyett egy kis park
Breuer Péter a IX. kerületi Lónyay utcát hozta példaként, ahol egy megszűnt buszmegálló helyén kis parkot alakítottak ki. A terület látványosabb és zöldebb lett, ugyanakkor nagyjából hét autó parkolóhelye tűnt el.
Olajos szerint az ilyen apró zöldfelületek klímavédelmi hatása csekély, miközben közvetlenül rontják az ott élők parkolási lehetőségeit.
Budapestnek már most is vannak nagy, valódi zöldterületei, például a Margitsziget, a Népliget vagy a Városliget. Ezek fejlesztését értelmesebbnek tartja, mint újabb és újabb néhány négyzetméteres zöldszigetek létrehozását.
Az utógondozás sokszor elmarad
A XIII. kerületi Pannónia utcában kialakított növényágyások kapcsán azt kifogásolta, hogy a beruházás elkészülte után kevés figyelem jut a fenntartásra.
Attól tart, hogy a növényzet elburjánzik, az ágyásokba szemét kerül, és néhány év alatt az eredetileg rendezett terület inkább rendezetlenséget sugároz majd.
Olajos szerint a zöldítés akkor értelmes, ha hosszú távú gondozási terv és megfelelő pénzügyi háttér is tartozik hozzá.
A kukák parkolóhelyeket foglalnak
A szemétszállítás jelenlegi rendszerét is újragondolná. Sok ház előtt a kukák órákkal, akár egész nap a közterületen maradnak, miközben több parkolóhelyet elfoglalnak.
Olajos felvetette, hogy a szemétszállítást akár az esti órákra lehetne áthelyezni. Így kevesebb embert zavarna a reggeli csörömpölés, az üres kukákat pedig még aznap vissza lehetne vinni az épületekbe.
Arra is rámutatott, hogy több kerületben már most szabályozza rendelet, meddig maradhatnak a kukák az utcán, a betartatás azonban gyenge.
Rendészet kellene a villamosokra is
A közösségi közlekedésen tapasztalható rendetlenség kapcsán Olajos azt mondta, a járművezetőktől nem várható el, hogy konfliktusos helyzeteket kezeljenek.
Szerinte a BKK rendészeti dolgozóinak nemcsak a metróállomásokon kellene jelen lenniük, hanem villamosokon és buszokon is. Különösen fontosnak tartja ezt az olyan helyzetekben, amikor erősen ittas vagy önkívületi állapotban lévő utasok zavarják a közlekedést és higiéniai problémákat okoznak.
A pesti polgár szerint Budapest élhetőségéhez a zöldítés, a közlekedés, a köztisztaság és a közrend egyszerre tartozik hozzá. Egyik terület fejlesztése sem járhat automatikusan a másik rovására.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
