„A fegyverekre mindig előbb lesz igény, mint a gyógyszerekre” – Rusvai Miklós szerint a vírusok ellen nem elég a jó szándék
A Pirkadat június 25-i adásában Breuer Péter vendége Dr. Rusvai Miklós állatorvos, virológus volt. A beszélgetés a méhek hőség alatti viselkedéséről, a méhészeti termékek egészségügyi hasznáról, a hamisított méz piacromboló hatásáról, majd az ebola importált eseteiről és a világjárványok felszámolásának korlátairól szólt. Rusvai szerint a természet és az ember egészsége szorosan összefügg, de a járványok végleges eltüntetése rendkívül nehéz: ehhez nemcsak vakcina, hanem kedvező biológiai feltételek és tartós társadalmi együttműködés is kell.
Méhek a kánikulában: kora reggel és este dolgoznak
Breuer Péter a mézes tea képével indította a beszélgetést, majd arra kérdezett rá, hogyan tudnak dolgozni a méhek a nagy hőségben. Rusvai Miklós szerint a méhek alkalmazkodnak: főként kora reggel és délután aktívak.
A hőség nem elsősorban a méhek munkáját, inkább a virágok nektártartalmát befolyásolja kedvezőtlenül. A szárazság kevesebb nektárt eredményez, ez pedig a méztermelést is visszaveti. A méhek ilyenkor ingerlékenyebbek is, ezért a méhésznek sem mindegy, mikor nyúl a családhoz.
Tíz és délután négy között nehezebb velük dolgozni, ilyenkor a kaptár kezelése több kockázattal jár. A méheket nem lehet egyszerűen „lehűteni”, de sokat segít, ha árnyékos, szellős helyen vannak. A növények locsolása viszont a méheknek is kedvez, mert javítja a virágok állapotát és nektárhozamát.
A méhészet nemcsak termelés, hanem nyugalom is
Rusvai szerint a méhek haszna messze túlmutat a mézen. Már a megfigyelésük is pihentető. Régen a méhes sok ember kedvelt tartózkodási helye volt, mert a méhek munkáját nézni ugyanúgy érdekes, mint egy kézműves, egy asztalos vagy egy építkezés tevékenységét figyelni.
A méhek mozgása, rendezettsége, szorgalma szerinte relaxációs hatású is lehet. Úgy fogalmazott: jobb, mint a képernyő. A kaptár illata, levegője szintén különleges, és már vannak olyan gyógyítóközpontok is, ahol a kaptár levegőjét használják fel terápiás céllal úgy, hogy az emberek nem érintkeznek közvetlenül a méhekkel.
Propolisz, pollen, méz és beporzás
A méhek többféle módon támogatják az ember egészségét és a mezőgazdaságot. A propolisz, ez a rügyekről gyűjtött, szurokszerű anyag megfelelő oldatban sebkezelésre is alkalmas. A virágpor vitamin- és fehérjeforrás, a méz pedig önmagában is értékes élelmiszer.
Rusvai külön kiemelte a beporzást is, amely nélkülözhetetlen a mezőgazdaságban. A méhek tehát nem csupán „melléktermékeket” adnak, hanem olyan ökológiai munkát végeznek, amely az élelmiszer-termelés alapfeltétele.
A pancsolt méz a méhészt teszi tönkre
Breuer Péter a hamisított, importtal kevert vagy gyenge minőségű mézekről is kérdezte a virológust. Rusvai szerint a pancsolás elsősorban nem a méheket és nem a méhészeti termékek biológiai értékét teszi tönkre, hanem a méhészek megélhetését.
A valódi méz piacát kiszoríthatja az olcsóbb, gyengébb minőségű vagy nem valódi méz, ez pedig sok méhészt ellehetetleníthet. Ugyanakkor Rusvai azt is hozzátette: nem minden külföldi méz hamis. Vannak országok, ahol a klimatikus viszonyok és a nagyobb nektárhozam miatt valódi mézet is olcsóbban lehet előállítani, mint Magyarországon.
Ez komoly versenyhelyzetet teremt. A magyar méhészeket részben arra is rákényszerítheti, hogy a mézen kívül más méhészeti termékekben és felhasználási formákban gondolkodjanak.
Ebola: importált eset, nem hazai járvány
A beszélgetés második része a virológiáról szólt. Breuer Péter arra kérdezett rá, mit keres „itt” az ebola. Rusvai Miklós szerint importált esetről van szó, és ilyen már korábban is előfordult Európában és Amerikában.
