„A szakdolgozatokat részben már a mesterséges intelligencia írja” – Szatmári Péter szerint át kell alakítani a felsőoktatás számonkérését
A Pirkadat július 24-i adásában Breuer Péter dr. Szatmári Péterrel, a Milton Friedman Egyetem általános rektorhelyettesével beszélgetett a frissen kihirdetett felsőoktatási ponthatárokról, az egyetemek közötti együttműködésről, a mesterséges intelligencia térnyeréséről és a távoktatás jövőjéről. A Milton Friedman Egyetemen idén 16 százalékkal nőtt a felvettek száma, miközben az intézmény új kutatási és doktori programokon is dolgozik.
Több mint százezer hallgatót vettek fel
A ponthatárok kihirdetésével közel 140 ezer jelentkező tudta meg, bekerült-e valamelyik felsőoktatási intézménybe. Szatmári Péter elmondása szerint országosan a jelentkezők mintegy hetven százalékát vették fel.
A Milton Friedman Egyetem különösen jó évet zárt: a felvettek száma 16 százalékkal nőtt. Az intézmény igyekezett a ponthatárokat olyan szinten tartani, amely megfelel a képzések szakmai követelményeinek és a jelentkezők összetételének.
Akik most nem jutottak be, vagy csak a ponthatárok kihirdetése után döntöttek a továbbtanulás mellett, a pótfelvételi eljárásban még jelentkezhetnek. Erre augusztus elejéig néhány nap áll majd rendelkezésükre, egyetlen képzést és intézményt megjelölve.
Tizenötödik tanévét kezdi a szeniorképzés
A Milton Friedman Egyetemen folytatódik az idősebb korosztály számára szervezett szeniorképzés is, amely szeptemberben már a tizenötödik tanévét kezdi.
A plenáris előadások mellett mintegy ötven külön kurzust hirdettek meg, és Szatmári szerint már most jelentős az érdeklődés. A program így az egyetem egyik tartósan sikeres képzésévé vált.
Egyre szorosabb az egyetemek együttműködése
Szatmári szerint az egyházi fenntartású felsőoktatási intézmények között különösen szoros szakmai kapcsolat alakult ki. A Magyar Rektori Konferencia egyházi tagozata az elmúlt fél évben a Milton Friedman Egyetemen is találkozott.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel közösen a mesterséges intelligencia és a felsőoktatás kapcsolatát vizsgálják, szeptembertől pedig havi rendszerességgel nemzetközi politikai témájú kerekasztal-beszélgetéseket is indítanak.
Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemmel Erasmus-projektben dolgoznak együtt, amelyhez révkomáromi, szabadkai és nagyváradi magyar felsőoktatási intézmények is kapcsolódnak. A kutatás középpontjában a tanár- és tanítóképzés nemzetköziesítése áll.
Doktori iskola indítására készülnek
A Milton Friedman Egyetem doktori képzés elindításán is dolgozik. A folyamat még a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság jóváhagyásától függ, de az intézmény több területen is szeretne doktori programot létrehozni.
Szatmári szerint az együttműködés nem korlátozódik az egyházi egyetemekre. A Magyar Rektori Konferencia szakbizottságaiban az állami, alapítványi és egyházi intézmények közösen vitatják meg a felsőoktatás előtt álló problémákat.
A mesterséges intelligencia átírja a szakdolgozat szerepét
A legfontosabb közös kihívások között jelenleg a mesterséges intelligencia használata áll. Az egyetemeknek azt kell megtalálniuk, miként lehet úgy beépíteni az új eszközöket az oktatásba, hogy a hallgatók saját gondolkodása és tudományos teljesítménye továbbra is mérhető maradjon.
„A szakdolgozatok sok esetben már részben, vagy sok esetben egészen mesterséges intelligencia segítségével készülnek el” – mondta Szatmári Péter.
Ezért egyre több intézményben vetődik fel, hogy a hagyományos szakdolgozatot projektfeladatokkal, gyakorlati munkával vagy más, személyesebb teljesítményt igénylő számonkérési formákkal váltsák ki.
A tanár szerepe nem tűnik el
Szatmári szerint az online tananyagok és mesterséges intelligencián alapuló eszközök terjedésével sem csökken a személyes oktatás jelentősége.
A tanár feladata egyre inkább az lesz, hogy keretet adjon a hatalmas mennyiségű információnak, kijelölje a fontos irányokat, és segítsen értelmezni az online és vizuális tartalmakat.
A levelező képzésben különösen nagy szerepet kapnak az elektronikus tananyagok, hiszen a hallgatók jelentős része munka mellett tanul, és csak ritkábban tud személyesen részt venni az egyetemi oktatásban.
A távoktatás exportcikké válhat
A rektorhelyettes szerint a felsőoktatás jövőjében egyre nagyobb szerepet kap a határokon átívelő távoktatás. Az intézmények így külföldről is tudnak hallgatókat toborozni, és olyan képzéseket kínálhatnak, amelyekhez nem szükséges folyamatos személyes jelenlét.
A digitális oktatás ezért gazdasági lehetőséget is jelenthet a magyar egyetemek számára. Szatmári ugyanakkor hangsúlyozta: az online képzés akkor működik jól, ha nem pusztán tananyagok feltöltését jelenti, hanem megmarad benne az oktató irányító, értelmező és közösségteremtő szerepe is.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
