„Nem biztos, hogy mindenkinek érdeke, hogy működjön Budapest” – Naszályi Gábor a csúcstalálkozó káoszáról és a BKV jövőjéről
A Pirkadat október 22-i adásában M. Kende Péter vendége Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke volt. A beszélgetésben szóba került a lehetséges orosz–amerikai csúcstalálkozó budapesti következménye, a „sztrájkmenetrend” abszurditása, valamint a BKV és a BKK vezetőváltása. Naszályi szerint a fővárosi közlekedés válságban van, de ami ennél is nagyobb baj: „nem vagyok meggyőződve róla, hogy mindenki tényleg működő Budapestet akar.”
„Ha tényleg eljönnek, megáll a város”
A beszélgetés elején M. Kende Péter a várható Trump–Putyin csúcstalálkozóra utalt, és arra, hogyan tudná elviselni Budapest a teljes lezárást.
Naszályi Gábor nem kertelt:
„Volt már ilyen – amikor Putyin vagy Merkel járt itt, a város totálisan leállt. Az utas meg csak annyit lát, hogy nem ér oda időben, és a düh a buszsofőrön csattan.”
Hozzátette, hogy egy ilyen esemény „három-négy évnyi szentestét ér a gazdaságnak”, mert a közlekedés és a termelés is megbénul.
„Bízom benne, hogy elmarad a csúcstalálkozó. Nem politikai okból, hanem mert a város nem bír el még egy bénítást.”
A „sztrájkmenetrend” értelmezhetetlen Budapesten
A beszélgetés hamar átváltott a szakmát érintő ügyekre. Naszályi elmondta, hogy a kormány és a BKK is próbál olyan szabályt bevezetni, amely előre meghatározná, milyen menetrend szerint lehet sztrájkolni.
„Ez az a magyar találmány, ahol lehet sztrájkolni, csak senki ne vegye észre.”
A javaslat szerint előre meg kellene határozni, hány járat maradna meg sztrájk idején – csakhogy ez Budapesten kivitelezhetetlen.
„Egy MÁV-nál vagy Volánnál van éves menetrend, a fővárosban nincs. Ezért értelmezhetetlen, hogy előre írjunk menetrendet egy jövőbeni sztrájkra.”
Az elnök szerint a BKV-nál és a külsős szolgáltatóknál (Arriva, VT-Arriva stb.) is más feltételek érvényesek, ami teljes káoszt okozna.
„Ha az egyik cégnél sztrájk van, a másiknál nincs, vagy mindkettőnél van, akkor három különböző menetrendet kellene írni. Ez nonszensz.”
A jogszabály szerint a sztrájkhoz minimum 66 %-os szolgáltatási szintet kell biztosítani, amit Naszályi ironikusan így kommentált:
„Majd járatjuk reggel négykor a buszokat délutáni sűrűséggel – a lényeg, hogy papíron meglegyen a kétharmad.”
„Magyarországon nincs általános sztrájk – csak tűrés”
Naszályi arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar munkajog kizárja az „általános sztrájkot”, így a dolgozók csak a közvetlen munkáltatójuk ellen léphetnek fel, nem a kormányzati döntések ellen.
„Franciaországban, amikor ég a fél város, az nem egy bértárgyalásról szól. Ott a lakosság tiltakozik a kormány politikája ellen. Nálunk ez jogilag lehetetlen.”
M. Kende Péter megjegyezte, hogy a növekvő elégedetlenség akár nálunk is robbanhat, mire Naszályi így reagált:
„Remélem, ha kitör valami, az békés lesz. De az biztos, hogy sok a feszültség.”
Vezérigazgató-választás: „Mindent elsöpör a politika”
A műsor második felében a BKV és BKK vezérigazgató-választásáról esett szó. Naszályi elmondta, hogy hétfőn, október 27-én szavaz majd a közgyűlés az új vezetőkről, és a döntés politikai alku kérdése.
„A főpolgármester mozgástere minimális: egy előre kijelölt jelöltet terjeszthet be. A közgyűlés majd dönt – vagy nem.”
A szakszervezeti vezető szerint több alkalmas szakember is szóba került, de a döntés nem szakmai, hanem politikai lesz:
„Mindent elsöpör a politika. Hogy ki lesz a vezérigazgató, az attól függ, kinek az érdeke, hogy a város működjön – már ha egyáltalán ez bárkinek az érdeke.”
„A BKV most válságban van – emberileg és anyagilag is”
A BKV helyzetéről szólva Naszályi kijelentette:
„Nem biztos, hogy volt már ilyen nehéz időszak.”
A gondok nemcsak pénzügyiek, hanem bizalmi és szakmai jellegűek is:
„A tulajdonos, vagyis a főváros anyagi helyzete is tarthatatlan. Így hiába jó a szándék, önálló döntéseket alig lehet hozni.”
Szerinte a vezérigazgatói posztra nem feltétlenül közlekedési szakembert kell keresni:
„A legfontosabb az ember. Hogy milyen a viszonya a dolgozókkal, tudja-e képviselni őket a tulajdonos előtt.”
A korábbi vezetőt, Bolla Tibort így jellemezte:
„Nem véletlenül volt 12–13 évig a BKV élén. Minden politikai irányzattal megtalálta a hangot, és válságmenedzserként működtette a céget. De az emberek képviseletében maradt hiányérzet.”
„A fő kérdés, akarunk-e működő várost”
A beszélgetés végén Naszályi Gábor összefoglalta, mitől függ Budapest jövője:
„Ha a döntéshozók valóban működő várost akarnak, akkor lesz előrelépés. De ha a politikai játszmák fontosabbak, akkor mindegy, ki ül a BKV élén – a busz ugyanúgy meg fog állni.”
A fővárosi közlekedés tehát nemcsak menetrend, hanem bizalom kérdése is. És mint Naszályi Gábor mondta:
„Amíg a politika a volánnál ül, addig a dolgozók és az utasok egyaránt az utolsó sorban zötykölődnek.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
