„A pénz is stratégiai fegyver” – Dr. Kis-Benedek József a Közel-Kelet háborús valóságáról
A Pirkadat friss adásában Breuer Péter vendége Dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, egyetemi tanár, volt katonai attasé volt, aki a világ számos válsággócában szolgált. A beszélgetés középpontjába ezúttal az került, hogyan fonódik össze a katonai és a gazdasági stratégia, miért jár Netanyahu egyre gyakrabban Washingtonba, és mit jelent az, hogy a Hamasz ismét erősödni látszik.
A Nemzeti Bank és a miniszterelnök: meddig tart a függetlenség?
A műsor apropóját az adta, hogy a miniszterelnöki hivatalban korán reggel különös egyeztetés zajlott: Netanyahu nemcsak kabinetjével, hanem az izraeli Nemzeti Bank elnökével is tárgyalt. A bank függetlenségét mindenki hangsúlyozta, mégis egyértelmű volt a politikai üzenet, amikor a miniszterelnök azt mondta: „a kamatokat most csökkenteni kellene”.
Kis-Benedek szerint Izrael helyzete jelenleg olyan mértékben terhelt a háborús kiadásokkal, hogy a gazdaságpolitika és a hadipar összefonódása elkerülhetetlen. „Egy háború nagyon sokba kerül, több háború pedig még többe” – magyarázta. A Nemzeti Bank ilyenkor kulcsfontosságú szereplő, hiszen a hadsereg ellátása, a lőszerraktárak feltöltése és a tartalékok felhalmozása nemcsak stratégiai, hanem pénzügyi kérdés is.
Amerikai fegyverek, izraeli terhek
Az Egyesült Államokkal fennálló katonai együttműködés évtizedek óta Izrael biztonságának pillére, de ez nem jelenti azt, hogy a támogatás „ingyen” volna. A szakértő emlékeztetett: Izrael az amerikai segélyt csak az USA-ban költheti el, ott szerezheti be a lőszert, rakétát, repülőgép-alkatrészt vagy éppen a bunkerromboló bombákat.
Izraelnek nincs olyan repülőgépe, amely képes lenne ezeket a különleges bombákat bevetni, ezért az amerikaiak végzik el az ilyen akciókat. „A költségeket valakinek meg kell fizetni” – jegyezte meg Kis-Benedek. A hadsereg tartalékai fogyóban vannak, az utánpótlási igények hatalmasak, a költségvetési nyomás pedig mindennél nagyobb.
Miért jár Netanyahu ilyen gyakran Washingtonban?
Netanyahu napokon belül újra az Egyesült Államokba utazik, és négyszemközt tárgyal Donald Trumppal. Kis-Benedek szerint egyáltalán nem szokatlan, hogy bizonyos kérdéseket nem telefonon, hanem személyesen beszélnek meg. „A személyes találkozón a reakciókat is látni lehet” – fogalmazott.
A látogatások hátterében a Hezbollah elleni fellépés, a libanoni helyzet rendezése, a Gáza körüli egyeztetések és az amerikai-izraeli stratégiai együttműködés finomhangolása állhat. Bár vannak biztonságos kommunikációs csatornák, a közvetlen jelenlét pszichológiája pótolhatatlan.
Hamasz: sebezhető, de korántsem legyőzött
Az éjszaka folyamán bejelentették, hogy a Hamasz emberei megölték az Izraellel együttműködő el Shabab milícia vezetőjét. A hír sokakat megdöbbentett, hiszen hónapok óta tart a Hamasz elleni hadművelet.
Kis-Benedek azonban nem lepődött meg: „A Hamasz nagyon messze van attól, hogy ki lenne ütve.” Az izraeli hadsereg a Gázai övezetnek csupán a negyedét ellenőrzi, a Hamasz pedig továbbra is képes új tagokat toborozni, fegyvert szerezni és megszervezni a saját működését.
A tűzszüneti megállapodás 20 pontja közül mindössze az első mozdult el valamelyest, és az is csak részben. „A folyamat halad, de nagyon lassan” – mondta a szakértő.
Arab békefenntartók? Jelenleg szóba sem jöhet
Netanyahu állítólag amerikai segítséget kérne ahhoz, hogy arab országok küldjenek nemzetközi kontingenseket Gázába. Kis-Benedek ezt teljesen irreálisnak tartja. Amíg a térségben nincs relatív nyugalom, és fennáll a veszély, hogy a békefenntartók célponttá válnak, addig senki nem fog csapatokat küldeni. Enélkül azonban a rendezés nem tud látványosan előrehaladni.
„A békefolyamat nem haldoklik, de igen lassan mozog” – foglalta össze.
A következő hetek dönthetnek
A szakértő világossá tette: Izrael gazdasági és katonai terhei egyszerre nőnek, a regionális biztonsági helyzet romlik, a belső és külső politikai feszültségek fokozódnak. Netanyahu amerikai útjai és a Nemzeti Bankkal folytatott egyeztetések mind erre a kettős nyomásra reagálnak.
Kis-Benedek szerint a következő időszakban az lesz a kérdés, hogy sikerül-e stabilizálni az utánpótlást, visszaszorítani a Hamaszt, és megállapodni az amerikai partnerrel a további stratégiai lépésekről.
„Tartalékot képezni, fegyvert beszerezni, a fronton helytállni – ez mind pénz kérdése. A pénz pedig stratégiai fegyver.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
