„A munkáltató beszél először” – jön a bértranszparencia, de a cégek egy része máris halasztást kérne
A Pirkadat március 18-i adásában M. Kende Péter vendége Marázi Judit volt, akivel az Európai Unió új bértranszparencia-szabályairól beszélgettek. A téma középpontjában az állt, mit jelent a gyakorlatban az „egyenlő munkáért egyenlő bér” elve, hogyan kellene ehhez alkalmazkodniuk a cégeknek, és miért tartanak ettől sokan Magyarországon is. A beszélgetésből kiderült: a szabályozás nemcsak adminisztratív változást hoz, hanem mélyebb társadalmi beidegződéseket is megkérdőjelez.
Nem lehet tovább halogatni
M. Kende Péter azzal vezette fel a beszélgetést, hogy a bértranszparencia elve nagyon fontosnak tűnik, de sok szereplő mintha inkább csak a kirakatot szeretné széppé tenni, a valódi változást már kevésbé. Marázi Judit szerint azonban a kérdés nem söpörhető tovább a szőnyeg alá, mert a direktíva június 7-től életbe lép.
Igaz, több ország – köztük a hollandok – halasztást szeretne, arra hivatkozva, hogy kevés volt a felkészülési idő. Marázi szerint ugyanakkor erről a szabályról már régóta tudni lehetett, csak sokan most kezdtek el igazán foglalkozni vele. Ahogy fogalmazott, „ma Magyarországon a nők és a férfiak közti átlagos bérkülönbség 17%”. Ez pedig szerinte túl nagy ahhoz, hogy ne kelljen vele komolyan számolni.
Nem mindig ugyanabban a munkakörben van a különbség
A beszélgetés egyik fontos pontja az volt, hogy Marázi Judit igyekezett eloszlatni egy gyakori félreértést. Nem feltétlenül arról van szó, hogy ugyanabban a munkakörben, ugyanazzal a feladattal a nő automatikusan 17 százalékkal kevesebbet kap, mint a férfi. A különbség sokszor abból adódik, hogy a női munkavállalók karrierje gyakrabban törik meg, és sokkal nehezebben tudnak alkalmazkodni a munkaidőn túli elvárásokhoz.
Példaként azt hozta fel, hogy ha egy raktárban hétvégi vagy másnapi túlórát írnak ki, azt a férfiak jellemzően könnyebben vállalják, míg a nőknek gyakran menniük kell a gyerekért, vagy a családi feladatok miatt nem tudják bevállalni. Az éves összesített keresetekben ebből már komoly különbség keletkezik.
Az „objektíven indokolható” lesz a kulcsszó
A szabályozás egyik sarkalatos pontja, hogy a béreltérés csak akkor maradhat fenn, ha az „objektíven indokolható”. Marázi Judit szerint itt kezdődik majd az igazi munka a cégeknél. Nem lesz elég azt mondani, hogy náluk nincs nemi alapú különbségtétel, ezt belső rendszerekkel, szabályzatokkal, dokumentációval is alá kell majd támasztani.
Szerinte „itt lesz a kutya elásva”, mert a legtöbb vállalatnak nemcsak új bérlogikát kell kialakítania, hanem utólag is igazolható, perképes belső rendet kell teremtenie. Aki ezt nem teszi meg, az könnyen támadhatóvá válhat.
Véget érhet a bértitok
A beszélgetés egyik legérdekesebb része az volt, amikor szóba került a bértitok. Marázi Judit szerint ma még sok cégnél a munkaszerződésben is szerepel, hogy a fizetésről nem lehet beszélni, és ennek megszegéséért akár szankció is járhat. Az új uniós logika ezt gyökeresen megfordítja.
Ugyanez történik az álláshirdetéseknél is. A jövőben nem a jelentkezőnek kell először bemondania a bérigényét, hanem a munkáltatónak kell megmondania, milyen bérsávban gondolkodik. Marázi ezt egyetlen mondatban foglalta össze: „a munkáltató beszél először”. Szerinte ez alapvető szemléletváltás lesz a magyar munkaerőpiacon.
A fiatalabb generáció már mást gondol a szerepekről
M. Kende Péter a beszélgetés során kitért a családon belüli munkamegosztásra is, és felvetette: a bérkülönbségek mögött sokszor még mindig a régi férfi-női szerepfelfogás húzódik. Marázi Judit ebben részben egyetértett, de azt is mondta, hogy a fiatalabb generációban már látszik pozitív változás.
Úgy látja, a munkamagánélet egyensúlya ma már a férfiaknak is fontosabb, és egyre kevésbé magától értetődő, hogy minden családi teher automatikusan a nőkre háruljon. Ez önmagában még nem oldja meg a bérkülönbségek kérdését, de szerinte kedvező irányba mozdítja a gondolkodást.
A jogszabály még nem ismert, de a fordulat már biztos
Arra a kérdésre, hogyan áll a magyar jogi átültetés, Marázi Judit azt mondta: sok részlet még nem nyilvános, annyit lehet tudni, hogy dolgoznak rajta. A magyar jogban már ma is megtalálhatók olyan elemek, amelyek rokonok a direktíva szellemével, de a mostani változás ennél jóval tovább megy majd.
A legnagyobb fordulatot szerinte nem is egy-egy új paragrafus, hanem az jelenti majd, hogy más logikával kell gondolkodni a bérről, a kiválasztásról és az igazolhatóságról. A beszélgetés alapján világos: a bértranszparencia nem egyszerű HR-technikai ügy, hanem olyan változás, amely a munkahelyi viszonyoktól a családi szerepfelfogásig sok mindent újraírhat.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
