„Mi vagyunk a magyar orvosok, akik segítenek” – Dr. Toldy-Schedel Emil a csádi missziókról és az egyházi kórházak fejlesztéseiről
Breuer Péter vendége a Pirkadat november 3-i adásában dr. Toldy-Schedel Emil, a Szent Ferenc Kórház főigazgatója, az Egyházi Kórházak Egyesületének elnöke volt. A beszélgetésben szó esett az afrikai orvosi missziókról, a magyar egészségügyi szakemberek önkéntes munkájáról, valamint a hazai egyházi kórházak fejlesztéseiről és a nővérképzés jövőjéről.
Egyre bővül az egyházi kórházak hálózata
Dr. Toldy-Schedel Emil elmondta, az Egyházi Kórházak Egyesülete immár hét tagintézményt tömörít:
„A református pulmonológiai központ, a volt törökbálinti intézet is csatlakozott hozzánk, illetve a Máltai Szeretetszolgálat pszichiátriai intézménye Pomázon.”
Az egyesület kórházai együtt jelentős szereplői a hazai egészségügynek:
„Olyan 4,5–5,5 százalékát végezzük az egész magyarországi OEP-finanszírozott ellátásnak.”
„A segítségvágy mindannyiunkban benne van”
A főigazgató szerint az orvosi hivatás alapja a segíteni akarás. Ez a motiváció viszi őket önkéntes missziókba is:
„Mi azt gondoljuk, hogy amikor elvállaltuk az egészségügyben való hivatást, mindannyiunkban benne volt az a vágy, hogy segítsünk.”
Az egyházi kórházak ezért nemcsak Magyarországon, hanem a világ más, rászoruló régióiban is aktívak – így például a szubszaharai Afrikában, Csádban.
Magyar orvosok Csádban – sürgősségi osztálytól pacemaker-beültetésig
A legutóbbi csádi misszió célja kettős volt:
„Egy nagy egyetemi kórház sürgősségi osztályát és ellátását szerveztük meg, illetve újraélesztési tanfolyamokat tartottunk.”
Emellett kardiológiai fejlesztések is történtek:
„A pacemaker-beültetést tanítjuk. Egy 30 milliós országban eddig az kapott pacemakert, akit ki tudtak vinni Marokkóba vagy Franciaországba.”
A magyar orvosok munkája nyomán már helyi kardiológusok is elvégeztek beültetéseket:
„Most megszülettek az első kétüregű pacemakerek beültetései. A jövő héttől jönnek a csádi kollégák Magyarországra tanulni, és a program végére szeretnénk, ha önállóan is képesek lennének mindezt elvégezni.”
Tudás és önállóság – a program kulcsa
A missziók célja nemcsak a gyógyítás, hanem a tudás átadása:
„Amikor fejlesztő programot adunk, az nagyon fontos, hogy ki is tudjunk jönni belőle. Tehát adjunk tudást, de közben olyan gyakorlatot is szerezzünk, amit itthon is hasznosíthatunk, ha például katasztrófa történik.”
Dr. Toldy-Schedel szerint a kelet-közép-európai orvosok alkalmazkodóképessége különösen értékes:
„Mi még láttuk, hogyan lehet barkács módon elindítani valamit, hogy működjön. Ezt sok nyugat-európai orvos nem tudja ezek között a körülmények között megcsinálni.”
„Most már mi vagyunk a magyar orvosok”
A csádi lakosság számára a magyar jelenlét mára jól ismert és megbecsült:
„Az elején mindenki azt hitte, hogy franciák vagyunk, de most már tudják, hogy mi vagyunk a magyar orvosok, akik segítenek.”
Egy kedves anekdotát is megosztott:
„Amikor megérkeztünk, az egyik vendéglőben levették a polcról a négyféle jó minőségű magyar pálinkát, és azt mondták: készültek ránk. Ez nagyon megható volt.”
Fejlődő kórházak, épülő intézmények
A beszélgetés második felében Breuer Péter rákérdezett a hazai egyházi kórházak fejlesztéseire.
„A Mazsihisz Kórház nagyon szép, de ott a következő lépést is meg kell kezdeni. A Betesda új épületet vár, az Irgalmasrendi Kórház felújítása folyamatban van, a Szent Ferenc Kórház pedig három héten belül elkészül.”
A fejlesztések mellett különösen fontos a nővérképzés megerősítése:
„Nincs elég belépő, ezért össze kell kötnünk az egyházi közép- és általános iskolákat az egészségügyi életpályával. Ez a rendszer az egész magyar egészségügynek adhatna pluszt.”
„Ez egy gyönyörű hivatás”
A főigazgató zárásként hangsúlyozta:
„Ha meg tudjuk mutatni, hogy ez egy gyönyörű, és ma már meg is fizetett hivatás, akkor ezzel az egész országnak adhatunk valamit.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
