„Marine Le Pen ma már semmivel sem gyengébb Bardellánál” – Soós Eszter Petronella szerint két erős jelöltje van a francia jobboldalnak
A Pirkadat július 24-i adásában Breuer Péter dr. Soós Eszter Petronella francia szakértővel beszélgetett Marine Le Pen jogi helyzetéről, a Nemzeti Tömörülés választási esélyeiről, Franciaország európai szerepéről, a német–francia erőviszonyokról és a magyar–francia kapcsolatok lehetőségeiről. Soós szerint Le Pen politikailag nem gyengült meg az ítélet után, Franciaország pedig továbbra is csak az európai intézmények segítségével tudja fenntartani nagyhatalmi súlyát.
Le Pen indulhat a következő elnökválasztáson
Marine Le Pent elítélték, de a másodfokú döntés olyan büntetési konstrukciót alkalmazott, amely lehetővé teszi számára, hogy a következő elnökválasztáson induljon.
Soós ezt „okoslány megoldásnak” nevezte. A bíróság figyelembe vette azt az alkotmányos elvet, amely szerint mérlegelni kell, hogy egy ítélet milyen mértékben avatkozik be a demokratikus folyamatokba.
Így a büntetőjogi minősítés megszületett, miközben a politikai értékítéletet lényegében visszaadták a választóknak.
Ketten is elvihetik a Nemzeti Tömörülést az ötven százalék közelébe
Az ítélet előtt sok választó már Jordan Bardellát kezdte a Nemzeti Tömörülés első számú jelöltjeként kezelni. A másodfokú döntés után azonban Le Pen támogatottsága ismét emelkedett.
„Marine Le Pen semmivel nem gyengébb, mint Jordan Bardella” – mondta Soós Eszter Petronella.
A két politikus eltérő társadalmi csoportokat tud megszólítani. Bardella inkább a gazdaságilag liberális, konzervatív közönség körében erős, Le Pen pedig etatistább, szociálisabb politikájával más rétegekhez jut el. A szakértő szerint ezért is beszélnek tandemkampányról.
Marine Le Pen messze került apja politikájától
Soós hangsúlyozta, hogy Marine Le Pen politikai profilja alapvetően különbözik Jean-Marie Le Penétől. A pártot bevitte a francia köztársasági politikai konszenzus keretei közé, miközben tudatosan igyekezett megszólítani a zsidó közösséget, a nőket és a melegeket is.
Politikai üzeneteiben azt állítja, hogy a Nemzeti Tömörülés a politikai iszlámmal szemben ezeknek a társadalmi csoportoknak a védelmét is képviseli.
Le Pen az Európai Unióból való kilépést és az euró feladását is levette a napirendről, pártja ugyanakkor továbbra is erőteljesen szuverenista.
Franciaország nem tudja megkerülni Európát
Soós szerint egy esetleges Le Pen-elnökség külpolitikáját még nem lehet pontosan előre jelezni. A Nemzeti Tömörülés csökkentené Franciaország uniós költségvetési hozzájárulását, ezért Brüsszelben is fontos szempont, hogy a következő hétéves költségvetési keretet még a francia választás előtt lezárják.
Ugyanakkor Franciaország nagyhatalmi befolyását részben éppen az Európai Unión keresztül tudja fenntartani.
„Franciaország akkor tudja meghosszabbítani a nagyhatalmiságát, ha használja az európai intézményeket” – fogalmazott a szakértő.
Ezért arra számít, hogy egy radikálisabb választási program után a kormányzati gyakorlatban korrekció következne, ahogyan korábbi francia elnököknél is történt.
Az elnökök magánélete régen is mozgalmas volt
A francia államfők magánéletéről szóló hírek kapcsán Soós arra emlékeztetett, hogy François Mitterrand és Jacques Chirac idején is közismert volt a politikai elitben az elnökök mozgalmas magánélete.
A különbséget ma elsősorban a médiakörnyezet jelenti. Amit korábban az újságírók tudtak, de nem feltétlenül írtak meg, az ma néhány óra alatt videón és közösségi médiában járja körbe a világot.
Ezért a jelenlegi francia vezetők magánéleti botrányai látványosabbak, de maga a jelenség korántsem új.
A német gazdasági fölény már nem magától értetődő
A német–francia erőviszonyokban Soós szerint ma jóval nehezebb megmondani, melyik ország diktálja az európai tempót. Angela Merkel idején Németország gazdasági és politikai fölénye egyértelműbb volt.
Most azonban a német gazdaság strukturális válsággal küzd. Az autóipar versenyképességi problémái, az energiaellátás átalakítása és az atomerőművek bezárása egyszerre nehezítik a helyzetet.
Franciaország ezzel szemben továbbra is nagy mértékben támaszkodik a nukleáris energiára, és az uránbeszerzését is több forrás között osztja meg.
A nukleáris energia közös magyar–francia érdek
Soós szerint a nukleáris energetika az egyik olyan terület, ahol Magyarország és Franciaország érdekei kifejezetten közel állnak egymáshoz.
Franciaország jelentős nukleáris iparral rendelkezik, Magyarország pedig Paks II. fejlesztésén dolgozik, miközben a kis moduláris reaktorok kérdése mindkét országban napirenden van.
Az uniós taxonómiáról folyó korábbi vitákban is közös érdek volt, hogy a nukleáris energia zöld energiaforrásként jelenhessen meg.
Franciaország erősebben jelenne meg a V4-ek térségében
A magyar–francia együttműködésben a hadiipar, a mezőgazdaság és a nukleáris energia mellett a V4-ek jövője is fontos lehet.
Soós szerint Franciaországnak érdeke, hogy Közép-Kelet-Európában ellensúlyozza a hagyományosan erős német gazdasági befolyást. A V4-országok számára pedig előnyös lehet, ha több nagy európai hatalom között tudják diverzifikálni kapcsolataikat.
Hogy ebből milyen gyakorlati együttműködés születik, az a következő időszak egyik fontos francia–közép-európai kérdése lehet.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
