„A zsidóság igazi reneszánszát éli az Egyesült Államokban” – Oberlander Báruch szerint Amerika ma is a zsidó élet egyik legerősebb központja
M. Kende Péter vendége a Pirkadat július 1-i adásában Oberlander Báruch rabbi, a Vasvári Pál utcai zsinagóga rabbija, a Budapesti Ortodox Rabbinátus vezetője volt. A beszélgetés apropóját a rabbi közelgő amerikai útja adta: édesanyját, gyermekeit és unokáit látogatja meg az Egyesült Államokban. Innen indult a szélesebb körű beszélgetés az amerikai zsidóság helyzetéről, vallási megújulásáról, politikai sokszínűségéről, Izrael amerikai megítéléséről és arról, miért lett az Egyesült Államok a világ egyik legfontosabb zsidó központja.
Amerika és Budapest között
Oberlander Báruch személyes története is több irányba vezet. Mint mondta, ha arról beszélnek, honnan jött, akkor valójában Budapesthez is vissza kell térni, hiszen szülei innen mentek ki Amerikába. Ő maga 1989-ig élt az Egyesült Államokban, ezért nem kívülről figyeli az amerikai zsidóságot, hanem családi, személyes és közösségi tapasztalatból ismeri.
M. Kende Péter azt kérte tőle, ne csak a saját vallásos közegéről beszéljen, hanem a teljes amerikai zsidó világról: arról a rendkívül sokszínű közösségről, amelyben haszidok, ortodoxok, modern ortodoxok, konzervatívok, reformzsidók, világi zsidók és politikailag egészen eltérő csoportok élnek egymás mellett.
Helyi politika és zsidó szempontok
A beszélgetés elején szóba került New York politikája is. Oberlander rabbi szerint a zsidó közösségek nem mindig ugyanazokból a szempontokból döntenek, mint amit kívülről várnánk tőlük. Példaként említette, hogy egyes szatmári haszid közösségek olyan polgármesterjelöltet is támogathatnak, akit sokan nem tartanak kifejezetten Izrael-barátnak.
Ennek oka szerinte az, hogy helyi választáson elsősorban a helyi ügyeket nézik: mit ígér a városban élőknek, milyen lesz az együttműködés, hogyan érinti a közösség mindennapi életét. „A polgármesterről van szó, csak azt szabad nézni, a szűk helyi politikát” – foglalta össze ezt a megközelítést.
A rabbi ugyanakkor hozzátette: nem biztos benne, hogy ez mindig helyes. Ha egy politikus erősen negatívan beszél Izraelről, annak lehetnek távolabbi következményei is, például az utcai hangulatban vagy a zsidókkal szembeni indulatokban.
A vallásos amerikai zsidóság erősödik
Oberlander Báruch szerint az amerikai zsidóság történetében nagy fordulat zajlik. A 19–20. század fordulóján érkező több millió kelet-európai zsidó bevándorló többsége vallásos háttérből jött, de Amerikában gyors asszimiláció indult el. Nem volt elegendő zsidó iskola, sokan „meg akartak érkezni” az amerikai társadalomba, és a vallásos élet fokozatosan gyengült.
Az utóbbi évtizedekben azonban szerinte ellenkező irányú folyamat látható. „Ha a zsidóság éli a reneszánszát, akkor az valójában az Egyesült Államokban” – mondta. Ma már nemcsak New Yorkban, Brooklynban, Manhattanben vagy New Jerseyben van erős zsidó élet, hanem Floridában, Kaliforniában, Texasban és számos olyan városban is, ahol korábban alig számítottak jelentős zsidó jelenlétre.
Texas példáját külön is említette: régen távolinak tűnt a hagyományos zsidó központoktól, ma viszont több helyen működik komoly zsidó élet, fiú- és lányiskolákkal, közösségekkel, infrastruktúrával.
A konzervatív irányzat válsága, az ortodoxia erősödése
Az amerikai zsidóság hagyományosan három nagy irányzat köré szerveződött: ortodoxia, konzervatív irányzat és reform. Oberlander rabbi szerint a konzervatív irányzat hosszú távon gyengül, mert köztes pozíciója egyre kevésbé tartható.
Úgy látja, aki vallásos életet akar élni, az inkább az ortodoxia felé fordul. Aki pedig nem akar vallásos lenni, annak már nem feltétlenül van szüksége egy „félig vallásos” közösségi formára. Szerinte a reformirányzat is erősen eltávolodott a hagyományos zsidó tartalomtól, különösen a vegyes házasságok és a halahikus zsidó státusz kérdéseiben.
A vallásos közösségek ezzel párhuzamosan erősödnek. Brooklynban és Manhattanben hatalmas közösségi infrastruktúra működik, beleértve az eruvot is, amelyek szombaton megkönnyítik a vallásos családok életét.
Ki beszélhet a zsidóság nevében?
A rabbi élesen bírálta azt a jelenséget, amikor egyes progresszív zsidó szervezetek a „zsidóság nevében” nyilatkoznak olyan ügyekben, amelyek szerinte nem felelnek meg a hagyományos zsidó jogi és vallási gondolkodásnak.
Példaként említette az Izrael-ellenes állásfoglalásokat, illetve az abortusz kérdését. Szerinte mindenkinek joga van politikai véleményt mondani, de nem helyes, ha valaki ezt a zsidóság egészének nevében teszi, miközben nem a halaha alapján beszél.
