„Ez nem békekölcsön, hanem működési kölcsön”
Pirkadat – Szanyi Tibor az ukrán pénzekről, brüsszeli tüntetésekről és az ellenzék esélyeiről
A Heti TV december 19-i Pirkadat adásában Breuer Péter vendége Szanyi Tibor volt, volt európai parlamenti képviselő, a szocialista párt egykori alelnöke. A beszélgetés egyszerre volt politikai helyzetelemzés, történeti visszatekintés és ironikus közéleti eszmefuttatás. Szó esett az Ukrajnának szánt uniós forrásokról, a brüsszeli agrártüntetésekről, a magyar ellenzék állapotáról, valamint az európai pártfinanszírozás torzulásairól.
„Nevezzük működési kölcsönnek”
A beszélgetés egyik központi témája az Európai Unió Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatása volt. Breuer Péter visszatérő kérdése arra irányult, hogy ez a konstrukció békekölcsönnek vagy hadikölcsönnek tekinthető-e. Szanyi Tibor erre határozott fogalmi különbségtétellel válaszolt: „Ez úgy mondanám, hogy működési kölcsön.”
Elmondása szerint az Európai Unió, mint intézmény, nem fegyvervásárlásokat finanszíroz, legfeljebb „elhanyagolható mértékben ilyen igazából rendészeti kiadásokat”. A hangsúly azon van, hogy „az ukrán állam tudjon működni”, vagyis legyen pénz rendőrségre, mentőkre, iskolákra, kórházakra és az állami apparátus fenntartására. A fegyverszállítások döntően tagállami, NATO-kereteken belüli vagy azon túli vállalásokból valósulnak meg.
Ukrajna és az uniós tagság előszobája
Breuer Péter ironikusan jegyezte meg, hogy „amikor tegnap lefeküdtem, akkor még azt hittem, hogy Ukrajna nem tagja az Európai Uniónak”. Szanyi Tibor erre úgy reagált, hogy Ukrajna társult státuszban van, és történelmi példaként hozta fel Magyarországot, amely már 1991-től jelentős uniós forrásokat kapott a csatlakozás előtt.
Értelmezése szerint Ukrajna ma „majdnem nagyságrendileg azt az összeget kapja, amit egyébként tagként is fog kapni”, vagyis a támogatás politikailag már most a jövőbeli tagság logikáját követi.
Brüsszeli traktorok és „militáns kisebbség”
A brüsszeli agrártüntetések kapcsán Szanyi Tibor erősen relativizálta az események jelentőségét. Úgy fogalmazott: „Ez a folklórnak a sajátos ronda része.” Szerinte nem a belga gazdák tüntetnek, hanem egy jól szervezett, nemzetközi agrárérdekkör, amely évtizedek óta rendszeresen időzíti megmozdulásait az uniós csúcstalálkozók idejére.
Állítása szerint ezek a demonstrációk nem az európai mezőgazdaság egészét képviselik, hanem „egy militáns kisebbség”, amelynek akciói túl vannak dimenzionálva a valós politikai súlyukhoz képest.
Agrárpénzek: kik nyernek rajta valójában?
A beszélgetés egyik élesebb pontja az uniós agrártámogatási rendszer kritikája volt. Szanyi Tibor szerint a területalapú kifizetések rendszere torz, mert nem a kisgazdákat segíti. Mint fogalmazott, „az agrártámogatások legnagyobb kedvezményezettje az Európai Unióban a brit uralkodó család volt”, majd magyar példával élve hozzátette, hogy idehaza is „az óriási nagy földbirtokosok szedik le az agrártámogatások 90%-át”.
Ezt a gyakorlatot „megengedhetetlennek” nevezte, és úgy vélte, a rendszer átalakítása régóta időszerű.
Választások, pénz és esélyek
A hazai politikára térve Szanyi Tibor borúlátó képet festett az ellenzék esélyeiről. Kijelentette, hogy pártja nem indul önálló listával, legfeljebb egyéni jelölteket támogatnak, mert a jelenlegi rendszerben „teljesen értelmetlen nem csak a kispártoknak, még a középpártoknak is indulni”.
Indoklása szerint a politikai verseny pénzügyi feltételei súlyosan torzultak: „két dúsgazdag brigádnak a csatájába a szegénypártok ne vegyenek részt”. Úgy látja, ez hosszú távon a parlamentarizmus elszegényedéséhez vezet.
Marx, múltidézés és ünnepi lezárás
A beszélgetés hangvételét végig átszőtte az irónia és a történelmi utalások sora, a kisdobos múlttól Marx „A tőkéjéig”. Szanyi Tibor kijelentette: „Marxot az egy tudományos alkotás”, míg Breuer Péter humorosan jegyezte meg, hogy péntek reggel, ünnepek előtt talán nem ez a legkönnyebb olvasmány.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
