Az OR-ZSE megújulása – hagyomány és modernitás egyensúlya
A Pirkadat január 27-i adásában Breuer Péter vendége Balázs Gábor, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem rektora volt. A beszélgetés középpontjában az a kérdés állt, miként tud egy közel másfél évszázados, a zsidó hagyományokra épülő intézmény egyszerre hű maradni saját identitásához, miközben válaszokat ad a modern kor kihívásaira. A rektor szerint a megújulás nem egyszeri aktus, hanem folyamatos, tudatos építkezés.
Hagyomány és modernitás nem ellentét
Balázs Gábor hangsúlyozta: az OR-ZSE modernizációja nem valamilyen radikális szakítás a múlttal. A zsidó hagyomány történetileg is állandó változásban volt: a bibliai korszakot a rabbinikus gondolkodás követte, majd a középkorban a filozófiai és teológiai kihívásokra kellett választ adni. A modern korban ugyanez a folyamat zajlik, csak más keretek között. A kérdés nem az, mi maradjon változatlan, hanem az, hogyan lehet a hagyományt élő módon továbbadni.
Három pillérre épülő intézmény
Az egyetem működését Balázs Gábor három fő irány mentén írta le. Az első a klasszikus rabbi- és kántorképzés, amely továbbra is az intézmény alapfeladata, elsősorban a neológ hitközségek számára. A második a judaisztika és hebraisztika, vagyis a zsidó tudományok oktatása és kutatása mesterszinten és doktori szinten is. A harmadik pedig a szélesebb társadalmi és közösségi szerepvállalás: szociális munkások, közösségszervezők képzése, valamint a zsidó hagyomány tudományos bemutatása nem zsidó hallgatók számára is.
Nemzetközi nyitás és tudományos jelenlét
A rektor kitért az OR-ZSE nemzetközi kapcsolataira is. Az intézmény aktív együttműködéseket folytat izraeli és más külföldi egyetemekkel, hallgatói és oktatói csereprogramokkal, közös konferenciákkal és kutatási projektekkel. Balázs Gábor szerint az egyetem ma már egyenrangú partnerként jelenik meg a nemzetközi zsidó tudományosságban, ami néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna.
Vezetés konszenzussal
Az egyetem irányításáról szólva Balázs Gábor elmondta: a vezetés nem többségi szavazásokra, hanem konszenzusra épül. Az alapvető kérdésekben csak akkor születik döntés, ha minden érintett egyet tud vele érteni. Ez lassabb, de stabilabb működést eredményez, és összhangban áll az intézmény értékrendjével.
Nők szerepe és intézményi emlékezet
A beszélgetés érintette a nők szerepét a zsidó intézményrendszerben is. A rektor szerint a nők történetileg soha nem voltak teljesen hiányzó szereplők, de az intézményi vezetésben való megjelenésük kifejezetten modern jelenség. Az OR-ZSE tudatosan reflektál erre az örökségre, miközben tiszteletben tartja a történeti kontextust. Ugyanígy az intézményi emlékezet kérdésében is árnyalt megközelítést képvisel: a korábbi vezetők munkásságát a saját koruk realitásain keresztül kell értékelni, nem utólagos leegyszerűsítésekkel.
Felújítás és jövőkép
Balázs Gábor beszélt az egyetem előtt álló infrastrukturális és szervezeti kihívásokról is. A tervezett felújítás és átalakítás célja nem pusztán fizikai megújulás, hanem az oktatási és közösségi terek korszerűsítése. A rektor ugyanakkor hangsúlyozta: csak akkor tekint egy projektet lezártnak, ha az valóban meg is valósult, addig minden forgatókönyvre fel kell készülni.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
