„Nem az ATM téved, mi nem figyelünk eléggé” – erre figyeljen, ha készpénzt vesz fel vagy fizet be
A Pirkadat április 29-i adásában M. Kende Péter vendége Binder István, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szóvivője volt. A beszélgetés apropóját az MNB friss figyelmeztetése adta: a bankautomaták ma már jóval többet tudnak egyszerű készpénzfelvételnél, de ezzel együtt a hibalehetőségek száma is nőtt. A műsorban szó esett az egyre „okosabb” ATM-ekről, a felhasználói figyelmetlenségből fakadó kockázatokról, és arról is, hogyan lehet elkerülni, hogy egy rossz mozdulat vagy egy félreértett képernyő komoly veszteséget okozzon.
A szóvivő szerint a legfontosabb tanulság egyszerű: amikor odaállunk az automatához, és amikor befejezzük a műveletet, ugyanazzal a körültekintéssel kell eljárni. A mai ATM-ek már nemcsak készpénzt adnak ki, hanem befizetést, egyenleglekérdezést, sőt más műveleteket is lehetővé tesznek. Ez kényelmes, de azt is jelenti, hogy az ügyfélnek jobban kell figyelnie arra, pontosan milyen képernyő fogadja, mit kér a gép, és a folyamat valóban lezárult-e.
Egy millió forint rossz számlára
Binder István két konkrét példát is felhozott. Az egyik esetben egy ügyfél készpénzt akart befizetni, de nem vette észre, hogy az előző felhasználó nem lépett ki a saját tranzakciójából. Mivel az ügyfél már mobiltelefonos azonosítással indított, PIN-kódot sem kellett megadnia, így nem tűnt fel neki, hogy valami nincs rendben. Az általa befizetett egymillió forint végül az előző ügyfél számlájára került.
A másik esetben valaki két készpénzfelvételt indított. Az első sikeres volt, a másodiknál viszont azt hitte, hogy a tranzakció nem teljesült, ezért elment. A pénzt végül a következő ügyfél vehette fel. Mindkét ügy rendezhető volt, de csak azért, mert a bank pontosan vissza tudta követni, mi történt.
Minden mozdulatnak nyoma marad
A szóvivő hangsúlyozta: az ATM-eknél zajló műveletek utólag rekonstruálhatók. Nemcsak videófelvétel készülhet, hanem az automaták mechanikus és digitális naplóval is rögzítik a tranzakciókat. Ez védi az ügyfelet is, de csak akkor, ha azonnal jelzi a problémát.
Ha valaki szokatlan dolgot tapasztal – például nem a megszokott képernyőt látja, nem kap bizonylatot, nem ott jelenik meg a pénz, ahol várná, vagy bármilyen rendellenességet érzékel –, akkor lehetőleg ne menjen el a helyszínről. Az ATM-en feltüntetett ügyfélszolgálati számon azonnal be kell jelenteni a problémát, mert így gyorsabban tisztázható, hogy mi történt.
Már nem csak készpénzkiadásról van szó
A beszélgetésből az is kiderült, hogy a bankautomaták szerepe átalakult. Egyre több helyen nemcsak készpénzt lehet felvenni, hanem befizetni is, sőt más szolgáltatásokat is el lehet érni rajtuk keresztül. Közben az ingyenes készpénzfelvételi keret is nőtt: ma már havi két alkalommal összesen 300 ezer forint vehető fel díjmentesen.
Binder István szerint ezzel együtt az is látszik, hogy sok ügyfél egyre inkább digitálisan intézi a pénzügyeit, és nem feltétlenül használja ki maximálisan az ATM-eket. A cél ezért nem az, hogy mindenki mindent automatán keresztül intézzen, hanem az, hogy mindenki úgy bankolhasson, ahogyan számára a legbiztonságosabb és legkényelmesebb.
Nem a gép hibázik, hanem a figyelem fogy el
A beszélgetés egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy az ATM-ek hibája ritka, a felhasználói figyelmetlenség viszont annál gyakoribb. Előfordulhat technikai zavar, például rövid áramszünet, de Binder István szerint ezek kivételes esetek. A legtöbb baj abból adódik, hogy az ügyfél rutinból használja a gépet, nem nézi végig a képernyőt, nem ellenőrzi a tranzakció végét, vagy túl gyorsan odébbáll.
A szóvivő ezért arra kér mindenkit: használja csak azokat a funkciókat, amelyeket biztosan ismer, és ha bizonytalan, inkább kérjen segítséget. Az ATM ma már nem egyszerű pénzkiadó automata, hanem egy összetett pénzügyi felület – és éppen ezért sokkal több figyelmet is igényel.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
