„Nem elég odaadni a pénzt, tudás kell hozzá” – ezt várja a KKV-szektor az új kormánytól
A Pirkadat április 29-i adásában M. Kende Péter vendége dr. Szanyi-Gyenes Xénia, a Corvinus Egyetem oktatója és kutatója volt. A beszélgetés középpontjában az állt, mit várhat a magyar kis- és középvállalkozói szektor az új kormány gazdaságpolitikájától, és mennyire látszik valódi fogadókészség arra, hogy a kutatásokból, szakmai javaslatokból és egyetemi tudásból kormányzati döntések szülessenek. A tét nagy: a KKV-k nemcsak a magyar, hanem az egész európai gazdaság motorját adják, ezért nem mellékes, milyen környezetben kell működniük a következő években.
A programban már látszik az irány
Szanyi-Gyenes Xénia szerint az új kormány gazdasági programjában a kis- és középvállalkozások kiemelt helyet kaptak. A dokumentumban hangsúlyosan jelenik meg a versenyképesség, a vállalkozások beindítása, az exportpiacokra való kilépés, a tudás és az innováció szerepe. Ez a kutató szerint már önmagában biztató, mert azt jelzi, hogy a gazdaságpolitikában nem pusztán általános ígéretek hangzanak el, hanem felismerik: ezen a területen célzott és tudatos beavatkozásra van szükség.
A beszélgetésből kiderült, hogy a szakmai remények nem a levegőben lógnak. A leendő miniszterek névsora, különösen a gazdasági tárcák körül kialakuló struktúra arra utal, hogy a kormányzat valóban szakpolitikai alapon akar hozzányúlni a kérdéshez.
A pénz önmagában nem old meg semmit
A műsor egyik legerősebb mondata az volt, amikor Szanyi-Gyenes Xénia úgy fogalmazott: „nem elég odaadni a pénzt, hogy tessék, kezdjen vele valamit”. A kutató szerint a KKV-k fejlesztésénél nem pusztán a források megléte számít, hanem az is, hogyan lehet ezeket tudássá, képességgé, működő vállalati rutinná alakítani.
Ez a szemlélet különösen fontos lehet egy olyan helyzetben, amikor sokan rögtön azt kérdezik: miből lesz minderre pénz, ha az új kormány egy kiürült kasszát talál? A válasz szerint a források több helyről is előteremthetők lehetnek, de a döntő különbség mégsem ez, hanem az, hogy mire és milyen logika mentén használják fel őket.
Export, innováció, oktatás: ez lehet az új háromszög
A beszélgetés egyik visszatérő gondolata volt, hogy a magyar KKV-k nem maradhatnak meg a belső piac szintjén. Az exportképesség fejlesztése, a nemzetközi piacok felé nyitás és az innováció ösztönzése olyan területek, amelyek nélkül a szektor könnyen beragadhat a közepes teljesítmény csapdájába.
Szanyi-Gyenes Xénia szerint ezt a fordulatot nem lehet elérni az oktatás és a kutatás bevonása nélkül. A vállalkozások jövőbeli vezetői ma még iskolában, egyetemen ülnek, vagy éppen most lépnek ki onnan. Ezért különösen fontos, hogy az oktatásban a kreativitás, a kísérletezés, a hibázás lehetősége és a rugalmas gondolkodás kapjon hangsúlyt. A kutató szerint ez az a szemlélet, amely később a vállalati innováció alapja lehet.
Nem egyik napról a másikra, de el kell indulni
Arra a kérdésre, mikor látszódhatnak a változások első jelei, Szanyi-Gyenes Xénia óvatosan válaszolt. Szerinte nem lehet egyik napról a másikra átalakítani sem a vállalkozói gondolkodást, sem az oktatási rendszert, sem a gazdaságpolitikai gyakorlatot. Ez biztosan években mérhető folyamat lesz. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az első lépéseket most kell megtenni, mert csak ezekből következhet a második és a harmadik.
A kutató abban bízik, hogy egy éven belül már látható lesz, mennyire veszi komolyan az új kormány a kutatói szabadságot, az egyetemekkel való együttműködést és a szakmai alapú gazdaságfejlesztést. Ez a KKV-szektor számára is kulcskérdés, mert ha valóban új pálya nyílik, akkor azt csak szoros együttműködésben lehet bejárni.
A KKV-k, a kutatók és a kormány most egymásra vannak utalva
A beszélgetés végére világossá vált: a következő időszak nemcsak a vállalkozások, hanem a kormányzat és a tudományos világ számára is próbatétel lesz. A KKV-k fejlesztését nem lehet pusztán adminisztratív vagy kampányszintű kérdésként kezelni. Ehhez tartós együttműködés kell a kutatók, az egyetemek, a vállalkozások és a döntéshozók között.
Szanyi-Gyenes Xénia szerint most valóban adott lehet a helyzet arra, hogy ezek a szereplők ne egymás mellett, hanem egymással dolgozzanak. Ha ez megtörténik, abból nemcsak a KKV-szektor profitálhat, hanem az egész magyar gazdaság is.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
