„A kormány nélkülük nem dönt róluk” – Gémesi György szerint az önkormányzatokat partnerként kell kezelni
A Pirkadat június 30-i adásában Breuer Péter vendége Dr. Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke volt. A beszélgetés az izraeli önkormányzati konferencián szerzett tapasztalatokról, a polgármesteri munka felelősségéről, a vízgazdálkodásról, az önkormányzati érdekképviseletről, a kormányablakok működéséről, a parlamenti stílusról és a gödöllői HÉV jövőjéről szólt. Gémesi szerint a települések vezetői nem pártpolitikai szereplők: mindennapi szolgáltatásokat működtetnek, ezért a kormánynak valódi partnerként kellene számolnia velük.
Izraeli önkormányzati tapasztalatok
Gémesi György az izraeli külügyminisztérium meghívására vett részt egy Muni Expo nevű önkormányzati kiállításon és konferencián. A rendezvényre a világ több pontjáról hívtak polgármestereket, összesen mintegy 120 városvezetőt.
A program nem protokolláris kirándulás volt: reggeltől késő estig tartó szakmai látogatások, konferenciák és egyeztetések követték egymást. Gémesi korábban is járt Izraelben, de most önkormányzati szempontból figyelte a működést.
A legfontosabb tapasztalatának a digitalizációt nevezte. Szerinte az önkormányzati működtetés technikai háttere Izraelben és több más országban hatalmasat fejlődött, miközben Magyarország ezen a téren még jelentős lemaradásban van.
A polgármesteri munka nem parlamenti szerep
Breuer Péter felvetette a politikusi időkorlát kérdését is. Gémesi szerint a polgármestereket nem lehet ugyanazzal a logikával kezelni, mint a parlamenti képviselőket. A helyi vezetők nem elsősorban pártpolitikai szereplők, hanem lokális felelősséget viselnek.
Egy polgármesternek ivóvízzel, hóeltakarítással, bölcsődével, óvodával, számlákkal, intézményekkel és napi működéssel kell foglalkoznia. Gémesi szerint naponta akár 50–80 számlát is aláírnak, és ezekért vagyoni felelősséggel tartoznak.
Úgy látja, ezt a különbséget a Tisza még nem érti igazán, mert nincsenek polgármesterei. Szerinte éppen ezért kellene jobban támaszkodnia az önkormányzati szövetségekre és a tapasztalt településvezetőkre.
Tanulni kell, de nem mindent kell lemásolni
Az izraeli tapasztalatok kapcsán Gémesi azt mondta: nem konkrét programokat kell feltétlenül átvenni, hanem szemléletet kell tanulni. Egy fogyatékos és daganatos gyerekeket ellátó intézmény látogatását külön kiemelte. A tel-avivi intézmény hatalmas léptékű volt, 1200 gyerekkel, tornateremmel, uszodával, komoly fejlesztőprogramokkal.
Gödöllő mérete más, de Gémesi büszke arra, hogy hasonló szemlélettel működtetnek saját intézményt. A városban azt tervezik, hogy az új önkormányzati kávézóban ilyen fiatalok is munkát kaphassanak fizetésért, érzékenyítő program részeként.
A mesterséges intelligenciáról szóló szakmai beszélgetéseken viszont azt érezte, hogy Magyarország még lemaradásban van. Szerinte az AI segítheti az önkormányzati munkát, de nem pótolja a személyes kapcsolatokat és a napi ügyintézés emberi oldalát.
Erős önkormányzati szövetséget látott Izraelben
Gémesi szerint az izraeli önkormányzati szövetség működése különösen tanulságos. A 257 tagot tömörítő szervezet nagyon erős, és a kormány nem dönt önkormányzati ügyekben az érintettek nélkül.
„A kormány nélkülük nem dönt róluk” – mondta.
Ezt szeretné Magyarországon is elérni. Gémesi hangsúlyozta: az önkormányzatok nem pártpolitikai érdekeket képviselnek, hanem kilenc és fél millió ember mindennapi ügyeit. Az embereknek másnap is kell ivóvíz, működő óvoda, közszolgáltatás, hulladékkezelés és helyi ügyintézés.
Víz: takarékoskodni és megtartani
A beszélgetés egyik aktuális témája a vízhiány és a kormány víztakarékossági felszólítása volt. Gémesi szerint helyes, hogy a miniszterelnök kiállt, és takarékosságot kért az emberektől: ne locsoljanak, ne töltsenek fürdőkádat, ne mossanak autót, ha vízhiány van.
A polgármester szerint azonban a településeknek kell a mindennapi megoldásokat biztosítaniuk. A vízkérdésben szerinte Magyarország lemaradásban van. Több víz távozik az országból, mint amennyit meg tudunk tartani, miközben a klímaváltozás miatt kevesebb víz érkezik vagy hullik le egyenletesen.
A megoldás nemcsak a takarékosság, hanem a víz helyben tartása: olyan technikák kellenek, amelyekkel a csapadék nem azonnal folyik le a Dunába és a Tiszába, hanem bejut a talajba.
A természet rendjét nem lehet büntetlenül felülírni
Gémesi a Tisza szabályozását és az árterek eltűnését is említette. Szerinte korábban a víz ki tudott menni az árterekre, és ha erre a közösségek felkészültek, az a természetes rendszer része volt. A folyók leszabályozása, a víz „betoncsőbe” kényszerítése gyors lefolyást eredményezett, ami ma vízhiányos időszakokban visszaüt.
Hangsúlyozta: a természetnek vannak szabályai, és ha ezeket átlépjük, annak következményei lesznek. Ehhez jön a klímaváltozás, a forróság, az átmeneti évszakok eltűnése, a tél és nyár közötti nagyon rövid átmenet.
