„A Fidesz rendszere összeomlott politikai értelemben”
Breuer Péter április 14-i vendége Dr. Lattmann Tamás nemzetközi jogász, egyetemi docens volt, akivel a választás utáni első politikai és jogi kérdéseket vették sorra. A beszélgetés középpontjában az állt, hogyan alakulhat meg az új kormány, milyen mozgástere lesz az új parlamenti többségnek, mit jelenthet mindez az Európai Unióval fennálló vitákra nézve, és meddig terjedhet a politikai akarat a jogi kereteken belül.
A választás után: politikai fordulat, jogi kötöttségek
Lattmann Tamás egyértelműen fogalmazott a választási eredményről: „a Fidesznek a rendszere az összeomlott politikai értelemben”. Szerinte ez nem a magyar állam végét jelenti, hanem egy politikai korszak lezárulását. Úgy látja, a választók nagy számban és világosan állást foglaltak, a következő időszak legfontosabb kérdése pedig már nem az, mi történt vasárnap, hanem az, hogyan lehet az eredményt alkotmányos és működőképes kormányzássá alakítani.
A jogász emlékeztetett rá, hogy a köztársasági elnöknek a parlamenti erőviszonyokat figyelembe véve kell miniszterelnök-jelöltet állítania. Ez szerinte politikailag egyértelmű helyzetet teremt: annak van esélye a kormányalakításra, aki mögött megvan a parlamenti többség.
Mit ér a kétharmad?
A beszélgetés egyik legfontosabb része az volt, meddig terjedhet egy új politikai többség ereje. Lattmann szerint a kétharmad nagy mozgásteret ad, de nem jelent korlátlan hatalmat. Külön kitért arra, hogy a kampányban sokszor emlegetett felszólítások, lemondásra buzdítások inkább politikai üzenetek, mint valódi jogi eszközök.
Szerinte sok állami és közjogi szereplő esetében nem az a döntő kérdés, hogy most azonnal távoznak-e, hanem az, képesek lesznek-e alkalmazkodni az új politikai helyzethez. Úgy fogalmazott: „a többségük azért inkább igazodni fog”, mert a hivatal és a pozíció megtartása erősebb szempont lehet, mint a régi lojalitások.
Az Európai Unió nem automata pénzkiadó
Breuer Péter felvetésére, hogy vajon gyorsan megindulhatnak-e az uniós pénzek, Lattmann lehűtötte a várakozásokat. Arra emlékeztetett, hogy Magyarország helyzete nem azonos a lengyel példával. Míg Varsó esetében az Európai Bizottsággal kellett megállapodni, Magyarország esetében számos pénzügyi kérdésben a tagállamok tanácsa hozott döntést.
Ez pedig jóval bonyolultabb pálya. „A bizottságot viszonylag könnyű boldoggá tenni, 26 tagállamot nem annyira” – fogalmazott. Vagyis szerinte még egy új kormány esetén sem lehet arra számítani, hogy az uniós források automatikusan és azonnal megérkeznek.
Kormányváltás után is marad a feszültség
A beszélgetésből az is kiderült, hogy Lattmann nem számít gyors politikai megnyugvásra. Szerinte a következő kormány egyszerre lesz kénytelen megőrizni az állam működőképességét, megnyugtatni a piacokat, és közben megfelelni azoknak a választói várakozásoknak is, amelyek radikális változást akarnak látni.
Ebben a helyzetben szerinte különösen veszélyes lenne, ha a politika továbbra is kizárólag érzelmi és bosszúlogika mentén működne. A társadalmi légkör már így is túlfűtött, ezen csak akkor lehet változtatni, ha az új politikai elit képes lesz önmérsékletet mutatni.
Két ciklus elég? Lattmann szerint ez populista ötlet
Szóba került az is, hogy lehetne-e korlátozni a miniszterelnöki ciklusok számát. Lattmann jogilag elképzelhetőnek nevezte a szabályozást, de politikailag és alkotmányosan rossz ötletnek tartja. Azt mondta, a parlamentáris rendszerekben a miniszterelnök hivatali idejének korlátozása nem bevett gyakorlat, és az ilyen javaslat inkább „populista marhaság”, mint átgondolt alkotmányos reform.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
