„Az árréssapka az eddigi legnehezebb teher” – mi vár a kereskedelemre az év végén?
A Pirkadat december 10-i adásában M. Kende Péter vendége Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára volt. A beszélgetés középpontjába a karácsonyi vásárlási hullám, a kereskedelmi szektor helyzete és az egyre szélesedő áréssapka került, amely a szakma szerint már a piaci sokszínűséget veszélyezteti.
Az áréssapka hatásai: „Egyre inkább a multik malmára hajtja a vizet”
Neubauer Katalin szerint a magyar élelmiszerkereskedelem rendkívül nehéz időszakot él át.
Mint mondta, a 10%-os áréskorlát olyan alacsony, hogy a szupermarket kategória működési költségeit nem képes fedezni, hiszen azok 25% körül alakulnak.
A diszkontláncok eközben – bár már rég nem klasszikus diszkontok – sokkal hatékonyabban működnek:
„Ha ez a 10%-os állami áréssapka marad, akkor annál jobban hajtja a diszkontok és a multik malmára a vizet.”
A főtitkár arra is rámutatott, hogy az áréskorlát kiterjesztése – újabb 13 termékre – különösen érthetetlen annak fényében, hogy:
- az infláció 3,8%,
- az élelmiszer-infláció vendéglátás nélkül mindössze 0,6%.
A piaci sokszínűség tűnik el – a kisboltok is bajban
Bár a kisboltok nem tartoznak a szabályozás alá, mégis ők is sérülnek:
- ellátási láncuk drágább,
- emiatt magasabb fogyasztói árakat kellene alkalmazniuk,
- amit a „tudatos vásárló” ma már nem fogad el.
„A tudatos vásárló elfordul a kisbolttól, ha azt látja, hogy ugyanaz a termék máshol jóval olcsóbb.”
Ez pedig tovább erősíti a nagy láncok pozícióját.
A tudatos vásárló már megérkezett Magyarországra
A beszélgetés második felében a vásárlói szokások megváltozásáról volt szó. Neubauer szerint:
- a digitális ár-összehasonlító eszközök elterjedésével a magyar vásárló is árérzékennyé és tudatossá vált,
- a fiatal generációk sokkal kisebb mennyiségben, de sokkal megfontoltabban vásárolnak,
- az Y, Z és alfa generáció a kereskedelem új fókuszcsoportja.
A nagy láncok marketingereje azonban óriási különbséget teremt:
„Ha egy 1800 milliárdos árbevételű lánc csak fél százalékot költ marketingre, már az is komoly hatással lehet a vásárlói döntésekre.”
A kisebb szereplők ezzel nem tudnak lépést tartani, főként akkor, ha a fejlesztésekhez szükséges profitot „elveszi az áréskorlát”.
Mi lesz az árréssapka után?
A főtitkár szerint a szabályozás politikai természetű, de bármilyen kormány kerül hatalomra, valamit kezdeni kell vele – mielőbb.
„Minél később vezetik ki, annál nagyobb károkat szenved el a rendszer.”
A kivezetéskor a vásárlók szembesülni fognak azzal, hogy:
- a beszállítói és feldolgozói árak folyamatosan nőttek,
- a fogyasztói árak mesterségesen voltak befagyasztva,
- vagyis a különbséget utólag kell majd megfizetniük.
Felkészülés az év végi rohamra
A kereskedelem minden területen teljes kapacitással készül:
- az ezüstvasárnap és a karácsony előtti utolsó hét a legforgalmasabb,
- december 24-én törvény szerint 14 óráig lehetnek nyitva az üzletek,
- de sok lánc az elmúlt évekhez hasonlóan zárva tart majd.
Neubauer külön kérte:
„Tájékozódjanak a nyitvatartásról, és a lehetőség szerint délelőtt vásároljanak a zsúfoltság elkerülése érdekében.”
Végül a bolti dolgozók felé fordult:
„A boltban dolgozók nagyon kemény fizikai, lelki és mentális munkát végeznek. Legyenek türelemmel, és legyen mindenkinek nagyon szép karácsonya.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
