„Az energiahiány közeleg – gyors megoldást az SMR-reaktorok hozhatnak”
Holoda Attila energetikai szakértő: Magyarországnak az új típusú, kis moduláris atomerőművekben lehet a jövője
A Pirkadat november 4-i adásában M. Kende Péter vendége Holoda Attila energetikai szakértő volt. A beszélgetés középpontjában Orbán Viktor közelgő washingtoni útja, az energiapolitikai alkuk lehetőségei, az SMR-reaktorok magyarországi alkalmazása, valamint a benzinárak csökkentésének esélyei álltak.
„Mentességet kérni kevés – ajánlatot is kell vinni”
Holoda Attila szerint az Egyesült Államokkal folytatandó tárgyalásokon valószínűleg nem elég pusztán mentességet kérni az energiaszankciók alól.
„Az ilyen típusú hatalmak szeretik, ha kapnak valamilyen ajánlatot a másik féltől. Mentességet önmagában kérni nem sokat ér.”
A szakértő szerint Orbán Viktor valószínűleg konkrét energetikai együttműködési javaslatot visz Washingtonba, ami amerikai vállalatokat is bevonhatna a magyar energiaipar fejlesztésébe:
„Akár amerikai atomerőmű-építő cégek, például a Westinghouse bevonása is növelheti az alkupozíciót.”
„Paks 2 mellett is szükség lesz új megoldásokra”
A szakértő úgy látja, hogy a Paks 2 projekt „nagyon erős csúszásban van”:
„2024–25-re már a próbaüzemnek kellett volna indulni, ehelyett még mindig a Gödörnél tartunk.”
Holoda szerint a magyar gazdaság fejlődése – különösen az akkumulátorgyárak és autóipari beruházások miatt – növekvő energiaigényt teremt, amelyet Paks 2 nem tud időben kielégíteni.
„Ellátási hiány léphet fel, ha nem teremtjük meg a plusz energiaforrást.”
„A jövő az SMR-reaktoroké”
Holoda Attila az SMR (Small Modular Reactor) típusú kisméretű atomerőműveket nevezte meg a magyar energiarendszer jövőbeli kulcsaként.
„Az SMR gyorsan telepíthető, moduláris, kisebb méretű és karbonmentes technológia, amely sokkal rugalmasabban illeszthető a hálózatba, mint a hagyományos reaktorok.”
Hangsúlyozta, hogy az ilyen típusú fejlesztések világszinten is előtérbe kerültek, mivel a megújuló energiaforrások egyedül nem képesek biztosítani a stabil ellátást.
„Amíg nincs megoldva a villamos energia hosszú távú tárolása, addig szükség van atomenergiára. Az SMR nem zöld, de karbonmentes technológia, ezért az EU is támogatja.”
„Ha időben lépünk, Magyarország előnybe kerülhet”
A szakértő szerint az ország komoly előnyt szerezhet, ha a fejlesztés korai fázisában csatlakozik a nemzetközi SMR-projektekhez.
„Akik elsőként lépnek a piacra, azok nyernek. Ahogy a Tesla letarolta az elektromosautó-piacot, ugyanígy járhatnak el a kis atomerőművekkel is.”
Jelenleg azonban „a világban még egyetlen működő SMR-erőmű sincs”, ezért Magyarország csak a fejlesztések finanszírozásába tudna beszállni.
„Ez nem egy polcról leemelhető termék. Aki most beszáll, az a későbbi építkezéseknél kedvezőbb feltételekhez juthat.”
„Három is elférne az országban”
Holoda elmondta, hogy az SMR-erőművek 50 és 400 megawatt közötti teljesítményre képesek, és akár több is épülhetne belőlük Magyarországon.
„Elférne kettő-három ilyen erőmű is, főként a keleti országrészben, ahol sok az energiaigényes gyár.”
A technológia egyik előnye, hogy nem vízhűtéssel, hanem folyékony fémmel működik, így kevésbé függ a földrajzi adottságoktól.
„Gyorsan telepíthető, áthelyezhető, és négy-öt év alatt megépíthető – szemben a húszéves paksi projekttel.”
„A profit miatt lassú az átállás”
Az orosz olaj és gázimportból való kivezetésről szólva a szakértő emlékeztetett:
„Magyarország 2027 végéig szeretne mentességet, de technikailag ennél gyorsabban is meg lehetne oldani az átállást.”
A lassúság oka szerinte inkább gazdasági:
„A MOL és a kormány jelentős árelőnyt élvez az orosz nyersolaj olcsósága miatt. Ez hatalmas profitot termel, amiről senki nem szívesen mond le.”
Ezért tartja valószínűnek, hogy a mentességi alku mögött inkább gazdasági, mint technikai érdekek húzódnak meg.
„A benzinár csökkentése csak akarat kérdése”
A beszélgetés végén M. Kende Péter a benzinárak csökkentésének lehetőségeiről kérdezte vendégét.
Holoda szerint ez „mindig csak akarat kérdése”:
„A benzinár 53, a dízelár 51 százaléka adó. Ha a kormány valóban segíteni akarna a fogyasztókon, az áfa vagy a jövedéki adó csökkentésével azonnal olcsóbbá tehetné az üzemanyagot.”
Hozzátette, hogy az EU által meghatározott jövedéki adóminimumot Magyarország túlfizeti, ráadásul erre az összegre még egyszer áfát is kivetnek.
„Csak e két tétel mérséklése is érezhetően csökkentené az árakat.”
Holoda ugyanakkor realistán látja a helyzetet:
„A kormány szereti ezeket az adóbevételeket. A költségvetés nem áll fényesen, minden forint számít. Ez egy igazi rókafogta csuka helyzet.”
Szerinte viszont az adócsökkentés növelné a fogyasztást, így a bevételek sem feltétlenül csökkennének:
„A történelem már sokszor bizonyította, hogy ha csökkentik az árat, az emberek többet költenek – és a végén még több adó folyik be.”
„A gyorsaság és az együttműködés dönthet”
A beszélgetés végén Holoda Attila így foglalta össze a magyar energiapolitika kihívását:
„Aki időben lép, az nyer. Aki késlekedik, az kimarad. A magyar energiapiac jövője azon múlik, milyen gyorsan tudunk alkalmazkodni és mennyire vagyunk nyitottak az új technológiákra.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
