„Totális törvénysértés” – Nagy Erzsébet szerint nem a követelések, hanem a sztrájkjog került megint célkeresztbe
A Pirkadat április 1-jei adásában M. Kende Péter vendége Nagy Erzsébet, a PDS országos választmányának tagja volt. A beszélgetés a lefújt figyelmeztető sztrájkról, a kormánnyal folytatott eredménytelen egyeztetésekről és a pedagógusmunka megbecsültségéről szólt. Nagy Erzsébet egyszerre beszélt egy részleges politikai siker lehetőségéről és arról, hogy szerinte a kormány továbbra is jogsértő módon jár el a szakszervezetekkel szemben.
Jogosnak mondták a követeléseket, mégsem lett előrelépés
Az interjú elején Nagy Erzsébet arról beszélt, miért írtak levelet Gulyás Gergelynek. Elmondása szerint a kormányinfón elhangzott egy fontos mondat, amelynek örültek: a miniszter elismerte, hogy a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók követelései jogosak. Ahogy fogalmazott: „amit a követelésben írtunk, azok jogosak és tovább kell ezzel a kérdéssel foglalkozni, azaz további emelésre van szükség”.
Ez azért volt fordulat, mert korábban rendre azt hallották a kormány részéről, hogy ennek a dolgozói körnek már így is jelentősen emelkedett a bére. A PDS szerint azonban éppen az a baj, hogy ez az emelés sokszor nem jelentett többet a garantált bérminimum növekedésénél.
A sztrájkot nem a jó hír miatt fújták le
M. Kende Péter felvetette, hogy a tervezett akció lefújása talán összefügg azzal, hogy a kormány részben elismerte a követelések jogosságát. Nagy Erzsébet ezt egyértelműen cáfolta. „Nem, nem, ez nem ezért volt” – mondta, majd hozzátette: a döntés oka az volt, hogy Maruzsa Zoltán bejelentette, a Belügyminisztérium bírósághoz fordul.
A PDS attól tartott, hogy a jogi eljárás idején a résztvevőket retorzió érheti. Nagy Erzsébet emlékeztetett rá, hogy korábban is előfordult: utóbb ugyan a szakszervezetnek adott igazat a bíróság, közben azonban a közbeszéd már nem a követelésekről, hanem a sztrájk jogszerűségéről szólt. Most ezt akarták elkerülni.
„Mi mehetnénk bíróságra”
A beszélgetés legerősebb része az volt, amikor a PDS vezetője arról beszélt, hogy a kormányoldal szerinte megsértette a sztrájktörvényt. Elmondta: múlt csütörtökön írásban is kezdeményezték, hogy folytatódjon az egyeztetés, válasz azonban nem érkezett.
Nagy Erzsébet ezt így összegezte: „A sztrájkról szóló törvénynek ez egyértelmű megsértése, amit Maruzsa Zoltánék tesznek.” Majd még élesebben fogalmazott: „Na ez totális törvénysértés.” Szerinte ilyen helyzetben inkább a szakszervezet fordulhatna bírósághoz.
A pedagógus nem végrehajtó, hanem értelmiségi
Az interjú második felében a pedagógusmunka társadalmi státusza került elő. M. Kende Péter egy cikkre hivatkozva vetette fel, hogy sok tanár ma úgy érzi, nem értelmiségiként, hanem inkább végrehajtóként kezelik. Nagy Erzsébet erre azt mondta: „vagy legalábbis valamiféle szolgának, akit lehet így úgy utasítgatni és ráncigálni”.
Szerinte a pedagóguspálya „igenis nagyon komolyan értelmiségi pálya”, ehhez azonban vissza kell adni azt a szakmai autonómiát, amely nélkül nem lehet jól dolgozni. Ennek része lenne a szabad tankönyvválasztás, a Nemzeti alaptanterv átdolgozása és az, hogy a pedagógus a saját tanulócsoportjához tudja igazítani a tartalmat.
Időt kérnek, de nem halogatást
Nagy Erzsébet arról is beszélt, hogy a PDS nemcsak tiltakozik, hanem kész javaslatokkal is rendelkezik. Készítettek egy olyan csomagot, amelyben különválasztották az azonnal megtehető, pénz nélkül végrehajtható lépéseket, az azonnali, de forrást igénylő intézkedéseket, valamint azokat a kérdéseket, amelyekhez széles társadalmi és szakmai egyeztetés kell.
A NAT ügyét az utóbbi körbe sorolta. Azt mondta, ezt „nagyon-nagyon körbe kellene járni”, és a valódi szakmai szervezeteket kellene bevonni, nem azokat, amelyeket a kormány maga hozott létre. A cél szerinte olyan oktatás lenne, amely nem pusztán adatokat magoltat, hanem „minél kompetensebb kritikai gondolkodással rendelkező emberfők” nevelésére törekszik.
Van mire építeni
A beszélgetés végén szóba került a tankönyvpiac is. Arra a kérdésre, hogy léteznek-e ma olyan könyvek, amelyekre újra lehetne építeni a szabad tankönyvválasztást, Nagy Erzsébet határozott igennel válaszolt. Szerinte vannak olyan magyar tankönyvkiadók, amelyek nehéz helyzetük ellenére életben maradtak, részben azért, mert külföldön is keresettek az anyagaik.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
