„Lakosságból közösség váljon” – ezért dől el egy település jövője nemcsak a betonon
A Pirkadatban M. Kende Péter Tas Krisztiánnal, a Településfejlesztési Szövetség elnökségi tagjával és kutatási vezetőjével beszélgetett arról, mitől fejlődik valóban egy település. A szó nemcsak utakról, hidakról és épületekről esett, hanem szolgáltatásokról, helyi identitásról és arról is, hogyan lehet a lakosságból valódi közösséget formálni.
Nem elég a tégla és a beton
Tas Krisztián szerint a településfejlesztést sokan még mindig elsősorban az infrastruktúrával azonosítják. Az embereknek az utak, a közművek, az épületek jutnak eszükbe, amikor fejlődésről hallanak, pedig ez csak az egyik dimenzió.
A másik a szolgáltatások világa: mi érhető el helyben, milyen minőségben, milyen gyorsan, milyen szinten. Egy kisebb települést és egy nagyobb várost sokszor éppen ez különböztet meg egymástól.
A harmadik pedig az, amit a legnehezebb megfogni, mégis talán a legfontosabb: a közösség. A kutató szerint ugyanis közösség nélkül a település nem több „házak, utak és emberek összességénél”.
A különbség a lakosság és a közösség között
Tas Krisztián a beszélgetés egyik kulcsmondatában így fogalmazott: „A mi célunk, hogy lakosságból közösség váljon.” Szerinte ezt a helyi identitás teremti meg, amely lehet kulturális, történelmi vagy térségi kötődésből fakadó azonosságtudat.
M. Kende Péter ezt a mindennapok nyelvére fordítva a parkolás példáját hozta: hiába fizet valaki évről évre a saját kerületében, ha közben azt érzi, hogy a saját lakóhelyén sem tekintik teljes jogú helybelinek. Vagyis a lokálpatriotizmus nem elvont fogalom, hanem a hétköznapi döntésekben is megmutatkozik.
Fejlesztés felülről vagy részvétellel?
A beszélgetés egyik legerősebb része az volt, amikor szóba került: mennyire lehet bevonni az embereket a döntésekbe. Tas Krisztián olyan új közösségfejlesztési eszközökről beszélt, mint a közösségi gyűlés, ahol nem egyszerű panasznappá silányul a találkozó, hanem valódi, strukturált vita alakulhat ki.
Ilyenkor nem felülről tolják rá a kész megoldást a helyiekre, hanem a lakosok maguk is részt vesznek a tervezésben. Ez lehet egy forgalmi rend, egy közterület átalakítása vagy akár egy települési szolgáltatás újragondolása. Ha pedig valaki részt vesz a döntésben, sokkal inkább magáénak érzi az eredményt is.
A jó településvezető nem csak politikus
Tas Krisztián szerint a sikeres településvezetők közös jellemzője, hogy nem viszik le mechanikusan az országos politikát helyi szintre. Előbb közösségvezetők, mint pártpolitikusok. Ismerik a saját településük emberi viszonyait, és nemcsak adminisztrálnak, hanem közösséget is építenek.
Ebben a kerületek és kisebb városok különösen érdekes terepet jelentenek, mert ezek még elég nagyok ahhoz, hogy komoly önálló világot alkossanak, de elég kicsik ahhoz, hogy a polgármesterhez vagy a helyi vezetőkhöz személyesen is oda lehessen menni.
Amikor a települések nem egymás ellen, hanem egymással dolgoznak
Tas Krisztián kutatásai arra is rávilágítottak, hogy a magyar települések sokáig inkább versengtek egymással, mintsem együttműködtek volna. A korábbi forráselosztási logika ezt erősítette: aki ügyesebb volt, elhappolta a pénzt a másik elől.
Most azonban egyre több olyan példa van, ahol az együttműködés vált előnnyé. A kutató kiemelte, hogy a kisebb települések nyitottabbak, mert rá vannak kényszerülve az összefogásra. Egyik helyen van színpad, máshol hangtechnika, valahol traktor, máshol hóeke – és ezek a települések kezdenek rájönni, hogy a közös használat többet ér, mint az állandó rivalizálás.
A Balaton-felvidéken már létrejött egy informális hálózat fiatal polgármesterekből, akik egymástól tanulnak, tapasztalatot cserélnek és közösen keresnek megoldásokat.
Tükör a településvezetésnek
A műsor végén Tas Krisztián egy konferenciára is felhívta a figyelmet. A „Tükör a településvezetésnek – hol állunk a többiekhez képest?” című esemény március 24-én lesz a Magnet Közösségi Házban, ahol a Településfejlesztési Szövetség kutatási eredményeit mutatják be.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
