Pirkadat: Dr. Kis-Benedek József – Tovább fokozódik a közel-keleti helyzet
A Pirkadat vendége március 3-án Dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, egyetemi tanár, volt katonai attasé volt, akivel a műsorban a közel-keleti konfliktus eszkalációját és a regionális szereplők mozgásterét elemezték.
Miért nem ütnek vissza az öbölmenti országok?
A beszélgetés első kérdése arra irányult, miért nem reagálnak katonailag az öbölmenti államok az iráni támadásokra. Kis-Benedek József szerint ezek az országok nem akarnak közvetlenül belesodródni a háborúba. Védekezni kénytelenek, de támadó hadműveletet Irán ellen nem kívánnak indítani. Ennek oka részben az, hogy nincs reális esélyük egy önálló támadás sikerére, részben pedig az, hogy egy regionális háború kockázatát szeretnék elkerülni.
A szakértő úgy fogalmazott, hogy a konfliktus kezdetén mindkét oldal hibákat követett el, és egy olyan spirálba kerültek, amelyből a politikai kimászás bizonytalan. A rendszerváltás Iránban légicsapásokkal nem érhető el, szárazföldi beavatkozás nélkül pedig nem lehet tartós politikai változást kikényszeríteni.
Izrael, Irán és a proxy-szereplők
Kis-Benedek József szerint Izrael jelenleg megelőző logikájú hadműveletet folytat, de a konfliktus már túlmutat a két állam közötti közvetlen szembenálláson. Irán a térségben működő szövetségeseit és proxy-erőit mozgósítja. A Hezbolláh aktivizálása szerinte iráni nyomásra történt, és várható, hogy a húszik is aktívabban kapcsolódnak be a hadműveletekbe.
A szakértő kiemelte, hogy az amerikai objektumok elleni támadások egyértelmű üzenetet hordoznak: Irán közvetlenül az Egyesült Államokat is célpontnak tekinti. Az első napok összehangolt támadásai azt mutatták, hogy erre a lehetőségre nem minden érintett számított ilyen mértékben.
Az Egyesült Államok és a biztonsági garanciák
Több öbölmenti állam biztonsági megállapodással rendelkezik az Egyesült Államokkal. Ez azt jelenti, hogy Washingtonnak stratégiai érdeke ezeknek az országoknak a védelme. Kis-Benedek József szerint az amerikai jelenlét erősödhet a térségben, ugyanakkor az Egyesült Államok sem számolt azzal, hogy a konfliktus ilyen gyorsan és ilyen széles körben eszkalálódik.
A brit és francia visszafogottság mögött szerinte az a felismerés állhat, hogy a konfliktus könnyen regionális háborúvá szélesedhet. A NATO-t hivatalosan nem vonták be, és az amerikaiak sem kérték a szövetség részvételét, bár a hírszerzési együttműködés nyilvánvalóan működik.
Oroszország és Kína szerepe
Az orosz reakció visszafogott, ami részben az ukrajnai háborúval magyarázható. Ugyanakkor Moszkva rá van utalva Iránra, különösen a drón- és rakétaszállítások miatt. A szakértő nem zárta ki, hogy Oroszország technikai segítséget nyújt Iránnak, akár légvédelmi rendszerek formájában.
Kína fegyverszállítási ajánlata szintén a geopolitikai verseny része. A szakértő szerint a fegyvergyártók számára a konfliktus üzleti lehetőséget jelent, ugyanakkor a hosszú távú stabilitás szempontjából kockázatos spirált indíthat el.
Meddig tarthat a háború?
A beszélgetés végén szóba került az amerikai elnök által említett időtáv. Kis-Benedek József rámutatott, hogy a hadműveletek logisztikai háttere korlátozza a műveletek időtartamát. A bevetett erők meghatározott időre elegendő készlettel rendelkeznek, de a pótlás megszervezése már komolyabb kihívást jelenthet.
Az izraeli légierő működőképességét illetően úgy fogalmazott, hogy az üzemanyag és a stratégiai tartalék rendelkezésre áll, de a lőszerkészletek pótlása kulcskérdés lehet. Amennyiben szükséges, az Egyesült Államok támogatása biztosíthatja az utánpótlást.
A szakértő végül kételyét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Iránban külső katonai nyomásra rendszerváltás következhetne be. Úgy vélte, az iráni társadalom vallási és politikai struktúrája mélyen beágyazott, és nem valószínű, hogy külső erővel gyors változás érhető el.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
