„Egy demokratikus párbeszéd jöjjön vissza” – állatvédelemről, cirkuszi vadállatokról és az európai szabályok tétjéről beszélt az Una Terra Alapítvány
Az április 29-i Pirkadatban M. Kende Péter vendégei Nagy Ervin, az Una Terra Alapítvány elnöke és Zabezsinszkij Anna programigazgató voltak. A beszélgetés azzal indult, hogy mit keresnek még mindig vadállatok a cirkuszban, és gyorsan eljutott odáig, hogy az állatjólét valójában nem melléktéma, hanem a közegészségügyet, a mezőgazdaságot és a társadalom morális állapotát is érinti. A két megszólaló arról beszélt, milyen szabályozási hiányosságokat látnak Magyarországon és az Európai Unióban, és miért bíznak abban, hogy az új kormány nyitottabb lesz ezekre a kérdésekre.
Hogyan maradhattak meg a cirkuszi vadállatok?
Nagy Ervin felidézte, hogy Magyarországon még 2010 környékén született egy olyan szabályozás, amely a cirkuszi vadállattartás fokozatos kivezetését célozta. A rendszer lényege az volt, hogy új vadállatokat már nem lehetett beszerezni, és a meglévőket sem lehetett szaporítani. A cél az lett volna, hogy idővel magától megszűnjön ez a gyakorlat.
A cirkuszi társadalom azonban megtalálta a kiskaput: külföldi vándorcirkuszokon keresztül továbbra is érkeztek állatok. Az alapítvány tavaly kezdett kutatásba, hogy feltárja, mi történik valójában a magyar cirkuszokban. Nagy Ervin arról beszélt, hogy olyan esettel is találkoztak, amikor tigriseket és oroszlánokat úgy hoztak be az országba, hogy még a szükséges engedélyek sem álltak rendelkezésre.
A helyzetet súlyosbítja, hogy szerinte a hatóságok nincsenek felkészülve az ilyen ügyek kezelésére. A cirkuszokban „éhező oroszlánokat és éhező tigriseket láttunk, akik korbáccsal voltak irányítva” – mondta. Az Una Terra jelentést és javaslatcsomagot is benyújtott a témában, és most abban bíznak, hogy az új környezetvédelmi tárca valóban hozzányúl a szabályozáshoz.
Az állatjólét nem úri huncutság
Zabezsinszkij Anna szerint az állatjóléti kérdések nem valamiféle különleges, szűk ügyet jelentenek, hanem közvetlenül hatnak az emberek életére is. Úgy fogalmazott: az állatjólét „befolyásolja a saját egészségünket, befolyásolja a környezetünket és igazából a morál, tehát egy társadalomnak a morális szintjét is”.
A beszélgetésben szóba került, hogy az Európai Unió állatjóléti szabályozása elavult, miközben a tagállamok között több száz eltérő gyakorlat alakult ki. Az alapítvány célja az, hogy tudományos alapokra helyezve újragondolják ezeket a szabályokat, és olyan változásokat érjenek el, amelyek egyszerre szolgálják az állatok érdekeit és az emberekét.
Ketreces tartás, antibiotikum, importnyomás
Az alapítvány képviselői szerint az egyik legsürgetőbb terület a ketreces tartás megszüntetése. Zabezsinszkij Anna emlékeztetett arra, hogy nemcsak a tojótyúkok, hanem más haszonállatok – például sertések vagy borjak – esetében is léteznek olyan tartási formák, amelyek lényegében mozdulatlanságra ítélik az állatokat.
Szó esett az antimikrobiális rezisztenciáról is. Az ipari állattartásban használt antibiotikumok miatt olyan rezisztencia alakulhat ki, amely végül az emberek egészségét is veszélyezteti. A gyors növekedésre tenyésztett brojlercsirkéknél ez különösen éles probléma.
A másik nagy kihívás a Mercosur-megállapodás, amely májustól még nagyobb nyomást helyezhet az európai és a magyar mezőgazdaságra. Az alapítvány szerint olyan, olcsóbban előállított termékek áramolhatnak be, amelyek mögött jóval alacsonyabb állatjóléti standardok állnak. Ez nemcsak az állatok szempontjából, hanem a magyar gazdák versenyhelyzete miatt is súlyos kérdés.
Nyitottságot várnak az új kormánytól
A beszélgetésből az is kiderült, hogy az Una Terra az elmúlt időszakban a Tisza politikusaival tudott érdemben egyeztetni. Több javaslatuk visszaköszönt a kampányban és a szakpolitikai elképzelésekben is, például a ketreces tartás, az élőállat-szállítás vagy az egzotikus állattartás pozitív listás szabályozásának kérdésében.
Nagy Ervin úgy fogalmazott: „egy demokratikus párbeszéd jöjjön vissza”, mert szerinte az elmúlt 16 évben még szakpolitikai szinten sem lehetett valódi vitákat kezdeményezni ezekben az ügyekben. Az alapítvány abban bízik, hogy a következő időszakban a civil szervezetek, a szakpolitikusok és az érdekképviseletek között újra érdemi egyeztetés indulhat.
Egy év múlva már látszania kellene valaminek
Arra a kérdésre, hogy egy év múlva jobb lehet-e a helyzet, Zabezsinszkij Anna igennel válaszolt. Szerinte a magyar társadalomban erős támogatottsága van ezeknek a céloknak, és a szakmai háttér is adott. Nagy Ervin pedig azt hangsúlyozta, hogy sok vita lesz, de ezeknek éppen az a szerepük, hogy valamilyen megállapodáshoz vezessenek.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
