„A magyar reptéren az ellátás gyakorlatilag biztosított” – meddig tart az energiabiztonság?
A Pirkadat április 28-i adásában Breuer Péter vendége Dr. Holoda Attila energiaszakértő volt. A beszélgetés középpontjában az állt, milyen következményekkel jár a közel-keleti háborús helyzet az üzemanyagpiacra, a légi közlekedésre, a magyar energiarendszerre és a vasút jövőjére. Szóba került a kerozinhiány, a Barátság vezeték helyreállítása, Paks II. csúszása, a villamos hálózat gyengesége és az is, hogyan lehetne felkészülni az elektromos autók és a geotermia korszakára.
A kerozinhiány már itt van, de Magyarország még nincs bajban
Holoda Attila szerint az olajválság első jelei valóban megjelentek, de Európában jelenleg nem a kerozin a legnagyobb gond, hanem a dízel. A finomítók ezért úgy alakítják át a működésüket, hogy abból készüljön több, amire nagyobb az igény. Ez viszont a repülőgép-üzemanyag rovására megy.
A szakértő ugyanakkor azt is hangsúlyozta: „Magyarországon nincsen jelenleg kerozinhiány”, a budapesti repülőtér ellátása biztosított, és a stratégiai készletekhez sem kellett még hozzányúlni. A feszültség tehát valós, de itthon egyelőre nem okozott közvetlen ellátási válságot.
Nem egy cső sérült meg, hanem egy teljes rendszer
A Barátság kőolajvezeték újraindításáról szólva Holoda óvatosságra intett. Szerinte messziről nem lehet biztosan megmondani, pontosan mi történt, de nem valószínű, hogy pusztán egy gyorsan javítható sérülésről volt szó. A felszíni létesítmények, műszerek, vezetékrendszerek egy ilyen támadás után komolyabb károkat is szenvedhetnek, és ezek pótlása nem napok, hanem hetek kérdése lehet.
A beszélgetésből az rajzolódott ki, hogy az energiarendszer sérülékenysége nemcsak külpolitikai, hanem technikai kérdés is. Az ellátás helyreállítása sokszor jóval összetettebb annál, mint amit egy híradás sejtetni enged.
Paks II. tizenkét év után még mindig csak gödör
A műsor egyik legélesebb része Paks II.-ről szólt. Holoda Attila arra emlékeztetett, hogy az eredeti tervek szerint 2025–2026 körül már próbaüzemben kellett volna működnie a két új blokknak. Ehhez képest ma ott tart a beruházás, hogy a terület-előkészítés és a gödörásás a leglátványosabb eredmény.
Úgy fogalmazott: „2014-ben írták alá a szerződést. 2026-ban tizenkét év alatt egy gödörig jutottunk.” Szerinte az orosz fél nem vette elég komolyan az európai nukleáris szabályozást, és az is látszik, hogy az engedélyezési folyamat máig nem ért véget. A jelenlegi hivatalos céldátum 2032 és 2034 közé csúszott.
A nagy kérdés már nem is Paks, hanem a hálózat
Holoda szerint ma már nem is önmagában az új atomerőmű a legsürgetőbb ügy, hanem a villamosenergia-hálózat megerősítése. A rendszer túl merev, nehezen kezeli a termelési és fogyasztási ingadozásokat, ezért komoly fejlesztésekre lenne szükség. Trafók, vezetékek, okos hálózati rendszerek nélkül nem lehet korszerű, biztonságos energiapolitikát csinálni.
Ez különösen azért fontos, mert a jövő energiafogyasztása nemcsak a lakossági igények miatt nő, hanem a közlekedés átalakulása miatt is. A szakértő világosan fogalmazott: ha holnap minden autót elektromosra cserélnének, Magyarország hálózata ezt nem tudná kiszolgálni.
A vasút lehetne a kitörés egyik pontja
A beszélgetésben a vasút is fontos szerepet kapott. Holoda szerint a személy- és áruszállítás erősebb vasúti alapokra helyezése egyszerre lenne gazdasági, közlekedési és energiapolitikai érdek. A gond csak az, hogy a magyar vasúti rendszer évtizedek óta alulfejlesztett.
A szakértő szerint a korszerűsítés nem merül ki új szerelvényekben. A pálya, a villamosenergia-ellátás, a menetrendi rendszer és a digitális szabályozás egyaránt fejlesztésre szorul. Úgy látja, a vasút és az energiarendszer jövője összeér: a jól szervezett vasút maga is része lehetne egy okosabb országos energiahálózatnak.
Geotermia van bőven, csak nem vigyázunk rá eléggé
Holoda Attila a geotermikus energiáról is részletesen beszélt. Azt mondta, Magyarország ebből a szempontból szerencsés helyzetben van, de a lehetőségeit még messze nem használja ki. A gond nemcsak az, hogy kevés a beruházás, hanem az is, hogy sok helyen nem történik visszasajtolás, vagyis a felhozott termálvizet nem juttatják vissza a rendszerbe.
A figyelmeztetése egyértelmű volt: megújuló energiának nevezzük, de ha nem hagyjuk megújulni, akkor hosszú távon kimerítjük. A jövőben ezért nemcsak több geotermális fejlesztésre, hanem fegyelmezettebb szabályozásra is szükség lesz.
Nem több pénz kell, hanem más hangsúlyok
A műsor végére az is kiderült, Holoda nem új csővezetékekben vagy látványberuházásokban gondolkodik, hanem az energiaforrások diverzifikálásában, a hálózat korszerűsítésében és a fogyasztás okosabb szervezésében. Nem azt mondta, hogy egyszerű a helyzet, hanem azt, hogy a rendszer újragondolása nélkül a következő években csak tovább nő a kiszolgáltatottság.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
