„Mindig azt gondoltam, hogy mindenről lehet beszélni” – Kun Zsuzsa a rádiózásról, a szabadságról és a kimondható kérdésekről
Kun Zsuzsa volt a Heti TV vendége a Volt egyszer című műsorban. A beszélgetésben nemcsak a pályakezdés került szóba, hanem az is, hogyan lett a rádiózásból életforma, mit jelentett egykor a riporteri szabadság, és miért tartja máig fontosnak, hogy a valóban érdekes kérdéseket akkor is fel kell tenni, ha azok kényelmetlenek. A műsor első részében szó esett a régi rádiós világról, a Danubiusról, a Klubrádióról és arról is, hogyan változott meg a közszolgálatiság fogalma.
A műsorvezető helyett inkább beszélgetőtárs
Kun Zsuzsa rögtön a beszélgetés elején pontosította, hogyan tekint magára. Nem a hagyományos műsorvezetői szerepet tartja fontosnak, hanem azt, hogy valódi beszélgetések szülessenek. Felidézte, hogy pályakezdőként még egészen más volt a hierarchia: a televíziós műsorvezető számított sztárnak, a riporter pedig háttérembernek. Ő mégis az utóbbit érezte vonzóbbnak.
A régi rádiós évekhez különös emlékként idézte fel a fekete Volgát is, amely sofőrrel vitte az újságírókat az ország legkülönbözőbb pontjaira. Úgy fogalmazott: „ez a fizetéskiegészítés”, hiszen cserébe bejárhatták Magyarországot, és valódi találkozások részesei lehettek.
Kérdezni mindent szabad
Kun Zsuzsa szerint az interjú legfontosabb feltétele a kíváncsiság. Azt mondta, addig készül egy beszélgetésre, „amíg marad bennem kíváncsiság”. Nem akar mindent előre tudni, mert akkor eltűnne az a pillanat, amikor az interjúalany tényleg mond valami újat.
Ebből fakad az is, hogy nem riad vissza a kényes kérdésektől sem. Egy korábbi interjúját felidézve arról beszélt, hogy szerinte vannak témák, amelyeket sokan udvariasságból vagy szeméremből megkerülnek, pedig épp azok érdeklik igazán a hallgatót. „Én azt gondolom, hogy mindenről lehet beszélni” – mondta, és ez a mondat tulajdonképpen az egész pályáját leírja.
Nem szereti, ha megmondják, kit kell hívnia
A beszélgetés egyik legjellemzőbb része az volt, amikor arról beszélt: nehezen viseli, ha valakit ajánlanak neki, vagy finoman kötelezővé tesznek egy interjúalanyt. Saját bevallása szerint ilyenkor rögtön megszólal benne az ellenállás, mert mindig is kerülte a kívülről irányított helyzeteket.
A Klubrádióban ezért is fontos számára, hogy maga dönthesse el, kivel akar beszélgetni. Inkább olyanokat keres, akik nincsenek állandóan reflektorfényben, de van történetük, gondolatuk, tapasztalatuk. Azt mondja, amíg őt érdekli valaki, addig jó eséllyel a hallgatót is.
A Danubius után a Klubrádió
A műsorban szóba került a Danubius rádió megszűnése is, amely után Kun Zsuzsa nem várt ölbe tett kézzel új lehetőségre. Megpróbált biztosítási ügynökként dolgozni, de hamar rájött, hogy ez nem az ő világa. Nem a munka ellen volt kifogása, hanem az ellen, hogy másfajta viszonyt kívánt volna az emberekkel, mint amit ő vállalni tudott.
A Klubrádióba végül pályázattal került, és mára úgy látja: ez lett az a hely, ahol a közszolgálatiság sok tekintetben tovább él. Szerinte a rádió ma már nemcsak frekvencia, hanem online tér is, és a Klub kényszerből ugyan, de ebbe az irányba lépett tovább. Az Európai Bíróság döntését a frekvencia ügyében „erkölcsi győzelemnek” nevezte.
Megélhetés, öncenzúra, szabadság
Kun Zsuzsa nem ítélkezett könnyen azok fölött, akik a közmédiában maradtak. Azt mondta, megérti, hogy a megélhetés sokszor erősebb kényszer, mint az elvi tisztaság. Ugyanakkor azt is világossá tette, hogy ő maga nem tudna olyan helyzetben dolgozni, ahol megmondják, miről lehet és miről nem lehet beszélni.
Erről a korról egy régi rádiós gyakorlat is eszébe jutott: az interjúkat adás előtt „lehallgatták”, és olykor jelezték, hogy egy-egy mondatot jobb lenne kihúzni. Szerinte már maga a szóhasználat is mindent elárult arról a korról.
A beszélgetés végére így rajzolódott ki Kun Zsuzsa alakja: olyan rádiós, akit a kíváncsiság, a szabadságigény és a beszélgetések öröme tart a pályán. Nem a szerep érdekli, hanem az ember. És ez a műsor első részéből is világosan kiderült.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
