„A tudomány és a kutatás nem lehet politikai kérdés” – Ferencz Orsolya szerint az űrprogramok évtizedekre határozzák meg egy ország esélyeit
A Pirkadat június 8-i adásában Breuer Péter vendége Dr. Ferencz Orsolya egyetemi oktató volt. A beszélgetés az esőért való fohásztól és a klímaváltozás magyarországi jeleitől indult, majd az űrkutatás, a tudománypolitika, az oktatás, az európai űrszabályozás és a magyar kutatói közeg jövője került középpontba. Ferencz Orsolya szerint a tudományos programok nem négyéves politikai ciklusokra épülnek: ha egy ország komolyan veszi a saját jövőjét, akkor szakemberekre, folytonosságra és hosszú távú döntésekre van szükség.
A Kárpát-medence kiszáradása már nem elméleti kérdés
A beszélgetés elején Breuer Péter az esőért mondott imákról beszélt, Ferencz Orsolya pedig a klímaváltozás súlyosságára hívta fel a figyelmet. Mint mondta, évekig lehetett hallani klímaszkeptikus álláspontokat, amelyek tagadták vagy kicsinyítették az emberi hatásokat, de ma már a változás a mindennapokban is érzékelhető.
Szerinte a Kárpát-medence évek óta tartó kiszáradási folyamatban van, és ennek jelei laikus szemmel is láthatók. A Velencei-tó, a Balaton, a Duna vagy a Tisza állapota mind azt mutatja, hogy „itt valami nagyon nagy baj van”.
A Medárd-napi eső várása így nála nem népi romantika, hanem nagyon is gyakorlati kérdés: a csapadékhiány már mezőgazdasági, vízgazdálkodási és társadalmi probléma.
Az űrkutatás nem négyéves ciklusokra szól
Breuer Péter felidézte Ferencz Orsolya nemzetközi szakmai megítélését, különösen New York-i visszajelzések alapján. Ferencz erre arról beszélt: az űrkutatás, az űrtevékenység és általában a tudomány akkor működik jól, ha politikai ciklusokon átívelően hagyják dolgozni a kutatókat.
„Ezek a fejlesztések, ezek a programok, ezek nem négy évekre szólnak, hanem évtizedekre” – fogalmazott.
Szerinte egy ország sorsát és történelmi lehetőségeit hosszú időre meghatározza, hogy milyen technológiákhoz fér hozzá, és milyen szinten képes részt venni a tudományos fejlesztésekben. Ukrajna és Izrael példáját említve arról beszélt, hogy a modern technológiák egy ország védelmi képességeit is döntően befolyásolják.
Szakemberek vagy kóklerek?
Ferencz Orsolya szerint az elmúlt években sokat dolgoztak azon, hogy Magyarország űrtevékenysége szakmai alapokon épüljön. Úgy látja, az utolsó két évben több „hozzá nem értő kókler” próbált úgy megjelenni, mintha űrpolitikai vagy űrkutatási szakember lenne, és ez kárt okozott a folyamatoknak.
Azt mondta, továbbra is dolgozik kutatóként és oktatóként, szakmai kérdésekben pedig sok szereplő ma is kikéri a véleményét. A legfontosabbnak azt tartja, hogy az új kormány számára legalább annyira fontos legyen a magyar kutatás, tudomány és űrtevékenység, mint amennyire korábban volt.
Tudásalapú társadalom csak hosszú távon építhető
A beszélgetésben többször visszatért az oktatás és a tudomány folytonosságának kérdése. Ferencz Orsolya szerint nem lehet tudásalapú társadalomról beszélni anélkül, hogy látnánk: az oktatás és kutatás hatásai egy emberöltőn is túlmutatnak.
Az új kormány tudománypolitikai terveiről egyelőre óvatosan fogalmazott. Szerinte még nem lehet megítélni, mennyivel lesz jobb vagy rosszabb az új irány, mert konkrét elképzeléseket eddig kevéssé látni. Az viszont pozitív számára, hogy sok nő került felelős pozícióba.
Az Akadémia kutatóintézeteinek és a felsőoktatási rendszernek az átalakításáról azt mondta: a korábbi kritikák egy része politikai indíttatású volt, de voltak köztük jogos szakmai észrevételek is. Ezekben érdemes előrelépni.
Space Act, befizetések és európai döntések
Ferencz Orsolya szerint az űrpolitika területén gyorsan kell döntéseket hozni, mert vannak határidős feladatok. Példaként említette az európai űrszabályozást, a Space Actet, valamint az Európai Űrügynökséghez kapcsolódó magyar befizetési struktúrát.
Úgy látja, ezen a területen „gond van”, ezért javítani és lépni kell. Az Európai Unióban jelentős forrásokat különítenek el a space and defense területre, Magyarországnak pedig felkészült szakemberekkel és erős szektorral kell részt vennie ezekben a programokban.
A finanszírozási háttér politikai döntés kérdése: a kormány és az Országgyűlés költségvetési döntései határozzák meg, hogy az ország mennyire tudja kihasználni ezeket a lehetőségeket.
Középiskolai rakétaépítés és felsőoktatási programok
A beszélgetésben szóba kerültek azok a programok is, amelyeket Ferencz Orsolya az elmúlt években fontosnak tartott: új felsőoktatási irányok, középiskolai oktatási programok, kis műholdas és rakétaépítő kezdeményezések.
Szerinte ezek az eredmények akkor érnek valamit, ha nem vesznek el a politikai váltásokban. A külügyi szakemberekkel több olyan anyagot is átadtak az új kormánynak, amelyre lehetne építeni.
„A tudomány és a kutatás az nem lehet politikai kérdés” – mondta. Ha mégis azzá válik, akkor az ország nem előre, hanem hátra lép.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
