Mire számíthatnak a Tiszától Izrael és a zsidók?
Az iráni háború negyedik hetéről, az amerikai és izraeli célok különbségéről, a konfliktus eszkalációjáról és a magyar választások egyik nagy kérdőjeléről beszélgetett a Heti TV Világ zsidó szemmel című műsorában Seres Attila, Gyarmati István, Fináli Gábor és M. Kende Péter. A stúdióban az volt az egyik fő vita, hogy ugyanazt akarja-e Washington és Jeruzsálem, meddig bírható még katonailag és politikailag ez a háború, és mit lehet tudni a Tisza Párt Izraelhez való viszonyáról.
Amerika és Izrael nem ugyanazért harcol
A beszélgetés elején rögtön vita bontakozott ki arról, szabad-e egyáltalán úgy emlegetni a konfliktust, mint izraeli–amerikai háborút, vagy a sorrendnek is jelentősége van. Gyarmati István szerint nem puszta stiláris kérdésről van szó: az amerikai és az izraeli célok nem azonosak.
Úgy fogalmazott, hogy a két ország céljai között van egy nagy közös metszet, de Izrael ennél tovább megy. Az Egyesült Államok számára a fő cél az, hogy Iránnak ne legyen atomfegyvere, ne rendelkezzen nagy hatótávolságú rakétákkal, ne támogassa a térség fegyveres szervezeteit, és közben a térség olaj- és gázszállítása se omoljon össze. Izrael számára viszont ez nem elég: ott a biztonság egzisztenciális kérdés, ezért a rezsimváltás is sokkal inkább része a gondolkodásnak.
Izraelnek túlélési logikája van
Seres Attila azt mondta, Európából sokszor azért nehéz megérteni Izrael lépéseit, mert innen mindenki megoldásokban gondolkodik, miközben az izraeliek már rég nem hisznek végleges rendezésben.
„Ők pontosan tudják, hogy nincs megoldás. Mindig következő lépése van a túlélésnek.”
Ez a gondolat végig ott húzódott a beszélgetés alatt: Izrael nem egy végső békeképletet keres, hanem mindig a legnagyobb aktuális fenyegetést próbálja visszaszorítani. Fináli Gábor szerint éppen ez az előremenekülés az izraeli projekt egyik alapélménye, csakhogy ennek súlyos ára lehet: miközben Izrael katonailag újra és újra nyer, közben elveszíti a külvilág támogatását, egyre látványosabban Amerikában is.
A háború ára már nemcsak a fronton mérhető
Gyarmati István szerint a jelenlegi helyzet egyik kulcsa, hogy Donald Trump meddig bírja politikailag ezt a konfliktust. A nagykövet úgy látja, az amerikai elnök mozgástere szűkül, és ha a republikánusok elveszítik a kongresszusi többséget, az egész washingtoni politika megbénulhat.
Kende Péter ehhez kapcsolódva arról beszélt, hogy a háború azért sem zárható le gyorsan, mert még mindig nincs egyértelmű döntés arról, meddig akarnak elmenni az amerikaiak. A rezsimváltás kérdésében nincs teljes egyetértés Washington és Jeruzsálem között, márpedig amíg ez nincs tisztázva, addig a konfliktus sem rendezhető könnyen.
Új fegyverek, fogyó védelem
A műsorban szóba került az is, hogy Izraelen belül miért szaporodtak meg újra a becsapódások. Gyarmati István szerint ennek több oka lehet: Izrael takarékoskodik az elhárító rakétákkal, Irán pedig olyan közepes hatótávolságú ballisztikus eszközöket is bevetett, amelyeket korábban nem használt.
„Az Iron Dome erre alkalmatlan” – mondta ezekről a rakétákról, hozzátéve, hogy az izraeli légvédelemre így egyre nagyobb nyomás kerül.
Fináli Gábor inkább attól tart, hogy az északi front, a Hezbollah bevonódása sokkal súlyosabb következményekkel járhat, mint a húszik támadásai. Szerinte Libanon felől az a fajta harc jöhet, amelyet Izrael már többször megtapasztalt, és amely hosszú, kimerítő konfliktussá válhat.
Vége lesz-e egy hónapon belül?
A beszélgetők visszatértek a négy héttel korábbi tippjeikhez is. Akkor Seres Attila még úgy gondolta, harminc napnál tovább nem lehet fenntartani ezt az offenzívát. Mostanra azonban a stúdióban már inkább az volt a többségi vélemény, hogy a háború nem zárul le ilyen gyorsan.
Gyarmati István szerint Amerika akár be is fejezhetné rövid időn belül a maga részét, de attól maga a háború még nem érne véget. Fináli Gábor is arra számít, hogy a konfliktus tovább tart, mert Izraelnek egyszerűen nincs hová hátrálnia: ha az iráni és a Hezbollah-fenyegetés megmarad, a hadműveletek sem állnak le.
A Tisza Párt aggasztó hallgatása
A műsor végén a magyar választások kerültek szóba. Seres Attila azt kérdezte, lehet-e bármit tudni a Tisza Párt Izraellel és a zsidósággal kapcsolatos álláspontjáról. A válasz lényegében az volt: nem.
Gyarmati István szerint a párt egyik legnagyobb külpolitikai hiányossága, hogy erről „egy rohadt szót nem szól”, és ugyanígy nem beszél világosan a zéró tolerancia politikájáról sem. Fináli Gábor azt valószínűsítette, hogy egy esetleges Tisza-kormány közelebb állna az európai fősodor Izrael-kritikus megközelítéséhez, mint a mostani magyar kormány, de biztosat ő sem tudott mondani.
A stúdióban így végül nemcsak az iráni háború végkimenetele maradt nyitott kérdés, hanem az is, milyen Izrael-politikája lenne annak az erőnek, amely akár kormányra is kerülhet Magyarországon.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
