„A magyar nép az utolsó pillanatban visszarántotta az országot a szakadék széléről”
Breuer Péter vendége a Pirkadat április 28-i adásában Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár volt. A beszélgetés középpontjában az uniós források sorsa, az euró bevezetésének esélye, az új kormány mozgástere és a jogállamisági viták álltak. A műsorban nem egyszerűen arról esett szó, mikor érkezhetnek meg a visszatartott pénzek, hanem arról is, milyen politikai és gazdasági következményei voltak annak, hogy Magyarország évek óta konfliktusban áll az Európai Unióval.
Nem a pénz a legnagyobb ügy, hanem az, ami mögötte van
Bod Péter Ákos szerint túl egyszerű lenne úgy beszélni az uniós forrásokról, mintha azok egy kormányváltás után automatikusan megindulnának Magyarország felé. A helyzet szerinte ennél sokkal súlyosabb, mert a pénz visszatartása nem adminisztratív vita következménye, hanem annak a jele, hogy az ország eltávolodott attól a politikai és jogállami kerettől, amelyben korábban mozgott.
Úgy fogalmazott: „Az a ügy, ami miatt nem jön a pénz, az egy nagyon-nagyon nagy ügy.” Szerinte a választók ezt pontosan megérezték, és ezért történt politikai fordulat. A pénz szerinte fontos, de még fontosabb az a jelzés, hogy Magyarország újra vissza akar térni az európai együttműködés rendjébe.
A pénz híre is számít
A közgazdász arra is kitért, hogy nem pusztán az számít, mikor érkeznek meg ténylegesen az uniós milliárdok. Már annak is komoly hatása lehet, ha a piac elhiszi, hogy Magyarország újra hozzáférhet ezekhez a forrásokhoz. Ezt egy szemléletes hasonlattal magyarázta: ha valakiről elterjed, hogy nagy örökséghez jut, már azelőtt másként néznek rá a hitelezők, hogy a pénz ténylegesen megérkezne.
Ebből a logikából következik, hogy a bizalom helyreállítása legalább akkora ügy lehet, mint maga a pénzmozgás. Ha megindul a fordulat híre, a hitelezők és a befektetők is más szemmel nézhetnek az országra.
Az új kormány mozgástere sem korlátlan
Breuer Péter a beszélgetésben felvetette: miközben sokan már azt várják, hogy az új kormány „hazahozza a pénzt”, közben a leendő miniszterelnök több intézményvezető leváltását is kilátásba helyezte, ami újabb vitákat nyithat Brüsszellel. Bod Péter Ákos erre azt mondta: valóban vannak olyan intézmények, amelyeknél fel kell tenni a kérdést, megfelelően működtek-e az elmúlt években, és el tudják-e látni a feladatukat egy új politikai helyzetben.
Szerinte ugyanakkor külön kell választani a politikai indulattól vezérelt leszámolást és az intézményi működés helyreállítását. Azt mondta, az európai partnerek „árgus szemekkel figyelik” majd, mi történik Magyarországon, és nem mindegy, egy átalakulás rendteremtésnek vagy újabb konfliktusforrásnak látszik-e.
Az euró nem álom, hanem elmaradt feladat
A beszélgetés egyik legerősebb része az euró bevezetéséről szólt. Bod Péter Ákos szerint ez nem elvont politikai kérdés, hanem régóta halogatott gazdasági feladat. Emlékeztetett rá, hogy a környező országok közül több már évekkel ezelőtt végigjárta ezt az utat, miközben Magyarország tudatosan leállt róla.
„Amíg ő van, euró nincs” – idézte fel Orbán Viktor korábbi hozzáállását, majd hozzátette: mivel ez a korszak lezárult, megnyílik a lehetőség egy másik irányra. Szerinte az euró nem pusztán uniós kötelezettség, hanem magyar érdek is, mert egy kis, nyitott gazdaságnak stabilabb környezetet adna.
A hiányt szerinte nem azért kell leszorítani, hogy „Brüsszel kedvében járjunk”, hanem azért, mert a mostani gazdálkodás árát a következő nemzedék fizeti meg.
A várakozások döntik el, mi következik
A műsor végén Bod Péter Ákos arról beszélt, hogy az országban most egyszerre van jelen az öröm, a remény és a bizonytalanság. A választási eredmény után sokan történelmi fordulatot várnak, de szerinte a társadalmi támogatás jelenleg feltételes: sokan nem egy kész programra, hanem a változás ígéretére szavaztak.
Azt mondta, vannak saját „checklistái” is, amelyek alapján figyelni fogja az új kormány működését: az árszabályozás sorsát, az Ukrajnához való viszonyt, az euró ügyét és a gazdasági racionalitás visszatérését. Nem tagadta, hogy érzelem is van a levegőben, de hozzátette: a jó közgazdász tudja, hogy a várakozások legalább annyira formálják a valóságot, mint a konkrét döntések.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