A növénykultúrát is át kell gondolni: olyan növényekre van szükség, amelyek kevesebb vízzel is életképesek. Ehhez Gémesi szerint agrártudományi tudás kell, és ő ebben a gödöllői agráregyetemi kapcsolatokra is támaszkodna.
Találkozót várnak a kormánnyal
Gémesi elmondta: egyelőre nem sikerült egyeztetnie az új miniszterelnökkel. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége ugyanakkor már készített szakmai anyagokat, és nyolc önkormányzati érdekszövetség vezetőivel is egyeztetett.
A cél az, hogy a különböző szövetségek programjait összefésüljék, és egységes javaslatokkal menjenek a kormány elé. Gémesi nem akarja sürgetni a kormányt, mert szerinte egy új kabinet felállása időt és energiát igényel, de az idő halad, és 2026-ban is meg kell oldani, hogy az óvodák, bölcsődék és települési szolgáltatások működjenek.
Azt szeretné, ha az uniós források is eljutnának a hétköznapokba, a települések tényleges működéséhez és fejlesztéseihez.
Több feladat csak több forrással működik
Breuer Péter felvetette, hogy a kormány mintha több feladatot adna a helyhatóságoknak. Gémesi szerint az önkormányzatok képesek feladatokat ellátni, de a feladatokat a települések méretéhez kell igazítani. Nem ugyanaz egy 200 fős falu és a főváros működtetése.
A kulcskérdés a forrás. Ha új feladatot adnak az önkormányzatoknak, ahhoz pénzt is rendelni kell. Ha feladatot vesznek el, akkor a forrásoknak is mozogniuk kell.
Példaként a hulladékgazdálkodást említette, amely szerinte jelenleg túl központosított, pedig tipikusan regionális önkormányzati feladat lehetne.
Kormányablakok: nem biztos, hogy szét kell szedni
A kormányablakok ügyében Gémesi óvatosan fogalmazott. Szerinte az útlevél, személyi igazolvány, gépjármű- és jogosítványügyek valóban államigazgatási feladatok, ezért nem volt baj, hogy ezek átkerültek az önkormányzatoktól a kormányablakokhoz.
Úgy látja, a kormányablakok nem működnek rosszul, ezért nem biztos, hogy nagyon hozzá kellene nyúlni a rendszerhez. A szakmai apparátust inkább képezni, erősíteni és megtartani kellene.
A kormányhivatalok vezetéséről viszont azt mondta: a főispáni vagy megyei kormányhivatali vezetői posztokra pártpolitikailag független jogászokat, közigazgatási szakembereket kellene kinevezni.
Parlament: ring helyett államférfiúi beszéd
A beszélgetésben a parlamenti stílusról is szó esett. Gémesi a parlamentet a vívás és a ring képével írta le: politikai küzdőtér, ahol a kormány és ellenzék vitázik. Ő azonban mérsékeltebb, elegánsabb stílust szeret.
Példaképként Antall Józsefet említette, aki szerinte amikor felállt a parlamentben, mindenki elhallgatott, mert mindig volt mondanivalója, és az aktuális országos kérdésekkel foglalkozott.
Gémesi szerint Antall nem pártpolitikai küzdelmet folytatott, hanem országot vezetett, ezért államférfi volt. Ő maga is azt a politikai kultúrát érzi közel magához, amelyben meghallgatják a másikat, és nem elveszik tőle a szót.
A nők tisztelete alapvető kérdés
Breuer Péter a parlamenti női képviselőket érő stílusról is kérdezte. Gémesi azt mondta, a nők tisztelete számára alapvető: édesanyák, feleségek, lánygyermekek tiszteletét jelenti. Édesapja is erre nevelte.
Szerinte nem helyes, ha ez a tisztelet hiányzik. A politikai mezőben persze mindenki maga dönti el, mit akar érvényesíteni a viselkedésével, de ő polgármesterként és orvosként is abból indul ki, hogy tisztelni kell az állampolgárokat, a betegeket és a hölgyeket.
V4, Gödöllő és a HÉV kérdése
Gödöllő a V4-ek újraéledő együttműködésének egyik helyszíne lett, de Breuer Péter a város közlekedési jövőjére is rákérdezett. Gémesi szerint a gödöllői HÉV felújítása 5–10 éves távlatban reális.
A tervezés önmagában két-két és fél év, és már az is körülbelül 20 milliárdos nagyságrendű feladat. A teljes felújításhoz uniós forrásokra is szükség lehet.
A HÉV ma is óriási jelentőségű Gödöllő életében. Nem életveszélyes, de lassú, ráz, nincs légkondicionáló, és a pálya, valamint a járművek elavultak. Gémesi szerint a HÉV megbízható: nem nagyon késik, csak már nem felel meg a mai kényelmi és sebességi elvárásoknak.
Vonat gyorsabb, HÉV pontosabb
A polgármester elmondta, hogy ő gyakran inkább vonattal és kerékpárral jár Budapestre. A gyorsvonat Gödöllőről 26 perc alatt ér a Keleti pályaudvarra, ami időben sokkal kedvezőbb, mint a HÉV.
Ugyanakkor a vonatok gyakran késnek. Gémesi szerint szinte nincs olyan nap, amikor egy Gyöngyös felől érkező vonat ne szedne össze legalább 10 perc késést. A HÉV ezzel szemben lassabb, de pontosabb.
A felújításnál nemcsak a kocsikat kell cserélni, hanem a pályát, az átjárókat, az informatikai hátteret és a kereszteződések rendszerét is. A cél az lenne, hogy a HÉV gyorsabban, biztonságosabban és korszerűbben működjön.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