„Ha elítélek Izrael államot a zsidóság nevében, hát kikérem magamnak” – fogalmazott. Szerinte ilyenkor legfeljebb zsidó származású aktivistákról lehet beszélni, de nem olyan rabbikról vagy vezetőkről, akik a zsidó hagyomány nevében nyilatkoznak.
Adományozás, intézmények, kóser élet
Oberlander rabbi szerint az amerikai zsidó élet erejéhez nagyban hozzájárul az amerikai adományozási kultúra. Az Egyesült Államokban természetes, hogy magánemberek, filantrópok, közösségi támogatók iskolákat, kórházakat, zsinagógákat, kulturális és szociális intézményeket tartanak fenn.
New York nagy kórházai közül több is zsidó alapítású, például a Mount Sinai vagy a Beth Israel. Ezek ma már nem feltétlenül vallási intézményként működnek, de alapításuk és szimbólumaik a zsidó közösségi jelenlét történetét őrzik.
A vallásos élet gyakorlati feltételei is sokat javultak. Kóser termékek szinte mindenhol elérhetők, nemcsak a nagy zsidó központokban. Oberlander szerint Amerikában a kóserság minőségi jelzéssé is vált: nagy élelmiszeripari cégek törekszenek kóser minősítésre, így egy utazó vallásos zsidó sokkal könnyebben talál megfelelő élelmiszert.
Könyvkiadás: ahol van közönség, ott van piac
A zsidó könyvkiadás is virágzik. Oberlander rabbi szerint ennek egyszerű oka van: Amerikában elég nagy a vallásos és érdeklődő zsidó közönség ahhoz, hogy a jó minőségű könyvek piaci alapon is megjelenjenek.
Imakönyvek, chumások, Talmud-kötetek, klasszikus rabbinikus művek angol fordításai és kommentárjai jelennek meg nagy számban. A rabbi példaként említette a pozsonyi Hatam Szófer Tórához írt magyarázatainak angol kiadását is.
Szerinte ez a kapitalizmus egyik előnye: ha van elég vevő, akkor olyan könyvek is megjelenhetnek, amelyek más országokban aligha lennének nyereségesek.
Pozsony, Hatam Szófer és családi kötődések
A beszélgetés egy pontján M. Kende Péter felidézte egy korábbi adás témáját: a pozsonyi Hatam Szófer sírjának megmentését. Oberlander rabbi elmondta, hogy a régi pozsonyi temető nagy részét felszámolták, de a Hatam Szófer sírja körüli kis részt sikerült megőrizni.
A 20. században a villamos sokáig közvetlenül a síremlék fölött haladt el. Oberlander rabbi személyesen is járt ott a kilencvenes években, amikor a villamos áthaladásakor az egész építmény remegett. Később magánpénzből sikerült elérni, hogy a villamos útvonala módosuljon, és méltóbb környezet alakuljon ki.
A rabbi családi kötődést is említett: egyik őse a Hatam Szófer idejében Pozsonyban volt kántor, és a hegyi temetőben nyugszik.
Izrael megítélése Amerikában: veszélyes távolodás
M. Kende Péter rákérdezett arra is, mennyire veszélyes, hogy az Egyesült Államokban Izrael megítélése romlik, és már republikánus körökben is megjelennek feltételesebb támogatási hangok.
Oberlander rabbi szerint a probléma egyik oka, hogy sok „zsidó vezető” nem áll ki egyértelműen Izrael mellett. A vallásos zsidó ember érzelmileg kapcsolódik a Szentföldhöz, és nem előítéletesen nézi Izraelt. A progresszív zsidó közeg viszont szerinte annyira eltávolodott a hagyománytól, hogy Izrael kérdésében sem zsidó szempontból beszél.
Emlékeztetett arra is, hogy korábban inkább a Demokrata Párt számított Izrael-pártinak, később a republikánusok kerültek közelebb Izraelhez, most azonban ez a támogatás is bizonytalanabbnak látszik.
Külső segítség helyett önállóság
Oberlander rabbi szerint Benjamin Netanjahu már korábban felismerte, hogy Izraelnek hosszú távon csökkentenie kell függését az amerikai támogatástól. Úgy látja, ennek érdekében már történtek lépések is.
A rabbi szerint érdekes fordulat, hogy egyes amerikai hangok éppen azért nem szeretnék, ha Izrael teljesen lemondana az amerikai segítségről, mert a támogatás eszközt ad Washington kezébe. Ha Izrael függetlenebbé válik, nehezebb lesz nyomást gyakorolni rá.
Ebből Oberlander azt a régi zsidó tapasztalatot olvassa ki, hogy a zsidóság végső soron nem számíthat külső segítségre. A politikai szövetségek fontosak lehetnek, de nem helyettesíthetik az önálló erőt és felelősséget.
Utazás előtt: böjt és családlátogatás
A beszélgetés végén M. Kende Péter jó utat kívánt a rabbinak amerikai családlátogatásához, külön hangsúlyozva, hogy minél több időt töltsön édesanyjával. Oberlander rabbi hozzátette: gyermekei és unokái is élnek ott, így több családi kötelesség és öröm várja.
A rabbi azt is jelezte, hogy nem tűnik el teljesen: Facebook-tanításai és napi rövidebb tanításai az út idején is folytatódnak, amennyire lehetséges.
Végül emlékeztette a nézőket, hogy másnap Támuz 17-e, böjtnap lesz, amikor a hagyomány szerint Jeruzsálem falainak áttörésére emlékeznek. A nagy hőség miatt azt tanácsolta: aki böjtöl, igyon sok folyadékot előző este, maradjon lehetőleg hűvös helyen, és készüljön tudatosan a reggeltől estig tartó böjtre.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
