„A béke megvédésére készen állunk – de háborút nem lehetne nyerni”
Pirkadat – Dr. Kis-Benedek József a brüsszeli döntésekről, Ukrajna finanszírozásáról és Európa biztonságáról
A Heti TV december 19-i Pirkadat című reggeli műsorában Breuer Péter vendége Dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő volt. A beszélgetés fókuszában a brüsszeli uniós csúcson született döntések, Ukrajna további finanszírozása, a magyar haderő helyzete, valamint az európai biztonságérzet és a terrorfenyegetettség állt. A szakértő több ponton is árnyalta a politikai kommunikációt, és hangsúlyosan különbséget tett propaganda és katonai realitás között.
V3 lett a V4-ből – kimaradás az ukrán finanszírozásból
A beszélgetés elején a friss brüsszeli események kerültek szóba. Breuer Péter arra utalt, hogy a visegrádi együttműködés megbomlott, és „tulajdonképpen a V4-ből hirtelen most V3 lett”. Dr. Kis-Benedek József szerint a három ország közös álláspontja egyértelmű: kimaradnak Ukrajna finanszírozásából.
Mint elhangzott, az Európai Unió többi tagja elfogadta a mintegy 90 milliárd dolláros hitelcsomagot, valamint megállapodott a befagyasztott orosz vagyon kezeléséről is. A szakértő emlékeztetett: „Ugye az az 210 milliárd dollár kintlevőség. Ebben is megállapodtak”, és hozzátette, hogy ennek döntő része Belgiumban van, ami komoly terhet róna az országra. A megállapodás ugyanakkor biztosítja Ukrajna működését „körülbelül kettő év időtartamra”.
Béke- vagy hadikölcsön?
Breuer Péter kérdése sarkos volt: „Ezt most mi egy békekölcsönnek hívjuk, vagy egy hadi kölcsönnek?” Dr. Kis-Benedek József válaszában hangsúlyozta, hogy a megnevezés másodlagos: „Teljesen mindegy, hogy hívjuk kölcsön, de nyilván inkább békekölcsön, mint hadi kölcsön.” Ugyanakkor azt is világossá tette, hogy a pénz felhasználása elsősorban Ukrajna működőképességének fenntartását szolgálja, és a konstrukció politikailag is nyomásgyakorlás Oroszország felé.
„A béke megvédésére” – propaganda és valóság a magyar haderőről
A magyar honvédelmi miniszter kijelentésére reagálva, miszerint a hadsereg „levegőben és a földön készen áll mindenre”, a szakértő meglehetősen kritikusan fogalmazott. „Hát propagandisztikus duma, ami a választásokat szolgálja” – mondta, majd hozzátette, hogy bár történtek fejlesztések, egy esetleges háborús helyzetben nem lenne megalapozott a teljes magabiztosság.
A „béke megvédése” kifejezést így értelmezte: „Tehát hogyha nem lesz háború, akkor mi készen állunk a béke megvédésére.” Ugyanakkor szerinte a jelenlegi képességek nem teszik lehetővé egy fegyveres konfliktus megnyerését.
A balti államok félelmei és Putyin „hiú ábrándai”
Szó esett a balti államok biztonságáról is. Dr. Kis-Benedek József szerint félelmük érthető: „Szerintem jogosan remegnek a jövőtől, mert a balti államok a Szovjetunió része volt.” Ugyanakkor úgy látja, hogy Vlagyimir Putyin elképzelései a volt Szovjetunió újjáépítéséről nem reálisak. „Ezek ilyen hiú ábrándok, amit a Putyin kerget” – fogalmazott, utalva arra, hogy Ukrajnában is lassan és nagy veszteségekkel halad az orosz előrenyomulás.
Tüntetések, félelem és karácsonyi vásárok Európában
A brüsszeli gazdatüntetések és az európai feszültségek kapcsán a szakértő nem számít ünnepi időszakban tömeges megmozdulásokra. Szerinte az uniós vezetők is tudják, hogy kompromisszumra van szükség, és Belgiumban a tüntetések „a belga demokrácia részei”.
A terrorfenyegetettség és a karácsonyi vásárok kérdésében Dr. Kis-Benedek József úgy fogalmazott, hogy a hatóságok kockázatelemzés alapján döntenek a lezárásokról, és összességében „a védekezés tulajdonképpen eredményes”. Ugyanakkor elismerte: „Ez is benne van”, hogy az emberek félnek, és ezzel a terror részben eléri a célját – még ha a rendezvényeket nem is szüntették meg teljes egészében.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
