„A turizmus a béke iparága” – mit veszít Budapest, ha elmaradnak a zsidó turisták?
Breuer Péter április 14-i adásában dr. Róna Iván, a Mazsihisz turisztikai vezetője, egyben a zuglói körzet elnöke volt a vendég. A beszélgetés középpontjában a zsidó turizmus helyzete állt: milyen károkat okoznak a közel-keleti konfliktusok, kik hiányoznak leginkább Budapestről, és mire lehet építeni akkor, amikor a vallási és kulturális utazások mozgásterét egyre inkább a nemzetközi bizonytalanság szabja meg. Szó esett a zuglói közösség életéről is, valamint a közelgő lág báomeri ünneplésről.
Izrael, Ázsia, háború – és a hiányzó turisták
Róna Iván világosan fogalmazott: „a turizmus a béke iparága. Ha béke van, van turizmus. Ha nincs béke, nincs turizmus.” Szerinte a közel-keleti konfliktusok közvetlenül éreztetik a hatásukat Budapesten is. Kevesebb az izraeli vendég, visszaesett az ázsiai forgalom, és a repülőjáratok ritkulása is tovább szűkíti a lehetőségeket.
A kiesés nemcsak látogatószámban, hanem bevételben is mérhető. Róna külön kitért arra, hogy az orosz és az ukrán turisták is hiányoznak a budapesti piacról. Mint mondta, ezek a vendégek korábban jól költöttek: a szállás, az étkezés, a vásárlás és a belépők együtt komoly bevételt jelentettek a városnak és a turisztikai szolgáltatóknak.
Európaiakkal próbálják pótolni a kiesést
A Mazsihisz turisztikai vezetője szerint a hiány egy részét európai turistákkal próbálják pótolni. Az olasz, a spanyol, a francia és a német nyelvterületről érkező vendégek körében nagyobb az érdeklődés a zsidó örökségi helyszínek iránt, mint a távol-keleti utazók körében. A Dohány utcai zsinagóga, a Rumbach és a zsidónegyed továbbra is erős vonzerőt jelent számukra.
A belföldi turisták viszont kevésbé nyitottak erre a kínálatra. Róna szerint a magyar látogatók más típusú programokat keresnek, így a vallási és zsidó kulturális helyszínekre kevésbé könnyű őket becsatornázni.
A távol-keleti vendégek jönnek, de nem ezért
A beszélgetésből az is kiderült, hogy a távol-keleti turisták jellemzően több országot fűznek fel egyetlen európai körútra, és Budapesten legfeljebb egy-két vendégéjszakát töltenek. A zsidó örökségi turizmus náluk ritkán elsődleges szempont, ezért ezen a piacon jóval erősebb marketingmunkára van szükség, hogy egyáltalán belépjenek ezekre a helyszínekre.
Csodarabbik sírjaihoz mennek, de Budapesten költenek
Külön szó esett a zarándokturizmusról is. A haszid zarándokok, akik a csodarabbik sírjait keresik fel Nagykállótól Mádig vagy más vidéki helyszínekig, jellemzően nem költenek sokat a helyszíneken. Magukkal viszik, amire szükségük van, a fő vallási célpontokon kevés pénz marad utánuk.
Budapest azonban mégis profitál belőlük, mert a repülővel érkező csoportok sokszor itt kezdenek. Róna szerint ilyenkor még nyitottak arra, hogy megnézzék a fővárosi zsidó emlékhelyeket, mielőtt továbbindulnak a vidéki sírhelyek felé.
Zuglóban lág báomerre készülnek
A turizmus mellett a zuglói körzet mindennapjai is szóba kerültek. Róna Iván elmondta, hogy az omerszámlálás idején járnak, és már készülnek lág báomerre, amely május 5-én lesz. A 33. nap alkalmából Zuglóban is ünnepi programot szerveznek.
A közösség életét most nehezíti, hogy Kardos Péter főrabbi gyengélkedik, ezért nem tud részt venni a megszokott módon az istentiszteleteken. Róna többször is hangsúlyozta, hogy sokat imádkoznak a mielőbbi gyógyulásáért.
Vidéken is van érdeklődés
A vidéki hitközségek turisztikai lehetőségeiről is szó esett. Miskolc, Szeged, Pécs és Debrecen esetében szerinte érzékelhető érdeklődés van, bár ezek a városok nem elsősorban a zsidó örökség miatt vonzzák a látogatókat. A feladat inkább az, hogy a gyógyturizmus, az egyetemi élet vagy a városi programok közönségéből megszólítsák azokat, akik nyitottak lehetnek a zsidó emlékhelyek felkeresésére is.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
