Kötelező védőoltások, csökkenő bizalom, telített kórházak
A Pirkadat január 8-i adásában Breuer Péter vendége Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa volt. A beszélgetés középpontjában a kötelező és ajánlott védőoltások helyzete, az oltásellenesség terjedése, valamint a magyar egészségügy strukturális problémái álltak.
Csökkenő oltakozási kedv – világszerte és itthon is
Szlávik János szerint az elmúlt évek egyik legaggasztóbb folyamata, hogy Magyarországon és nemzetközi szinten is folyamatosan csökken az oltakozási hajlandóság. Ez nemcsak a lakosság körében figyelhető meg, hanem – kisebb mértékben – még az orvostársadalomban is megjelentek oltásszkeptikus hangok.
A főorvos hangsúlyozta: a kötelező gyermekkori védőoltások rendszere nem egyéni, hanem közösségi érdekeket szolgál. Nem azért kötelezőek, hogy az adott gyermek biztosan ne betegedjen meg, hanem azért, hogy ne alakulhassanak ki járványok.
Miért az államot perelik, és nem az orvost?
A műsorban szóba került, hogy a kötelező oltások kapcsán indított perekben ma már nem az orvosok, hanem az állam az alperes. Szlávik János ezt helyes gyakorlatnak nevezte: az orvosok szakmai protokollok és jogszabályok alapján járnak el, nem egyéni döntésük, hogy mely oltások kötelezőek.
Ugyanakkor figyelmeztetett: az oltásellenesség következményei már láthatók. A kanyaró, a rubeola és egyes országokban még a gyermekbénulás is újra megjelent, olyan betegségek, amelyeket korábban gyakorlatilag felszámoltnak hitt a világ.
Influenza, COVID, tüdőgyulladás – mit várhatunk az oltásoktól?
A főorvos egyértelművé tette: nem minden oltás alkalmas járványok teljes megakadályozására. Az influenza elleni védőoltás például nem azt akadályozza meg, hogy a vírus terjedjen, hanem azt, hogy a fertőzés súlyos lefolyású legyen, illetve halálhoz vezessen.
A COVID–19 kapcsán elmondta: a vírus jelentősen „megszelídült”, ezért ma már nincs szükség tömeges oltási kampányokra. Az influenza és a tüdőgyulladás elleni oltások viszont továbbra is különösen fontosak az idősebb korosztály számára.
Orvosi bérek rendezve, szakdolgozók hiányoznak
A beszélgetés kitért az egészségügy humánerőforrás-helyzetére is. Szlávik János szerint az orvosi bérek rendezése helyes és szükséges lépés volt, amelynek egyik fontos eredménye a paraszolvencia rendszerének visszaszorítása.
Ugyanakkor komoly problémának nevezte a szakdolgozók – ápolók, asszisztensek – hiányát. A szakma elöregszik, kevés fiatal választja ezt a pályát, részben az alacsony bérek, részben a megterhelő munkakörülmények miatt. Ennek hatása szerinte előbb-utóbb az ellátás színvonalában is érezhető lesz.
Tüdőszűrés helyett korszerű diagnosztika
A tüdőszűrés szerepéről szólva a főorvos elmondta: a klasszikus röntgenes tüdőszűrés jelentősége csökkent, mivel a TBC visszaszorult. A tüdőrák ugyanakkor továbbra is súlyos probléma Magyarországon, különösen a halálozási statisztikákban.
A jövő szerinte az alacsony sugárterhelésű CT-vizsgálatoké, amelyek alkalmasak a tüdőrák korai felismerésére. Ennek feltétele, hogy megfelelő számú korszerű CT-berendezés álljon rendelkezésre – ezen a téren az utóbbi időben történtek előrelépések.
Pavilonrendszer vagy szuperkórházak?
Szlávik János szerint a régi, pavilonos kórházstruktúra hosszú távon nem tartható fenn. A több évtizedes épületek infrastruktúrája – csövek, vezetékek, fűtés, hűtés – nehezen és költségesen újítható fel.
A nemzetközi trendeket követve a jövő a nagy, korszerű szuperkórházaké, ahol sok szakma egy helyen, modern műtőblokkokkal, fejlett ambuláns ellátással működik. Ezek megtervezése nem probléma – a megvalósítás annál inkább.
Mit tehet a beteg?
A műsor végén Szlávik János hangsúlyozta: az ajánlott védőoltásokról mindenkinek érdemes konzultálnia háziorvosával. Oltópontok helyett ma jellemzően a körzeti orvosok végzik az oltásokat, és bizonyos intézményekben – így a Dél-pesti Centrumkórház infektológiáján – beutaló nélkül is elérhető az ellátás.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
