„A franken csirkék világában élünk” – így küzd az Una Terra Alapítvány az állatokért és a tudatos fogyasztásért
A Pirkadat december 10-i adásának vendégei Zabezsinszkíj Anna és Nagy Ervin, az Una Terra Alapítvány képviselői voltak. A beszélgetés középpontjában az európai állatjóléti szabályozások késlekedése, a vállalati felelősségvállalás, valamint a magyarországi intenzív állattartás problémái – különösen a „franken csirkék” kérdése – álltak.
789 nap késés – Európa még mindig nem lépett az állatjólét ügyében
Az alapítvány nemrég tért vissza Brüsszelből, ahol a Dán soros elnökség szervezett nagyszabású konferenciát „2050 – Állatjóléti lehetőségek Európában” címmel.
A rendezvény legfontosabb üzenete: a Bizottság által ígért állatjóléti reformok több mint két éve váratnak magukra.
Zabezsinszkíj Anna így foglalta össze a helyzetet:
„A bizottság megígérte, hogy lesznek állatjóléti fejlesztések, és 789 nap után sem történt meg.”
Várhelyi Olivér – aki a konferenciát megnyitotta – azt jelentette be, hogy 2026 végére várhatóak az első módosítások, amelyek:
- minden ipari körülmények között tartott állatra kiterjednek,
- és a jelenlegi tömeges állattartás körülményeinek érdemi javítását célozzák.
A vendégek hangsúlyozták: az állatjóléti javítások egyben emberi érdekek is. Az európai fogyasztók egyre érzékenyebbek arra, honnan származik az élelmük, és milyen körülmények között élnek az állatok.
„Csoda Állattere”: közösségi falfestmény állatbarátoknak
Az Una Terra egyik új kezdeményezése egy különleges közösségi projekt: egy nagyméretű, ikonikus budapesti falfestmény létrehozása, amely az állatszeretetet szimbolizálja.
A projekt lényege:
- bárki támogathatja az alkotást,
- cserébe saját neve – vagy kedvenc állatának neve – fölkerül a falra,
- a festmény hosszú évekig látható közösségi emlékhely lenne.
„A célunk, hogy a közösség együtt hozzon létre egy olyan emlékhelyet, ahol az állatszeretet kap hangsúlyt” – mondta Nagy Ervin.
A főváros több helyszínt is felajánlott, akár Deák Ferenc tér is szóba jöhet.
Vállalati elköteleződések: jó hírek a ketrecmentes irányba
Az alapítvány vállalatokkal is tárgyal a felelősebb állattartási rendszerek érdekében.
A legnagyobb eredmények:
- A Hungast: több mint 300 közétkeztetési konyhával vállalta, hogy
- 2025-től 50%-ban,
- 2030-ra pedig 100%-ban ketrecmentes lesz.
- A Kifli.hu szintén ketrecmentes rendszerben marad, hamarosan publikusan is bejelentik.
Ám nem mindenütt ilyen egyértelmű az együttműködés. A Vakvarjú csoport például elutasította a váltást, pedig – mint az alapítvány kiszámolta – „mindössze körülbelül 15 forinttal lenne drágább egy étel”, ha nem ketreces tojást használnának.
A beszélgetés szerint további célpont a Gyermelyi, amelytől szintén előrelépést várnak.
A „franken csirkék” valósága – 42 nap alatt vágósúly
A műsor legmegrázóbb része a hazai csirketenyésztés ipari valóságáról szólt.
Magyarországon a csirkék 98–99%-a ún. ROSSL 308 hibrid, amelyet extrém gyors növekedésre szelektáltak.
„42 nap alatt nőnek fel. A vázrendszerük nem bírja el, az érrendszerük sem tudja követni ezt a tempót.”
A túlzott sűrűség a másik súlyos probléma:
- jelenleg 40 kg/m² állománysűrűség engedélyezett,
- ez több tízezer állatot jelent egyetlen telephelyen,
- a zsúfoltság miatt tömegével kapnak megelőző antibiotikumot,
- ami közvetlenül hozzájárul az antibiotikum-rezisztencia (AMR) növekedéséhez.
Az alapítvány célja:
- a sűrűség 30 kg/m²-re csökkentése,
- az antibiotikumhasználat mérséklése,
- hosszabb életciklusú, egészségesebb hibridek visszavezetése,
- a fogyasztók edukálása, mert jelenleg
„a vásárlók azt hiszik, napfényes, zöld füvön kapirgáló csirkét vesznek, pedig az ipari telepeken tartott állatok teljesen más valóságban élnek.”
Az állam szerepe egyelőre kérdőjel
Arra a kérdésre, hogy az állam mennyire partner:
„Még nem tudtunk egyeztetni. Először velük kellene, mert ők írhatnak elő szabályozást.”
Az európai szinten viszont már létezik a European Chicken Commitment, amelyhez a magyar kezdeményezések is kapcsolódni szeretnének.
„A fogyasztók tudnak a legkevesebbet – őket is edukálni kell”
Az alapítvány hangsúlyozza: a rendszer csak akkor változik, ha
- a vállalatok felelősséget vállalnak,
- a szabályozás modernizálódik,
- és a vásárlók tisztában vannak azzal, mit vesznek le a polcról.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