Az ebolát általában olyan orvosok, nővérek, misszionáriusok vagy egészségügyi dolgozók hozhatják be, akik fertőzött afrikai területeken dolgoztak. Ha minden óvatossági szabály ellenére megbetegszenek, akkor hazaszállíthatják őket, mert európai vagy amerikai körülmények között sokkal nagyobb eséllyel élnek túl, mint a helyszínen.
Rusvai példaként említette, hogy korábban Spanyolországba is behurcoltak ebolás eseteket, és idén amerikai érintettje is volt a fertőzésnek. Most francia és magyar orvos is dolgozik Kongóban, vagyis a nemzetközi egészségügyi jelenlét miatt az importált esetek kockázata nem tűnik el.
Fejlett ellátás mellett kisebb a halálozás
Az ebola kezelésére léteznek protokollok, és a fejlett egészségügyi rendszerekben kezelt importált esetek túlélési esélyei sokkal jobbak. Rusvai szerint körülbelül tizedannyi a halálozás a fejlett országokban kezelt ebolás betegek között, mint a helyben, közép-afrikai körülmények között ellátottaknál.
Ennek több oka van. Közép-Afrikában sok helyen háborús, instabil környezet, malária és más fertőző betegségek is sújtják a lakosságot. Ha egy beteg egyszerre több fertőzéssel küzd, vagyis koinfekció alakul ki, akkor jelentősen romlanak a túlélési esélyei.
Európában ezek az egyidejű fertőzések ritkábbak, az intenzív ellátás, a diagnosztika és a beteg izolálása pedig jóval hatékonyabban megoldható.
A magyar hőség nem hoz ebolajárványt
Breuer Péter felvetette, hogy a nagy meleg és az éghajlati változások növelhetik-e az ilyen betegségek hazai kockázatát. Rusvai szerint az ebola esetében ettől nem kell tartani.
Az ebolát fenntartó denevérfajok Közép-Afrikában élnek, Magyarországon nem. Ezért nálunk nem tud tartósan fennmaradni a vírus, és nem alakulhat ki olyan természetes fertőzési lánc, mint a kiindulási területeken.
Magyarországon legfeljebb behurcolt esetek fordulhatnak elő, vagyis olyan betegek, akik fertőzött térségből érkeznek haza. Tartós esethalmozódás vagy hazai járvány Rusvai szerint az ebola esetében nem várható.
Mi kell egy betegség végleges felszámolásához?
A műsorvezető arról is kérdezte Rusvait, mit lehet tenni azért, hogy bizonyos járványok a század végére eltűnjenek. A virológus szerint nagyon kevés betegség irtható ki teljesen a Földről.
Egy fertőzés globális felszámolásához több feltételnek kell teljesülnie. Nem lehet a természetben olyan rezervoárfaj, amely tünetmentesen fenntartja a kórokozót. Kell ellene rendkívül hatékony vakcina. Fontos, hogy a fertőzés ne maradjon fenn hosszú ideig tünetmentesen az emberben, és legyenek egyértelmű tünetei.
Ezek a feltételek ritkán teljesülnek egyszerre. Ezért sikerült eddig mindössze egy emberi betegséget teljesen kiirtani: a fekete himlőt. Rusvai emlékeztetett rá, hogy a fekete himlő 1978 óta nincs jelen a természetben.
A gyermekbénulás közel jár, de még nem tűnt el
A járványos gyermekbénulás, vagyis a polio a következő olyan vírusos betegség, amely közel áll a globális felszámoláshoz. Európában már nem fordul elő, de a világ más részein, például háborúk sújtotta térségekben még felütheti a fejét.
Rusvai szerint egy-egy régióban meg lehet szüntetni fertőzéseket, de a világméretű felszámolás sokkal nehezebb. Ehhez magas átoltottság, társadalmi együttműködés, stabil egészségügyi rendszer és békés környezet kell.
A háborúk, állami összeomlások és alacsony bizalommal működő társadalmak mind megnehezítik a fertőző betegségek elleni védekezést.
Fegyver vagy vakcina: mire van előbb pénz?
A beszélgetés végén Breuer Péter azt kérdezte, nem lenne-e egyszerűbb fegyvergyártás helyett inkább egészségügyi szolgáltatásokba, gyógyszerekbe és oltásokba fektetni. Rusvai válasza kiábrándító volt.
„A fegyverekre mindig előbb lesz igény, mint a gyógyszerekre” – mondta.
Szerinte ez nem azért van, mert a vakcinák vagy gyógyszerek kevésbé lennének fontosak, hanem mert a politikai döntéshozók és az állami költségvetések logikája gyakran mást követ. A fegyverek iránti kereslet stabil és azonnali, míg a megelőzés haszna hosszabb távon jelentkezik.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
