„Úgy hívják, hogy pénz” – Kis-Benedek József szerint Trump békemissziójának ez a mozgatórugója
A Heti TV február 17-i Pirkadat adásában Breuer Péter vendége dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, egyetemi tanár, korábbi katonai attasé volt. A beszélgetés a közel-keleti helyzet aktuális állásáról, Donald Trump motivációiról, a gázai jövőképről, Irán szerepéről és a nagyhatalmi egyensúlyról szólt.
Mi vezérli Trumpot?
Breuer Péter első kérdése arra irányult, mi mozgatja az amerikai elnököt a közel-keleti „békehadjáratban”. Kis-Benedek József válasza tömör volt:
„Úgy hívják, hogy pénz.”
Szerinte Trump minden konfliktusra gazdasági szempontból tekint: mit lehet belőle „kihozni”. A Gázai övezettel kapcsolatos korábbi kijelentése – miszerint „riviérát” lehetne belőle csinálni – is ezt a gondolkodásmódot tükrözi. Ehhez azonban romeltakarítás, infrastruktúra-építés, alagutak felszámolása és jelentős befektetés szükséges.
A szakértő szerint a Panama-csatornától Grönlandig több amerikai külpolitikai kezdeményezés mögött is gazdasági racionalitás húzódik meg.
Gáza: nincs béke, nincs békefenntartó
A gázai helyzetről Kis-Benedek József úgy fogalmazott: jelenleg nem beszélhetünk békéről, így békefenntartó erők telepítése sem reális.
„A békefenntartók arra mennek, hogy megvan a béke és fenn kell tartani a békét.”
Amíg a Hamász nem teszi le a fegyvert – amit a szervezet egyértelműen kizárt –, addig sem arab, sem más nemzetközi erők nem fognak a térségbe vonulni. Az alagútrendszer továbbra is komoly katonai kihívás, és a Hamász frakciói között is belső erőviszonyok vannak.
Hezbollah és Libanon: a fegyver nem kerül le az asztalról
A libanoni helyzet kapcsán a szakértő szkeptikus volt azzal kapcsolatban, hogy a Hezbollah valóban átadná fegyvereit.
„A Hezbollak sem fogja letenni a fegyvert.”
A jelentős rakétakészletek és a föld alatti infrastruktúra stratégiai eszközök, amelyeket nem adnak át könnyen a libanoni hadseregnek.
Szíria: stabilitás mindenekelőtt
Szíria kapcsán Kis-Benedek József árnyaltabban fogalmazott. Szerinte a jelenlegi szír vezetés célja a nemzetközi elfogadtatás és stabilitás megteremtése.
„Fontos lenne az, hogy Szíria egy stabil ország legyen.”
Úgy véli, több szereplő – köztük az Egyesült Államok is – érdekelt ebben. Oroszország szerepe csökkent, de a katonai bázisok kérdése továbbra is geopolitikai tényező.
A drogkereskedelem kapcsán vitába szállt a Szíriát központi szereplőként beállító narratívával, hangsúlyozva, hogy a régióban több forrás is van.
Félidős választás: Trump valódi tétje
A beszélgetés egyik kulcsmondata az amerikai belpolitikai helyzetre vonatkozott.
„Neki most egy dolog fontos, a félidős választás ebben az évben.”
Kis-Benedek József szerint, ha Trump elveszítené a félidős választásokat, politikai mozgástere jelentősen beszűkülne. Az Egyesült Államok – tette hozzá – nem képes minden konfliktust egyszerre és teljes mértékben kontrollálni.
Európa és Amerika: nem ellenfelek
A müncheni biztonságpolitikai fórumra utalva a szakértő kiemelte Marco Rubio szerepét, aki szerinte igyekezett helyreállítani a transzatlanti viszonyt.
„Nagyon fontos kérdés az, hogy Európa és az Egyesült Államok ne ellenfélként lépjen fel.”
Úgy látja, az euroatlanti együttműködés fenntartása stratégiai érdek, még akkor is, ha időnként kemény retorika kíséri a nyilatkozatokat.
Kína: nem lehet megkerülni
A beszélgetés végén szóba került Kína is. Kis-Benedek József egyértelművé tette:
„Kínát nem lehet ignorálni.”
Nukleáris nagyhatalomról van szó, amelyet nem lehet kihagyni a globális egyensúlyból. A jó kapcsolatok fenntartása – még ha nem is minden területen – elkerülhetetlen.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
