„Nem csupán arról szól a probléma, hogy át tudnak-e jönni a szoroson”
Breuer Péter április 14-i adásában Holoda Attila energetikai szakértővel beszélgetett arról, mit jelent a Hormuzi-szoros körüli válság Európának, mennyire sérült meg a közel-keleti energiarendszer, és mire számíthat Magyarország az olaj- és gázellátásban. A beszélgetésből az derült ki, hogy a gond nem egyszerűen a hajóforgalom leállása: a térségben olyan károk keletkeztek, amelyek még egy esetleges gyors nyitás után is hosszú ideig éreztethetik a hatásukat.
Nem elég megnyitni a szorost
Holoda Attila szerint az amerikaiak alapvető célja az, hogy újrainduljon a forgalom a Hormuzi-szoroson, vagyis ismét normálisan haladhasson a kőolaj- és LNG-kereskedelem. A helyzet azonban ennél jóval összetettebb. Ahogy fogalmazott: „nem csupán arról szól a probléma, hogy most át tudnak-e jönni a szoroson ezek a tankerek vagy sem”.
A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy az iráni támadások komoly technológiai károkat okoztak a térségben. Nemcsak a katari LNG-előállító üzemek sérültek, hanem szaúdi, kuvaiti és iraki olajtermelő létesítmények is találatot kaptak. Ez azt jelenti, hogy még egy gyors politikai megállapodás után sem tudna azonnal visszaállni a korábbi exportmennyiség.
Irán nem fogyott ki az eszközökből
A beszélgetés egyik fontos pontja az volt, hogy a nyugati várakozásokkal szemben Irán nem merítette ki a lehetőségeit. Holoda Attila szerint a közel-keleti helyzetet nem lehet csak a drága, látványos fegyverek felől nézni. Az orosz–ukrán háború egyik nagy tanulsága szerinte éppen az, hogy olcsóbb drónokkal és egyszerűbb rendszerekkel is súlyos nyomást lehet gyakorolni az ellenfélre.
„Van egy ilyen kifárasztási folyamat” – mondta, utalva arra, hogy a viszonylag olcsón gyártható eszközök ellen a védekezés sokkal többe kerül. Iránnak ehhez persze pénzre is szüksége van, ezért kulcskérdés az olajexport. A szakértő szerint logikus amerikai cél, hogy ezt próbálják korlátozni, hiszen a kínai piac eddig folyamatos bevételt biztosított Teheránnak.
Törökország, mint kerülőút
Holoda Attila külön kitért arra is, hogy Irán évek óta képes részben kijátszani az embargókat. Ebben Törökország szerepét emelte ki, amely sokszor közvetítőként vagy technológiai átrakóhelyként működött. Szerinte a török gazdaság egyik sajátossága éppen az, hogy rugalmasan kezeli a korlátokat, és gyorsan belép oda, ahol piaci rés keletkezik.
Ez a rugalmasság hosszú időn át segítette Iránt abban, hogy nyugati eredetű vagy nyugati technológiára épülő eszközökhöz jusson. A válság most ezt a rendszert is új helyzet elé állítja.
Drága energia, új alkalmazkodás
A beszélgetés végén Holoda Attila arról beszélt, hogy az olcsó energia korszakának vége van. Nem feltétlenül azért, mert elfogyott az olaj és a gáz, hanem azért, mert nehezebbé és drágábbá vált a hozzáférés. Ebből a szempontból a mostani válság nem egyszeri sokk, hanem egy hosszabb folyamat része.
Szerinte a világ fokozatosan a takarékosabb energiafelhasználás irányába mozdul. Ez a közlekedésben, a technológiai fejlesztésekben és az alternatív megoldások keresésében is látszani fog. Magyarország számára rövid távon az a fontos, hogy a földgáz- és olajellátás ne szakadjon meg, hosszabb távon pedig az, hogy több lábon álló, rugalmasabb rendszer épüljön ki.
Magyarország előtt is van feladat
Holoda Attila szerint a magyar gázellátás egyelőre nincs közvetlen veszélyben, a tárolókban még jelentős készletek vannak, és több irányból is érkezik földgáz. A következő időszak nagy kérdése az lesz, hogyan tudja az ország feltölteni a tárolóit a következő fűtési szezonra, és milyen ütemben sikerül csökkenteni az orosz forrásoktól való függést.
A szakértő arról is beszélt, hogy a kerozinpiacon is feszültség érzékelhető, ami nemcsak a turizmust, hanem a légi áruszállítást is érinti. Ezzel párhuzamosan ismét felértékelődhet a vasúti szállítás, amelyben szerinte Magyarországnak komoly lemaradást kellene ledolgoznia.
A beszélgetés végén egy mondat különösen erősen maradt meg: „az olcsó energia korának vége”. Ez nemcsak a közel-keleti válság összegzése volt, hanem annak az új korszaknak a leírása is, amelyhez Európának és Magyarországnak is alkalmazkodnia kell.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
