„Ha az erő dönt, mindenki precedenst lát” – Balázs Péter az amerikai érdekszférák logikájáról
A Pirkadat január 5-i adásában Balázs Péter volt külügyminiszter, uniós biztos és nagykövet volt Breuer Péter vendége. A beszélgetés középpontjában az Egyesült Államok venezuelai akciója állt, de hamar világossá vált: nem egy elszigetelt ügyről, hanem a nagyhatalmi érdekszférák nyílt újrarajzolásáról van szó.
Egy veszélyes minta kezdete
Balázs Péter szerint az amerikai fellépés nem egyszerűen egy diktátor eltávolításáról szól, hanem arról, hogy az Egyesült Államok ismét nyíltan átlép nemzetközi jogi korlátokat. Úgy fogalmazott, ez különösen veszélyes, mert pontosan ugyanezt tette korábban Oroszország Ukrajna esetében.
A gond nem csak az adott akcióval van, hanem azzal az üzenettel, amelyet más hatalmak – mindenekelőtt Kína – levonhatnak belőle: ha Washington megteheti, akkor miért ne lehetne Tajvan ellen is fellépni.
A második világháború utáni rend felbomlása
A volt külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy a második világháború után éppen amerikai kezdeményezésre jött létre az a világrend, amelynek alapelve az volt: erőszakot csak kivételesen, nemzetközi felhatalmazással lehet alkalmazni.
Ennek intézményi kerete az ENSZ és a Biztonsági Tanács lett volna, ahol az olyan ügyeket, mint a venezuelai drogkereskedelem, közösen kellett volna megvitatni. Ehelyett most lövöldözés, halálos áldozatok és egy „kalandfilmbe illő” éjszakai elfogás történt.
Puccs vagy külső beavatkozás?
A beszélgetésben felmerült a kérdés, hogy puccsról van-e szó. Balázs Péter szerint erre egyelőre nincs egyértelmű válasz. A hatalom nem egy ellenzéki vezető kezébe került, hanem az alelnök lépett elő, miközben a jogrend láthatóan nem volt felkészülve egy olyan helyzetre, hogy „helikopter érkezik, az elnök eltűnik”.
A döntő kérdés szerinte az lesz, hogy a hadsereg végül melyik oldal mögé áll, mert igazi rendszerváltás csak ott történik, ahol a fegyveres erők elfordulnak a hatalomtól.
Olaj, drog és túlzó indoklások
Balázs Péter elismerte: Venezuela súlyos szereplője a nemzetközi drogkereskedelemnek, de szerinte ez önmagában nem indokol egy ilyen szabályokat áthágó katonai akciót. A drog elleni fellépésre megvannak a rendészeti és nemzetközi együttműködési eszközök, amelyeket nem használtak ki.
Az olajkérdés viszont kézzelfoghatóbb. A venezuelai államosítások után az amerikai cégek kiszorultak a kitermelésből, most viszont visszatérhetnek. Ez idővel növelheti a kínálatot, ami az olajárak csökkenéséhez vezethet – és ezzel közvetve olyan országokat is érinthet, mint Oroszország.
Európa óvatos, Magyarország különutas
A volt külügyminiszter kitért az európai reakciókra is. Az Európai Unió megszövegezett egy kiegyensúlyozott közös nyilatkozatot, amely egyszerre mondta ki, hogy Maduro rendszere nem volt legitim, ugyanakkor nem állt teljes mellszélességgel az amerikai akció mögé.
Ezt a nyilatkozatot 26 tagállam elfogadta, egy kivétellel: Magyarország nem csatlakozott. Balázs Péter szerint ez azért különösen beszédes, mert a magyar kormány egyszerre próbál jó viszonyt ápolni Donald Trumppal és korábban a venezuelai vezetéssel is – a kettő azonban most látványosan ütközik.
Grönland, Tajvan, Irán – mi lehet a következő lépés?
A beszélgetés végén szóba kerültek a lehetséges következő konfliktusgócok. Grönland esetében Balázs Péter hangsúlyozta: az ötlet jogilag értelmezhetetlen, hiszen Dánia része, NATO-terület, és egy esetleges agresszió abszurd helyzetet teremtene a szövetségen belül.
Kína és Tajvan kapcsán viszont sokkal komolyabb a veszély. Kína hosszú távra tervez, kivár, miközben más nagyhatalmak erejüket háborúkban emésztik fel. Iránban pedig egyszerre vannak jelen belső tüntetések és külső katonai nyomás, ami újabb robbanáspontot jelenthet.
„Az egyik lépésből következik a másik”
Balázs Péter összegzése szerint az amerikai venezuelai akció nem lezárás, hanem kezdet. Ha az erő válik elsődleges eszközzé, akkor más hatalmak is precedensként fognak tekinteni rá, és a nemzetközi rendszer egyre instabilabbá válik.
A kérdés nem az, hogy lesznek-e újabb konfliktusok, hanem az, hogy a világ képes lesz-e még valaha visszatérni ahhoz a szabályalapú rendhez, amelyet éppen azok bontanak most meg, akik egykor létrehozták.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
