„Legyél okos, és ne törődj azzal, kinek van igaza” – Oberlander Báruch szerint Mózes válságkezelése ma is útmutató
M. Kende Péter vendége a Pirkadatban Oberlander Báruch rabbi, a Vasvári Pál utcai zsinagóga rabbija, a Budapesti Ortodox Rabbinátus vezetője volt. A beszélgetés a párizsi európai vallási bírói konferenciától indult, majd a szombati Rubik-kocka kérdésén, a vörös tehén aktualitásán és Kórách lázadásán át jutott el a közösségi válságkezelésig. A rabbi történetei egyszerre mutatták meg a háláchikus gondolkodás gyakorlati oldalát és azt, hogyan lehet régi tanításokból mai vezetői helyzetekre is következtetni.
Párizs rabbikkal, nem turistaként
Oberlander Báruch a múlt héten Párizsban vett részt a vallási bírák, vagyis a dájánok konferenciáján. Elmondása szerint ezek a találkozók szűkebb körűek, mint az éves európai rabbikonferenciák: ott akár 150–200 rabbi is jelen lehet, míg a dájánkonferenciákon inkább 40–50 vallási bíró vesz részt.
A háromnapos tanácskozáson házassági, válási és pénzügyi kérdésekkel foglalkoztak. Jelen volt Dávid Joszef szefárd izraeli főrabbi is, akivel Oberlander Báruchnak régi közös emléke volt: 25 évvel korábban Moszkvában szerepeltek egy szekcióban, most pedig ő elnökölte azt az ülést, amelyen az izraeli főrabbi előadott.
A rabbi szerint az ilyen konferenciák legizgalmasabb részei mindig a viták, mert ott derül ki igazán, hogyan alkalmazzák a háláchát a különböző országokban és eltérő közösségi helyzetekben.
Rabbinikus bíróság és állami jog
A konferencián szóba került az izraeli rabbinikus bíróságok helyzete is. Oberlander Báruch elmagyarázta: Izraelben a házasság és válás ügyében a rabbinikus bíróságoknak hivatalos, államilag elismert szerepük van, míg más pénzügyi vagy polgári ügyekben a helyzet más.
A vita lényege, hogy az izraeli legfelsőbb bíróság állami szempontból fölötte állónak tekintheti magát a rabbinikus bíróságoknak, a rabbik viszont azt mondják: a háláchába nem lehet beleszólni, még akkor sem, ha az adott vallási bíróság államilag elismert keretek között működik.
Oberlander hangsúlyozta: külföldön ez másképp működik. A rabbinikus bíróság nem állami intézmény, de választott bíróságként működhet, és ilyen formában döntéseinek lehet jogi következménye. Vallási szempontból azonban egy zsidónak egy másik zsidóval szemben nem szabad automatikusan állami bírósághoz fordulnia, akár kis, akár nagy összegről van szó.
Magyar szálak Londonból és Amszterdamból
A párizsi konferencia személyes meglepetést is hozott. Oberlander Báruch egy londoni rabbival beszélgetett, akiről kiderült, hogy nagyapja váci rabbi volt. A beszélgetés akkor vált igazán különlegessé, amikor Oberlander elmondta: az ő nagyapja éppen ennél a rabbinál tanult.
A londoni rabbi aztán azt is hozzátette, hogy másik ágon a hunfalvai rabbi leszármazottja. Erre Oberlander újabb kapcsolódási pontot talált: nagyapja Vác után oda ment tanulni. A találkozásból családi, közösségi és vallási emlékezetet összekapcsoló beszélgetés lett.
Hasonló történetet mesélt egy amszterdami főrabbiról is, aki egy korábbi találkozón addig kérdezgette budapesti lakcíméről, míg kiderült: Oberlander ugyanabban a Wesselényi utcai házban lakott, ahol ő a háború alatt, csak egy emelettel lejjebb.
Szabad-e szombaton Rubik-kockázni?
A beszélgetés egyik legjátékosabbnak tűnő, mégis komoly háláchikus témája a Rubik-kocka volt. M. Kende Péter egy szombati családi helyzetből indult ki: a zsinagóga után a gyerekek játszanak, előkerül a bűvös kocka, és felmerül a kérdés, szabad-e vele foglalkozni sábeszkor.
Oberlander Báruch elmondta: Izraelben a Rubik-kockát gyakran „magyar kockának” nevezik, ezért a téma különösen is érdekelte. Több rabbinikus forrást talált, végül kilenc-tíz helyen szereplő álláspontot gyűjtött össze.
A fő kérdés az, hogy a kocka rendezése nem minősül-e válogatásnak vagy javításnak, tökéletesítésnek. Szombaton ugyanis a válogatás tilalma sok hétköznapi helyzetben előkerül: ételnél, ruhánál, könyvnél vagy akár evőeszközöknél is.
Oberlander összegzése szerint a Rubik-kocka végül megengedett, de a téma jó példa arra, hogyan lehet egy modern játék kapcsán megérteni klasszikus háláchikus kategóriákat.
A szálka, a görögdinnye és a gefilte fish
A rabbi a válogatás tilalmát hétköznapi példákkal is megvilágította. Hal evésénél figyelni kell arra, hogyan bánunk a szálkával: nem lehet egyszerűen a rosszat kiválogatni a jóból. A görögdinnyénél hasonló kérdés a magok kezelése. A magokat ki lehet köpni, de előre kiválogatni már problémás lehet.
