„Ez nem a júniusi háború folytatása, hanem október 7-é” – Irán, Hormuzi-szoros és a rezsim sorsa a tét
A Heti TV Külpolitikai Kitekintő című műsorában Dr. Gyarmati István műsorvezető Breuer-Zehevi Ádámmal és Csicsmann Lászlóval elemezte az iráni–izraeli háború újabb fejezetét. A beszélgetés középpontjában az állt: miért most robbant ki a konfliktus, mennyire eszkalálódhat regionális háborúvá, és valóban rezsimváltás felé sodródik-e Irán?
„Ez nem a júniusi háború folytatása”
Breuer-Zehevi Ádám szerint az izraeli hadsereg értelmezésében a mostani műveletek nem egy új háború kezdetét jelentik. „Ez nem a júniusban folytatott iráni háborúnak a folytatása, hanem az október 7-e gázai konfliktusnak az egyenes folytatása, amelyre azt mondja a hadsereg, hogy ami nem ért véget.”
A támadás időzítésével kapcsolatban több magyarázat is elhangzott. Egyes vélemények szerint a genfi tárgyalások túl közel kerültek egy kompromisszumhoz, mások szerint az amerikai türelem fogyott el. Csicsmann László rámutatott: Trump korábban ultimátumszerűen jelezte, hogy Iránnak „10 napja van”, a harmadik tárgyalási forduló pedig eredménytelen maradt.
Emellett provokációként értelmezték Washingtonban az iráni–orosz hadgyakorlatot, az új iráni védelmi doktrínát, valamint a kínai fegyverbeszerzési tárgyalásokat is.
A Perzsa-öböl bevonása: eszkaláció vagy számított lépés?
Az egyik legfontosabb különbség a korábbi konfliktusokhoz képest, hogy most a teljes Perzsa-öböl régió érintetté vált. Az iráni rakéták nem tudják elérni az Egyesült Államokat, viszont elérik az amerikai bázisokat az öböl menti államokban – és civil célpontokat is.
Breuer-Zehevi Ádám szerint a támadások „nem csak az amerikai bázisok ellen történnek (…) hanem random civilépületek, szállodák, közterületek ellen is”. Szaúd-Arábia, Jordánia, Kuvait, Katar és Bahrein közös válaszlépést helyezett kilátásba.
Csicsmann László viszont úgy vélte, ez nem feltétlenül kontrollvesztés, hanem kalkulált eszkaláció: Irán növelni akarja a konfliktus árát, hogy a térség államai nyomást gyakoroljanak Washingtonra a háború leállításáért.
A Hormuzi-szoros: a globális gazdaság ütőere
A beszélgetés egyik kulcspontja a Hormuzi-szoros volt, amelyen a világ olajkereskedelmének mintegy 25–30 százaléka halad át.
Csicsmann László hangsúlyozta: bár formális lezárás nem történt, a katonai konfliktus és a dróntámadások miatt a hajózási társaságok elkerülik a térséget. A világpiac azonnal reagált, az olaj ára 80 dollár fölé ugrott.
Különösen érintett Japán, Dél-Korea, Kína és India. A probléma nemcsak az olajszállítás, hanem az LNG-forgalom és a globális kereskedelmi láncok zavara is.
Emellett a Vörös-tenger bejárata, a Bábel-Mandeb-szoros is kockázati zónává vált, ami tovább növeli az ellátási bizonytalanságot.
Oroszország és Kína: retorika igen, segítség nem
Bár Irán nemrég közös hadgyakorlatot tartott Oroszországgal és Kínával, a szakértők szerint érdemi katonai segítség nem várható.
Breuer-Zehevi Ádám szerint „nem hiszem, hogy tudnának valamit tenni”. Csicsmann László hozzátette: Irán „stratégiai magányosság” helyzetébe került, a fegyveres utánpótlás pedig rövid távon nem megoldható.
Mi lesz Iránban?
A legnagyobb kérdés a rezsim sorsa. A legfőbb vallási vezető halála után egy háromtagú tanács vette át a jogköröket. Felmerült a lehetőség, hogy a hatalom Hamenei fiára száll, ami a síita hagyományokkal szembemenne.
Csicsmann László szerint egyelőre nincs rezsimváltó hangulat. A lakosság inkább gyászolt, mint lázadt. Ugyanakkor a háború után visszatérnek a decemberben már tapasztalt gazdasági és legitimációs problémák.
Az is elképzelhető, hogy a forradalmi gárda szerepe erősödik, és a rendszer kevésbé vallási, inkább katonai irányba tolódik.
Hogyan érhet véget?
Amerikai részről a cél az iráni fenyegetés katonai képességeinek csökkentése lehet. Izrael viszont – a szakértők szerint – nem biztos, hogy megelégszik ennyivel.
A konfliktus így könnyen újratermelődhet: ha Washington lezártnak tekinti a műveletet, Jeruzsálem folytathatja.
Dr. Gyarmati István a beszélgetés végén jelezte: a következő hetek döntőek lehetnek. A háború kimenetele nemcsak Irán, hanem a teljes Közel-Kelet jövőjét meghatározhatja.
A történetnek biztosan lesz folytatása – és a Külpolitikai Kitekintő visszatér, hogy elemezze.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
