„Európa lehetne a jó rendőr, Magyarország pedig a még jobb rendőr” – Gyarmati István Kínáról, a NATO-ról és az új világrendről
A Pirkadat július 24-i adásában Osváth Sarolta dr. Gyarmati István nagykövettel, a Magyar Atlanti Tanács főtitkárával beszélgetett a NATO megváltozott szerepéről, a magyar haderő előtt álló feladatokról és Gyarmati közelmúltbeli kínai útjának tapasztalatairól. A diplomata szerint Európának többet kell vállalnia saját védelméből, Magyarország pedig különleges közvetítő szerepet tölthet be Kína és az Európai Unió kapcsolatában.
A NATO feladata ismét könnyebben érthető
A Magyar Atlanti Tanács Antall József kezdeményezésére jött létre azzal a céllal, hogy megismertesse a magyar közvéleménnyel a NATO működését, és segítse Magyarország közeledését az észak-atlanti szövetséghez.
Az ország 1999-es csatlakozása után a szervezet szerepe kevésbé volt egyértelmű, az elmúlt évek biztonságpolitikai változásai azonban új feladatokat hoztak.
Gyarmati szerint Vlagyimir Putyin politikája ismét világossá tette az orosz fenyegetést, Donald Trump pedig jogosan vetette fel, hogy az európai országoknak nagyobb részt kell vállalniuk saját védelmük finanszírozásából.
A magyar haderőnek is új háborúkra kell készülnie
A Magyar Atlanti Tanács egyik legfontosabb feladata annak elmagyarázása, miért kell Magyarországnak nehéz költségvetési helyzetben is többet költenie honvédelemre.
Gyarmati szerint a magyar haderő modernizációja jó irányba halad, de maga a hadviselés is gyorsan változik. Már a legkorszerűbb páncélozott harcjárművek sem elegendőek önmagukban: drónokra, rakétákra, lég- és rakétavédelemre, valamint az ezek közötti együttműködésre is szükség van.
„Sose volt szerintem ennyire komplikált és ennyire komplex a hadseregnek a feladata, mint most” – fogalmazott.
Kína Magyarországon keresztül is közeledne Európához
Gyarmati személyes meghívásra járt Kínában. Tapasztalatai szerint Peking pontosan érzékeli, hogy az Egyesült Államok mellett az Európai Unió meghatározó szereplője a globális erőviszonyoknak, ezért kifejezetten érdekelt a jó európai kapcsolatokban.
Magyarország ebben sajátos helyzetben van a régi magyar–kínai kapcsolatok miatt. Gyarmati felidézte, hogy Kína már az 1968-as magyar új gazdasági mechanizmus tapasztalatait is tanulmányozta, és a rendszerváltás után is különösen barátságosan viszonyult Budapesthez.
Szerinte ez most is komoly diplomáciai lehetőség.
Tajvanról és a Tienanmen térről is lehet beszélni
A kínai politikai elit körében Gyarmati meglepően nagy nyitottságot tapasztalt. Elmondása szerint a megfelelő tárgyalási szinten érzékeny kérdésekről, így Tajvanról vagy a Tienanmen téri eseményekről is lehet beszélni.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy Peking engedékeny lenne saját érdekeivel kapcsolatban. Kína keményen védi gazdasági pozícióit, és az európai–kínai kapcsolatok egyik legfontosabb konfliktusforrása továbbra is a kínai dömpingárak kérdése.
Gyarmati szerint az Egyesült Államok és az Európai Unió összehangoltan játszhatná a „rossz rendőr–jó rendőr” szerepet.
„Európa lehetne a jó rendőr ebben, Magyarország meg a még jobb rendőr” – mondta.
A korrupciós előnyöket fel kell adni
Gyarmati úgy látja, a korábbi magyar–kínai együttműködést korrupciós és politikai problémák is terhelték, amelyeket az új kormánynak rendeznie kell.
Erről kínai partnerekkel is lehet beszélni. Szerinte Peking számára természetesen kedvezőtlenebb egy átláthatóbb magyar rendszer, ha korábban bizonyos előnyöket könnyebben szerzett meg, de a kínai vezetés képes alkalmazkodni az új helyzethez.
A kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok szerinte korrupció nélkül is fenntarthatók.
Kína húsz év alatt látványosan átalakult
Gyarmati legutóbbi útján a technológiai fejlődés üteme is meglepte. A nagyvárosokban gyakorlatilag eltűnt a készpénz, a WeChat alkalmazással fizetnek, kommunikálnak és intézik mindennapi ügyeiket.
A nagysebességű vasúthálózat már több tízezer kilométeres, miközben még gyorsabb, mágneses technológián alapuló rendszerekkel is kísérleteznek.
A diplomata szerint Pekingben már a repülőtéren is érzékelhető volt ez a világ: érkezésekor egy robotkutya fogadta.
Magyarországnak közvetítő szerepe lehet
Gyarmati szerint Kína és a nyugati világ viszonyában egyszerre van jelen a gazdasági verseny és az együttműködési kényszer. Magyarország számára ebből akkor származhat előny, ha hagyományosan jó kínai kapcsolatait össze tudja egyeztetni NATO- és uniós tagságával.
Ehhez világos szövetségi elkötelezettség, átlátható gazdasági kapcsolatok és tudatos diplomácia szükséges. A Magyar Atlanti Tanács feladata pedig az, hogy mindezt a magyar közvélemény számára is érthetővé tegye.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
