Közel- és Távol-Kelet Breuer Módra – 2026.01.27.
A január végi Közel- és Távol-Kelet Breuer Módra adásban Breuer Péter és fia, Breuer-Zehevi Ádám Daniél a világpolitika egyre kuszább erővonalait próbálták értelmezni. A beszélgetés gyorsan világossá tette: a világbéke továbbra sem tört ki, de a nemzetközi szereplők már láthatóan új korszakra készülnek. Kevesebb a hangos deklaráció, több a csendes építkezés – legalábbis egyes hatalmak részéről.
Izrael: lezárult egy korszak, de nincs feloldozás
Az adás egyik kiindulópontja Izrael volt. Az utolsó túsz holttestének hazatérése szimbolikusan lezárt egy rendkívül fájdalmas időszakot, de valódi megnyugvást nem hozott. Gázában továbbra sincs stabil politikai rendezés, a harcok nem értek véget, a Hamász nem tette le a fegyvert, és ideiglenes kormány sem alakult.
Breuer-Zehevi Ádám hangsúlyozta: miközben Izrael társadalma láthatóan próbál magához térni, a sebek nem gyógyulnak be egyik napról a másikra. A történelmi traumák – legyen szó a jom kippuri háborúról vagy a holokausztról – generációkon át hatnak, így irreális elvárás lenne gyors lezárásról beszélni. Ráadásul közelednek a választások, amelyek óhatatlanul politikai cirkuszt is hoznak magukkal, és könnyen eltorzíthatják a józan mérlegelést.
Az újkori antiszemitizmus arcai
A beszélgetés egyik hangsúlyos pontja az volt, hogy az antiszemitizmus ma már egészen új formákban jelenik meg. Különösen az amerikai egyetemeken zajló Izrael-ellenes tüntetések keltettek meglepetést, főként azért, mert ezekben zsidó hallgatók is részt vesznek.
Breuer-Zehevi Ádám szerint fontos kimondani: a zsidó identitás nem jelent automatikusan tájékozottságot. A véleménynyilvánítás joga mindenkit megillet, de a tiltakozások sokszor nincsenek arányban a világ más, sokkal véresebb konfliktusaival. A jelenség mögött inkább ideológiai divatok, leegyszerűsítő narratívák és felszínes információk állnak, mintsem a térség valós ismerete.
Amerika: felmondott társadalmi szerződés
Az Egyesült Államok belső állapota szintén hangsúlyosan megjelent a beszélgetésben. Breuer-Zehevi Ádám szerint az amerikai utcákon tapasztalható feszültség annak a következménye, hogy az állam és a társadalom közötti hallgatólagos megállapodás megbomlott. A rend, az intézmények egymást ellenőrző szerepe és a demokratikus normák iránti elköteleződés mind meggyengült.
A „woke” kifejezés körüli vita jól mutatta a generációs és politikai törésvonalakat. A beszélgetésben elhangzott értelmezés szerint a woke nem más, mint annak kimondása, hogy az emberek vallástól, bőrszíntől vagy identitástól függetlenül egyenlőek. Ez nem új jelenség, hanem ugyanannak a társadalmi reflexnek a folytatása, amely korábban a hippimozgalomban vagy a polgárjogi küzdelmekben is megjelent.
Európa önállósodása és az amerikai kiábrándulás
A beszélgetés egyik legsúlyosabb állítása az volt, hogy Európa kénytelen újragondolni viszonyát az Egyesült Államokhoz. A NATO szerepe meggyengült, a korábban szentnek hitt szövetségek és ígéretek értéke megkérdőjeleződött. Mindeközben Európa – némi tétovázás után – mégis elkezdett önállóbb politikát folytatni, különösen az energiaellátás területén.
Az orosz energiahordozókról való leválás fájdalmas, de megvalósult lépésnek tűnik, még akkor is, ha ez súlyos gazdasági vitákat okozott. A nukleáris energia körüli német döntések pedig jól mutatják, mennyire nehéz egyensúlyt találni biztonság, ár és környezetvédelem között.
Új világrend: Kína csendben építkezik
Miközben a nyugati világ gyakran hangos vitákba bonyolódik, Kína feltűnően csendesen, de következetesen dolgozik a jövőjén. Breuer-Zehevi Ádám szerint ez az egyik legfontosabb tanulság: hisztéria nélkül is lehet geopolitikai pozíciókat építeni. Kanada, majd várhatóan Európa egy része is egyre nyitottabbá válik a kínai kapcsolatok irányába, részben kényszerből, részben józan önérdekből.
Ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy Kína baráttá válik, de azt igen, hogy a világ gazdasági súlypontja tovább tolódik kelet felé, és erre Európának reagálnia kell.
Közel-Kelet: új szereplők, régi ambíciók
A Közel-Keleten eközben új szövetségek és régi birodalmi álmok keverednek. Törökország egyre aktívabb, Szaúd-Arábia új irányokat keres, miközben India és Pakisztán megjelenése a térségben sok kérdést vet fel. A kurd kérdés Szíriában újabb feszültségeket hoz, és komoly aggodalomra ad okot, hogyan reagál majd minderre Ankara.
A térség továbbra is instabil, és bár a szereplők változnak, a konfliktusok természete alig módosul.
Európa, migráció és kettős mércék
A migrációs politika kapcsán a beszélgetés reális hangot ütött meg. Nem arról van szó, hogy Európa ne akarna segíteni, hanem arról, hogy a befogadóképesség véges. Az ukrán menekültek példája jól mutatja, hogy a kontinens képes gyorsan és hatékonyan reagálni, de ez óhatatlanul felveti a kérdést, milyen szempontok alapján döntünk arról, kit fogadunk be.
Ez a dilemma hosszú távon sem kerülhető meg, és az Európai Unión belüli feszültségek egyik forrása marad.
Brexit és az európai jövő
Nagy-Britannia helyzete szintén szóba került. A Brexit következményei egyre inkább érezhetők, és egyre többen gondolkodnak el a visszatérés lehetőségén. Ugyanakkor a beszélgetésben elhangzott: egy demokratikus döntést nem lehet néhány év után egyszerűen visszacsinálni. Ehhez generációváltásra és valódi társadalmi konszenzusra lenne szükség.
Európa ugyanakkor nyitott lenne a visszatérésre, hiszen gazdasági és politikai értelemben is szüksége van az Egyesült Királyságra.
Átláthatóbb, de nyersebb világ
Az adás végén Breuer-Zehevi Ádám optimistább hangot ütött meg. Szerinte a világ egy őszintébb, átláthatóbb korszakba lépett. A közösségi média, minden torzulása ellenére, megnehezíti a nyílt hazugságokat, és rákényszeríti a politikusokat a valósággal való szembenézésre.
A beszélgetés lezárásaként mindketten amellett érveltek, hogy több zenére, több jókedvre és kevesebb gyűlölködésre lenne szükség. A világ ugyan zűrzavaros, de a lehetőség még adott arra, hogy ne félelemből, hanem józan belátásból hozzuk meg a döntéseinket.
A Közel- és Távol-Kelet Breuer Módra következő adása ezt a gondolatmenetet viszi tovább.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
