„Most esély nyílik arra, hogy meg lehet mindent vitatni” – Farkas András szerint a nyugdíjrendszerben egyszerre kell segíteni a kicsiket és megnyugtatni a jövő nyugdíjasait
M. Kende Péter vendége a Pirkadat július 3-i adásában Dr. Farkas András nyugdíjszakértő, a NyugdíjGuru volt. A beszélgetés a költségvetési hiány nyugdíjpolitikai következményeiről, a minimálnyugdíj tervezett emeléséről, a nyugdíjas SZÉP-kártyáról, a differenciált nyugdíjemelés dilemmáiról és a hosszú távú nyugdíjreform szükségességéről szólt. Farkas szerint a nyugdíjakat rendben folyósítják, de a következő hónapokban dől el, milyen pluszvállalások férnek bele a költségvetésbe.
A nyugdíjakat folyósítják, de a mozgástér szűk
A beszélgetés elején M. Kende Péter a miniszterelnök hétfői nyilatkozatára utalt, amely szerint a költségvetési hiány jóval nagyobb a tervezettnél. Farkas András elsőként azt hangsúlyozta: a nyugdíjak folyósítása rendben van, tehát az ellátottaknak ettől önmagában nem kell tartaniuk.
A kérdés inkább az, hogy a Pénzügyminisztérium milyen további vállalásokat tud beépíteni az idei és jövő évi költségvetésbe úgy, hogy az ne veszélyeztesse az ország pénzügyi pozícióját. A választási ígéretek között több nyugdíjasokat érintő elem is szerepel, de ezek ütemezése és pontos finanszírozása még nem látható.
Farkas szerint jelenleg „információs fekete lyukban” ülünk: biztosan jönnek pozitív intézkedések, de ezek konkrét mértékére és időzítésére még várni kell.
Minimálnyugdíj: januártól jöhet az emelés
Farkas András szerint a minimálnyugdíj emelése nagy valószínűséggel meg fog valósulni, mert a kormány erősen elkötelezte magát mellette. Ő ezt inkább 2027 januárjától tartja reálisnak, mint azonnali idei lépésként.
A szakértő ugyanakkor vitát lát abban, hogy miért éppen 120 ezer forint lenne a célösszeg. Szerinte a mélyszegénységi küszöb Magyarországon inkább 140 ezer forint körül van, ezért kedvezőbb lenne, ha a minimális nyugdíjszint ehhez igazodna.
A legfontosabb azonban az, hogy az új minimum ne merevedjen be. Ha egyszer meghatároznak egy összeget, azt minden évben legalább az inflációval növelni kellene, vagy még jobb lenne a mindenkori mélyszegénységi küszöbhöz kötni.
Nyugdíjas SZÉP-kártya: kisebb idei teherrel indulhatna
A nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetését Farkas András akár októbertől is elképzelhetőnek tartja. Ebben az esetben az első év nem naptári évként, hanem októbertől a következő októberig tartó időszakként működhetne.
Így idén csak az éves összeg egynegyedét kellene feltölteni. A 250 ezer forint alatti nyugdíjban részesülők esetében ez 50 ezer forintot, a 250 és 500 ezer forint közötti nyugdíjasoknál 25 ezer forintot jelentene. Farkas szerint ez még nem lenne olyan nagyságrendű kiadás, amely megrengetné a költségvetést.
A további nyugdíjemelési vállalások viszont már inkább a jövő évi költségvetés kérdései.
Kötelező inflációkövetés és pluszemelés
M. Kende Péter felvetette, hogy ha egy kisnyugdíjas nyugdíját jelentősen megemelik, akkor vajon az inflációkövető emelés is jár-e neki. Farkas András egyértelművé tette: az inflációkövető nyugdíjemelés törvényi kötelezettség, tehát annak meg kell valósulnia.
A minimálnyugdíj emelése ezen felüli plusz lenne. Ha a nyugdíjat 120 ezer forintra emelik, akkor az inflációkövető emelés alapja már ez az új összeg lehet.
A szakértő szerint ugyanakkor már most látszik, hogy a sávos megoldások feszültségeket okoznak majd. Aki például 125 ezer forintos nyugdíjat kap, könnyen érezheti úgy, hogy rosszabbul jár, mint aki néhány ezer forinttal kevesebbről nagyobb emelést kap.
A biztosítási elv és a szociális elv ütközése
Farkas András szerint a nyugdíjrendszer egyik állandó problémája, hogy keveredik benne a biztosítási elv és a szociális szempont. A magas nyugdíjjal rendelkezők joggal mondják: sokáig dolgoztak, magas jövedelem után fizettek járulékot, ezért nem politikai érdemként, hanem megszolgált ellátásként kapják a nyugdíjukat.
A kisnyugdíjasok viszont szociálisan valóban segítségre szorulhatnak. Ha csak nekik adnak pluszt, a magasabb nyugdíjúak úgy érzik, kimaradnak mindenből. Ha mindenkinek egyformán adnak, a legalacsonyabb nyugdíjak problémája nem oldódik meg.
Farkas szerint az uniós országok tapasztalata azt mutatja: még a magasabb nyugdíjúaknak is érdemes legalább kisebb mértékű emelést adni, mert ez csökkenti a társadalmi feszültséget.
