„Nem kifelé megyünk ebből az egész kalamajkából, hanem befelé”
Breuer Péter április 14-i adásában dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértővel beszélgetett a Hormuzi-szoros körül kialakult válságról, az amerikai katonai tervekről, Donald Trump mozgásteréről, valamint arról, milyen következményei lehetnek mindennek Európára és a NATO jövőjére. A beszélgetésből az rajzolódott ki, hogy a közel-keleti konfliktus nem csillapodik, hanem újabb szakaszba léphet.
Az amerikaiak átvennék az irányítást a szorosnál
Kis-Benedek József szerint az Egyesült Államok célja világos: ellenőrzés alá vonni a Hormuzi-szorost, kiszorítani onnan az iráni erőket, és szükség esetén katonailag is fellépni. A szakértő úgy fogalmazott: „nem kifelé megyünk ebből az egész kalamajkából, hanem befelé”.
A helyzetet súlyosbítja, hogy már nemcsak haditengerészeti jelenlétről van szó. A térségben megjelent amerikai tengerészgyalogosok szerinte azt jelzik, hogy az iráni partok elleni támadás lehetősége sem zárható ki. Ez pedig nemcsak katonai, hanem gazdasági következményekkel is járhat, messze a Közel-Keleten túl is.
Trump mozgástere szűkülhet
A beszélgetés egyik fontos eleme Donald Trump helyzete volt. Kis-Benedek arra számít, hogy a félidős választásokon az amerikai elnök nem arat majd nagy győzelmet, és ez belpolitikai értelemben is gyengítheti. Úgy látja, ha a vereség komoly lesz, akkor Trump kezét több kérdésben is megköthetik, különösen a háborús döntések terén.
A szakértő ugyanakkor nem tartja valószínűnek, hogy ez automatikusan Trump bukását jelentené. Inkább arra hívta fel a figyelmet, hogy politikailag nehezebb időszak következhet számára, miközben a külpolitikai helyzet egyre több gyors döntést követelne.
NATO-feszültség és európai bizonytalanság
Kis-Benedek szerint jóval nagyobbak a nézeteltérések Washington és az európai NATO-tagok között, mint amennyit a diplomáciai nyilatkozatok sejtetnek. Úgy látja, az amerikai vezetés részéről elhangzó, a NATO jövőjét érintő kételyek kifejezetten rosszat tesznek Európa biztonságérzetének.
Azt ugyan nem hiszi, hogy az Egyesült Államok valóban kilépne a NATO-ból, de már a puszta fenyegetés is komoly bizonytalanságot szül. Szerinte Európa számára az amerikai jelenlét továbbra is kulcskérdés, mert a kontinens védelmi rendszere, bázishálózata és haditechnikai együttműködése még mindig szorosan kapcsolódik az Egyesült Államokhoz.
Románia helyzete felértékelődik
A szakértő külön kitért Romániára is, amely szerinte geopolitikailag egyre fontosabb szereplő. Ennek oka részben az orosz–ukrán háború, részben az, hogy a fekete-tengeri térség stratégiai súlya megnőtt. Ha Oroszország hosszabb távon is Ukrajna tengeri kijáratának felszámolására törekszik, akkor Románia felértékelődik a nyugati katonai és politikai tervezésben.
Kis-Benedek ebből azt a következtetést vonta le, hogy a térség országainak mozgástere egyre inkább a nagyhatalmi logika szerint alakul, és ebben a folyamatban a kelet-közép-európai államoknak is új helyzethez kell alkalmazkodniuk.
Nem európai hadsereg, hanem felkészülés
A beszélgetés végén szóba került az is, fel kell-e készülni Európában újra a kötelező katonai szolgálat valamilyen formájára. Kis-Benedek szerint nem hosszú sorkatonaságról kell beszélni, de egy rövidebb, alapvető kiképzésnek lenne értelme. Úgy látja, nem akkor kell kapkodni, amikor már baj van, hanem előre kell készülni.
A kérdés szerinte nem az, hogy Oroszország holnap megtámadja-e Európát, hanem az, hogy mit tud tenni a kontinens, ha a helyzet tovább romlik. Ebben a logikában a fegyelem, a minimális katonai alapképzés és a védelmi rendszerek megerősítése már nem elméleti kérdés, hanem gyakorlati szükséglet.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
