„Az egyházak önmagukat tudják képviselni” – új alapokra kerülhet az állam és az egyház viszonya?
A Pirkadat április 29-i adásában M. Kende Péter vendége Platthy Iván nyugalmazott címzetes államtitkár volt. A beszélgetés középpontjában az állt, mit jelenthet az egyházak számára, hogy az egyházügyek a Miniszterelnökségtől a kulturális és társadalmi kapcsolatokért felelős minisztériumhoz kerülnek. A téma nem pusztán intézményi átszervezés volt: szó esett a függőségi viszonyokról, az elmúlt évek egyházpolitikájáról, a történelmi egyházak megszólalási lehetőségeiről, és arról is, hogy egy új korszakban milyen szerepe lehet a közös gondolkodásnak.
Félelem helyett remény
Platthy Iván szerint az új helyzet egyik legfontosabb jele nem is a szervezeti átalakítás, hanem az emberek hangulatának változása. Úgy fogalmazott: „a korábban lesütött szemmel járó emberek újra mosolyognak”, vagyis az elmúlt időszak félelmei oldódni látszanak, és a helyüket a remény veszi át.
Ebben szerinte szerepe van annak is, hogy az egyházak ügyei olyan tárcához kerülnek, amelynek élén Tar Zoltán áll, akit Platthy a párbeszéd emberének nevezett. Az új miniszterhez tartoznak majd az egyházak, a nemzetiségek, a határon túli magyarok és a kultúra ügyei is, ez pedig egy olyan keretet teremthet, amelyben a közös társadalmi kérdések végre nem külön-külön, hanem összefüggéseikben jelenhetnek meg.
Nem a pénz, hanem a hivatás felől kellene nézni az egyházat
A beszélgetés egyik legerősebb állítása az volt, hogy az elmúlt években az egyházak és az állam viszonyát egyre inkább a pénzügyi függőség határozta meg. Platthy Iván szerint ez oda vezetett, hogy sok egyházi szereplő nem mert megszólalni, mert a mozgásterét nem a küldetése, hanem a kapott támogatás szabta meg.
Ezt a logikát nevezte az „elkényelmesedés” állapotának, amelyben a lojalitás mellé pénz társult, és a közös gondolkodás helyét a függés foglalta el. A beszélgetés egyik kulcsmondata ezért így hangzott: „egy egyháznak nem szabad pénzben gondolkodni, hanem abban, hogy hogyan tudja a legjobban szolgálni azt, amire hivatott”.
A történelmi egyházaknak együtt kellene megszólalniuk
M. Kende Péter többször is felvetette, hogy az új helyzetben nem külön-külön megszólaló egyházi személyiségekre, hanem közös fellépésre lenne szükség. Platthy Iván egyetértett abban, hogy a történelmi egyházaknak együtt kellene kérniük a párbeszédet az államtól, és nem külön alkukban, hanem közös alapelvek mentén kellene meghatározniuk a viszonyukat az új kormányzathoz.
Szerinte ez azért is időszerű, mert a katolikus egyházban éppen most készül egy átfogó társadalmi helyzetkép, amely egyszerre lehet alapja a készülő kormányzati egyeztetéseknek és a novemberi vatikáni ad limina látogatásnak. Ez a „tükör” nemcsak azt mutathatja meg, hol tart az egyház, hanem azt is, milyen feltételek mellett tudna valóban autonóm módon működni.
„Az egyházak önmagukat tudják képviselni”
A műsorban szóba került az is, hogy a KDNP önállóbb politikai szerepre készül, és plébániai közösségekre is támaszkodna. Platthy Iván ezt határozottan bírálta. Úgy fogalmazott: „az egyházak önmagukat tudják képviselni”, vagyis nincs szükség arra, hogy pártok beszéljenek helyettük. A pártok feladata szerinte nem az egyházak képviselete, hanem a tisztességes, partneri keret megteremtése.
Ez a gondolat szorosan kapcsolódott ahhoz az elképzeléshez is, hogy a függőségi viszony helyett olyan együttműködésre lenne szükség, amelyben az egyházak nem kegyekből működnek, hanem a saját hivatásukból következően vesznek részt a közösség életében.
A nemzeti összetartozás napja lehetne az első próba
A beszélgetés végén egy konkrét javaslat is megfogalmazódott: június 4-e, a nemzeti összetartozás napja lehetne az a pillanat, amikor az egyházak közösen szólalnak meg, és egyszerre fordulnak a hívekhez és az államhoz. Nem politikai demonstrációként, hanem annak jeleként, hogy készek a közös gondolkodásra a jövő érdekében.
Platthy Iván szerint az egyházak ezen a téren egyébként már korábban is előrébb jártak, mint a politika: a környező országok egyházi vezetői között több helyen kialakult együttműködés, közös nyilatkozat és közös fellépés. Az új kormány előtt most az a kérdés, képes-e ehhez méltó állami partnerré válni.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
