„Az atomrobbantásokat be kell tiltani”
Dr. Kis-Benedek József: az ilyen kísérletek a Földet is megmozdítják
A Pirkadat november 4-i adásában M. Kende Péter vendége dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő volt. A beszélgetés fő témája Donald Trump bejelentett kísérleti atomrobbantása, az atomfegyverek veszélyei, valamint az orosz–amerikai feszültség és a dél-amerikai térség új biztonságpolitikai kihívásai voltak.
„Az atomrobbantást nem titokban, hanem be kell tiltani”
Donald Trump egy kis erejű atomrobbantásról számolt be, amire úgy reagált: „mindenki csinálja, csak mások titokban tartják”. Kis-Benedek József ezzel szemben egyértelműen fogalmazott:
„Atomrobbantást titokban nem lehet végrehajtani. Érezni lehet, és minden ország figyeli, melyik állam mire képes.”
A szakértő szerint az amerikai kísérlet „nagyon rossz tendencia”, mert a világ újra a fegyverkezés irányába sodródik:
„Az atomrobbantást nem erőltetni, hanem befejezni kellene. Be kell tiltani az ilyen kísérleteket, ahogy erről már korábban megállapodtak. Ennek semmi értelme nincs.”
Elmagyarázta, hogy az atomrobbantások különböző közegekben történhetnek – föld alatt, vízben vagy levegőben –, de mindegyik súlyos károkat okoz. „Egy tengeri robbantásnál a halak pusztulnak el, a sugárfertőzést pedig tovább viszik. A föld alatti robbanás megmozgatja a kéreglemezeket, és földrengéseket idézhet elő a világ más pontjain.”
A levegő és az űr sem biztonságos
Kis-Benedek szerint különösen veszélyesek a légköri kísérletek, mert „a levegőben történő robbantás a kommunikációs rendszereket teheti tönkre”.
„Ha sok műhold van a pályán, ezek működésképtelenné válhatnak, megszűnik a kommunikáció. Nem véletlen, hogy az űrben végzett kísérleteket is betiltották.”
A szakértő reméli, hogy az Egyesült Államok nem indít újabb robbanásokat, de megjegyezte: „Fene tudja, ki milyen bombát robbant éppen. Kim Dzsong Un rendszeresen tesztel, és az oroszok, kínaiak is végezhetnek titkos robbantásokat.”
„Az egész gyakorlatot be kellene fejezni”
Kis-Benedek szerint a nagyhatalmak fegyverkísérletei egymás provokálására épülnek, nem valós védelmi szükségletre.
„Ha neked is van dobókockád, nekem is, akkor minek dobáljuk – mindketten tudjuk, hogy a másiknál is ott van.” – fogalmazott képletesen.
Ugyanakkor hozzátette, hogy a régi atomfegyvereket is időnként tesztelni kell, mert „ezek romlandó eszközök, régen gyártották őket, ellenőrzés nélkül megbízhatatlanok lennének”.
Mégis úgy véli, hogy az egész folyamat „fölösleges és veszélyes játék”.
„Figyelik egymást, titokban tartani lehetetlen”
A szakértő szerint a nagyhatalmak „állandóan figyelik egymást”, és műholdas felvételek segítségével pontosan látják, hol történnek robbantások.
„Lehetetlen titokban tartani egy atomeseményt. A műholdak mindent rögzítenek, és abból pontosan kiszámítható, milyen hatóerejű volt a bomba.”
Ezért tartja értelmetlennek az újabb kísérleteket, hiszen minden állam tudja, hogy a másiknak is vannak fegyverei.
Az ukrán fegyverszállítások és az orosz válasz
A beszélgetés második részében M. Kende Péter rákérdezett az amerikai fegyverszállításokra. Az elmúlt napokban ugyanis ellentmondásos hírek jelentek meg arról, hogy Washington végül nem adja át Ukrajnának a nagy hatótávolságú Tomahawk rakétákat.
„Trumpnak van egy olyan stílusa, hogy egyik nap mást mond, mint a másik.” – mondta Kis-Benedek.
Szerinte azonban az igazi ok az orosz figyelmeztetés volt:
„Moszkva bejelentette, hogy ha átadják ezeket a fegyvereket Ukrajnának, akkor ők Oresnyik-rakétákat telepítenek dél-amerikai országokba.”
A szakértő szerint ez „komoly fenyegetés, mert az orosz fegyverek így az Egyesült Államok közvetlen közelébe kerülnének.”
„Nem nehéz kitalálni, mely országokról van szó – Venezuela például már most is szoros kapcsolatban áll Moszkvával.”
Venezuela, kábítószer és katonai provokációk
Kis-Benedek úgy látja, hogy a venezuelai helyzetet az amerikaiaknak már nemcsak politikai, hanem biztonsági okokból is kezelniük kell.
„A venezuelai vezetés orosz segítséget kér, miközben az Egyesült Államok provokatív lépéseket tesz. Én támogatom, hogy felszámolják a kábítószer-hálózatokat – ha máshogy nem megy, akkor erővel.”
Szerinte a latin-amerikai kábítószer-kereskedelem évtizedek óta veszélyezteti az Egyesült Államokat, és „ha a szép szó nem használ, akkor más megoldás nincs.”
Kende Péter megjegyezte, hogy ez „teljesen egyértelmű”, Kis-Benedek pedig hozzátette:
„A hajókat és drónokat, amelyek kábítószert szállítanak, meg kell semmisíteni, mert ezek személyzet nélkül is működhetnek.”
„November 4-én mindig emlékeznünk kell”
A beszélgetés végén M. Kende Péter emlékeztetett:
„1956. november 4-e – ma van a forradalom leverésének évfordulója. Ne feledkezzünk meg a történelemről.”
Dr. Kis-Benedek József egyetértett, és hozzátette:
„Csehszlovákia, Afganisztán, Magyarország – mind ismerjük, mit jelent, ha egy nagyhatalom baráti segítséget nyújt.”
A biztonságpolitikai szakértő szerint a történelem ismétli önmagát, ezért „most is óvatosnak kell lennünk, amikor a világ újra a fegyverkezés irányába mozdul.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