A gefilte fish, vagyis a ledarált hal ilyen szempontból nemcsak gasztronómiai hagyomány, hanem háláchikus megoldás is: ha a hal megfelelően elő van készítve, nem kell evés közben válogatni a szálkákat.
Oberlander szerint éppen az ilyen példák mutatják meg, hogy a zsidó jog tanulása nem elvont rendszer, hanem a konyhában, az asztalnál, a gyerekjátékoknál és a szombati családi életben is jelen van.
Vörös tehén vagy sárga tehén?
A beszélgetés másik aktuális vallási témája a vörös tehén volt, amely a következő heti szakaszhoz, Chukáthoz is kapcsolódik. M. Kende Péter egy hírt említett, amely szerint Izrael északi részén tökéletes vörös üszőt találtak, de mesterséges megtermékenyítés útján jött létre.
Oberlander szerint a mesterséges megtermékenyítés ténye ebben az esetben nem lényeges. A fontos az, hogy az állat valóban vörös legyen, és ne legyen rajta testi hiba. A vörös tehén esetében még az is számít, hogy ne legyen két eltérő színű szőrszála.
A konkrét állatnál az okozhat gondot, hogy születése után a fülét átlukasztották, és bilétát helyeztek rá. Ez testi hibának számíthat. Ha a sérülés teljesen begyógyul, akkor a probléma megoldódhat.
Oberlander megemlítette azt is, hogy Száádjá gáon egyes értelmezések szerint „sárga tehénként” fordította a kifejezést, de óvatosságra intett: a színek megnevezése a különböző korokban nem mindig pontosan ugyanazt jelentette.
Kórách lázadása és a válságkezelés
M. Kende Péter a heti szakasz, Kórách története kapcsán arról kérdezte a rabbit, hogyan kell egy közösség vezetőjének válsághelyzetben kommunikálnia. Oberlander szerint a kérdés nemcsak kommunikációról szól, hanem arról is, hogyan reagál a vezető.
Mózes példájában szerinte több fontos tanítás van. Az egyik, hogy Mózes nem várta el, hogy ellenfelei menjenek hozzá. Ő maga ment el Dátánhoz és Ávirámhoz, pedig ők már korábban is bajkeverők voltak: Egyiptomban is feljelentették, a manna történetében is lázongtak, és Kórách lázadásában is szerepet játszottak.
Mózes mégis megpróbálta felvenni velük a kapcsolatot. Oberlander szerint ez azt tanítja, hogy válsághelyzetben a vezetőnek nem az egójával kell foglalkoznia. „Legyél okos, és ne törődj azzal, kinek van igaza” – foglalta össze a helyzet lényegét.
Nem magát mentette, hanem a közösséget
A rabbi szerint Mózes másik nagy tanítása az volt, hogy nem sértett félként viselkedett. Nem abból indult ki, hogy őt támadták meg, ezért joga van keményen visszavágni. Inkább kívülről próbálta látni a helyzetet, és azt kereste, hogyan mentheti meg a közösséget.
Imádkozott, segítséget kért Istentől, és nem önmaga védelmét helyezte előtérbe. Ez Oberlander szerint minden vezetőnek fontos tanulság: válságban nem elég a személyes igazságérzetre hivatkozni, a közösség következményeit kell nézni.
Az is lényeges, hogy Mózes időt adott a helyzetnek. Nem minden döntést kell azonnal meghozni. Ha a válság túl forró, néha érdemes várni, hogy a feszültség engedjen, és a felek másnap már tisztábban lássanak.
A váci rabbi csapdája
A válságkezelés kapcsán Oberlander egy történetet is elmesélt a váci rabbiról, Zilberstein Sájeról. Egy szombaton a hitközség elnöke úgy viselkedett, mintha a saját tekintélye a hálácha fölött állna. A rabbi ezért megtiltotta, hogy felhívják a Tórához.
Az elnök megsértődött, és ima közben odament a rabbihoz, hogy lemond. A rabbi látszólag könyörögni kezdett neki, hogy maradjon, hiszen régóta elnök. Hosszas rábeszélés után az elnök elfogadta, hogy mégsem mond le. Ekkor a rabbi közölte vele: most, hogy nem ő távozik önként, a rabbi rúgja ki.
A történet lényege Oberlander szerint az volt, hogy a rabbi képes volt diplomatikusan kezelni a helyzetet, de a háláchából nem engedett. Egy ortodox közösségben nem az elnök tekintélye, hanem a hálácha az irányadó.
Három sábesz az édesanyával
A beszélgetés végén személyesebb témára váltottak. M. Kende Péter felidézte, hogy Oberlander hamarosan édesanyjához utazik, és korábban külön kérte: ne csak két, hanem három sábeszt tölthessen vele.
A rabbi szerint ez jár az édesanyjának, és neki is fontos. A látogatás közben alkalma lesz olyan munkákra is – szerkesztésre, tanulmányírásra –, amelyeket a hétköznapi budapesti tempóban nehéz elvégezni.
Szóba került a lubavicsi rebbe halálozási évfordulója is, Támuz 3-a. Oberlander elmondta: ha nem utazna néhány héten belül úgyis New Yorkba, most ment volna el a rebbe sírjához imádkozni. A jorcájt napján vagy annak közelében a sírnál mondott ima különleges jelentőségű.
A beszélgetés végére a Rubik-kockától Kórách lázadásáig ugyanaz a kérdés tért vissza: hogyan lehet a mindennapi helyzetekben, családban, közösségben, vitában és vezetői felelősségben úgy dönteni, hogy a szabály, az emberi bölcsesség és a közösség védelme egyszerre maradjon szem előtt.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