Nem ad hoc emelésekre, hanem új emelési képletre lenne szükség
A szakértő szerint a legsürgősebb reform a nyugdíjemelési eljárás megváltoztatása lenne. Nem elég időnként ad hoc beavatkozásokkal javítani egyes csoportok helyzetén.
Farkas azt javasolná, hogy a nyugdíjakat ne csak inflációval emeljék, hanem a reálkereset-növekedés egy részével is. Az unióban több helyen 30-50 százalékos arányt alkalmaznak ilyen képletekben. Ez azt jelentené, hogy a nyugdíjak nem szakadnának le annyira a bérektől.
Ez minden nyugdíjasnak kedvezne, mert nem kizárólag a legalacsonyabb ellátásokba avatkozna be, hanem az egész rendszerben lassítaná a relatív elszegényedést.
2030-ig a finanszírozást is stabilizálni kell
Farkas András szerint középtávon nemcsak az a kérdés, hogyan fizetik ki a jövő évi nyugdíjakat, hanem az is, hogyan lesz finanszírozható a rendszer 20-30 év múlva.
Ehhez szerinte „ombudsmani” szemlélet kell: nemcsak a mai nyugdíjasok érdekeit, hanem a jövő nyugdíjasainak érdekeit is képviselni kell. Nem lehet a jövő terhére a mai juttatásokat úgy növelni, hogy közben a következő generációk ellátása bizonytalanná válik.
Meg kell vizsgálni, meddig és milyen forrásból fedezhető a 13. és esetleg 14. havi nyugdíj, a nők 40 program, vagy akár a férfiak kedvezményes nyugdíjának ötlete. Farkas szerint mindent lehet finanszírozni, de nem mindegy, milyen biztonsággal és milyen bevételi alapon.
Van mozgástér, de a gazdaság teljesítménye dönt
Farkas András szerint Magyarország GDP-arányosan viszonylag keveset költ nyugdíjakra az Európai Unión belül. A jelenlegi körülbelül 7,5 százalékos arányt elvileg 8-9 százalékra is lehetne emelni úgy, hogy Magyarország még mindig az uniós átlag alatt maradjon.
A gond az, hogy a költségvetési hiány most nagyon magas. Ez erősen korlátozza a mozgásteret, még akkor is, ha később uniós pénzek érkeznek.
A szakértő szerint a legfontosabb nyugdíjpolitikai tanács valójában gazdaságpolitikai: „Tessék a magyar gazdaságot fölpörgetni.” Ha magasabb a GDP, nagyobb a gazdasági teljesítmény, akkor több forrás jut a nyugdíjrendszerre is.
Most jobb esély van érdemi vitára
Farkas András úgy látja, a kormány most nem elsősorban a nyugdíjrendszerrel foglalkozik, mert sok más sürgető ügy van előtte. A nyugdíjrendszer nem akar „ránk dőlni”, ezért valószínűleg a jövő évi feladatok közé kerülhet a nagyobb reformvita.
Ugyanakkor most nem látja olyan sötétnek a helyzetet, mint egy évvel korábban. Szerinte esély nyílik arra, hogy a kérdéseket valóban megvitassák, és komoly döntések szülessenek.
„Most esély nyílik arra, hogy meg lehet mindent vitatni” – mondta, hozzátéve: olyan döntésekre lenne szükség, amelyek egyszerre nyugtatják meg a mai nyugdíjasokat, segítik a mélyszegénységben élőket, és a magasabb nyugdíjúaknak is pozitív jövőképet adnak.
A fiatalok bizalmát sem szabad elveszíteni
A beszélgetés végén M. Kende Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak a jelenlegi, hanem a jövő nyugdíjasait is be kell vonni a gondolkodásba. Farkas András szerint ez kulcskérdés.
A fiatalabb generációkat meg kell nyugtatni, hogy nekik is lesz állami nyugdíjuk. Ha ezt nem sikerül hitelesen elmondani, az ellenérdekeltséget teremthet a járulékfizetésben. Tilos olyan intézkedéseket hozni, amelyek elbátortalanítják a mai aktívakat attól, hogy befizessenek a rendszerbe.
A szakértő szerint ugyanakkor a fiataloknak azzal is számolniuk kell, hogy az önkéntes nyugdíjmegtakarítások szerepe az ő életükben sokkal nagyobb lesz, mint a korábbi generációkéban. Az állami rendszer terhelése nem fokozható a végtelenségig, ezért a jövő nyugdíjmodelljébe új elveket is be kell építeni.
Állami nyugdíj és önkéntes megtakarítás együtt
Farkas András szerint a fiatalabb korosztályoknak azt a jövőképet kell adni: a mostani járulékukból a szüleik és nagyszüleik nyugdíját finanszírozzák, de a saját időskori biztonságukhoz már más lábakra is szükség lesz. Az állami nyugdíj megmaradhat, de mellette nagyobb szerepet kapnak az önkéntes megtakarítások.
A beszélgetés végén M. Kende Péter jelezte, hogy a következő hetekben a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szóvivőjével a nyugdíjpénztári megtakarításokról is beszélgetni fognak. Az üzenet világos: a nyugdíjrendszer nemcsak azok ügye, akik ma kapnak ellátást, hanem azoké is, akik évtizedek múlva szeretnének biztonságban élni.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
