„A pedagógusokkal évtizedek óta visszaélnek” – Gosztonyi Gábor szerint a közoktatásban már nem csak a tanárok tűrnek a végsőkig
A Pirkadat október 22-i adásában M. Kende Péter vendége Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke volt. A beszélgetésben szó esett a szünetre időzített szakszervezeti előkészületekről, a segítő dolgozók (noksosok) helyzetéről, a társadalmi párbeszéd hiányáról és a novemberre tervezett szakszervezeti kongresszusról. Gosztonyi kemény szavakkal bírálta a kormány oktatáspolitikáját: „A pedagógusokkal, de különösen a nevelést segítő dolgozókkal mocskos módon visszaélnek – és ez nem csak a NER felelőssége, hanem évtizedes mulasztás.”
Felkészülés a novemberi kongresszusra
„Most mindenki egy kis levegőhöz jutott, de közben már a novemberi eseményekre készülünk.” – mondta Gosztonyi Gábor a tanítási szünetről.
A Pedagógusok Szakszervezete november 3-án országos vezetőségi ülést, majd november végén kongresszust tart, ahol – mint fogalmazott – „a jövőnk kerül terítékre: mi lesz veled, szakszervezet?”
A kongresszuson nemcsak a PSZ, hanem általánosságban a szakszervezetek mozgásterét és lehetőségeit vitatják majd meg.
„Igyekszünk megfogalmazni egy több pontból álló zárónyilatkozatot, amelyben egyértelmű követeléseket fogalmazunk meg a pártok és a kormány felé.”
„A kormányzat fűt-fát ígér, de a válaszokra hónapokat kell várni”
A PSZ alelnöke szerint a kormányzati kommunikáció és a valóság között mély szakadék tátong.
„Az elmúlt fél évben négy levelet küldtünk a szakképzésért felelős helyettes államtitkárságnak – mindössze egyre kaptunk választ.”
Hozzátette: a szakszervezet most már közvetlenül az egyéni országgyűlési képviselőket próbálja megszólítani, hogy megkerülje a hivatalos falakat.
„Nem a 133 bátor közül válaszolnak, de akad, aki hajlandó leülni és beszélgetni.”
A segítő dolgozók nélkül megáll az iskola
A beszélgetés középpontjában a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók – vagyis a „noksosok” – helyzete állt.
„A kormány közölte, hogy áprilisig fű nem nő az oktatásban. Ez a hozzáállás a legrosszabb üzenet, amit küldhetnek azoknak, akik a rendszer tartóoszlopai.”
Gosztonyi szerint a noksosok között óriási a hiány:
„Durván 14–15 ezer segítő dolgozó hiányzik a rendszerből.”
Ez a csoport rendkívül sokféle munkakört foglal magában – a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensektől kezdve a rendszergazdákon, dajkákon, iskolatitkárokon át egészen a technikai személyzetig.
„Az iskolatitkárok néha négy kézzel sem győzik. Egyszerre segítik a pedagógusokat, az igazgatót, és közben adminisztrálnak. Hivatástudatból élnek – és ezzel évtizedek óta visszaélnek.”
„Mocskos módon visszaélnek a hivatástudattal”
Az alelnök szerint nem csak a jelenlegi kormány felelőssége a kialakult helyzet:
„Ezzel nem 15 éve, hanem több évtizede visszaélnek. Ugyanúgy, ahogy a szociális szférában, vagy a közszféra más területein is.”
A probléma gyökere szerinte az, hogy a hivatástudatot – ami eredetileg a közösségért való tenni akarást jelentette – a döntéshozók ingyen munkaerőként értelmezik.
A félelem és a fokozatosság elve
A pedagógusok és a segítő dolgozók nagy része fél – nem alaptalanul.
„Az elmúlt 15 évben sikerült tökéletesen kiépíteni a félelem rendszerét. Ez masszívan működik az intézményvezetésektől a fenntartókig.”
A szakszervezet ezért nem a hirtelen sztrájkban, hanem a fokozatos építkezésben hisz:
„Nem feltétlenül az a siker kulcsa, ha berúgjuk az ajtót.”
Eddig aláírásgyűjtéssel és országgyűlési megkeresésekkel próbáltak nyomást gyakorolni, a demonstráció pedig csak „a legutolsó eszköz”.
„A legsikeresebb sztrájk mindig a meg nem tartott sztrájk – amikor sikerül tárgyalással eredményt elérni.”
„Nem menekülünk a politika elől – de nem is szolgáljuk”
Kende Péter felvetette, hogy sokan politikai előítéletekkel figyelik a szakszervezetek megmozdulásait.
Gosztonyi így válaszolt:
„A pedagógusok szakszervezete soha nem utasított vissza egyetlen megkeresést sem.”
Elmondta, hogy a PSZ bármely politikai párttal kész tárgyalni, de nem kampányeseményként, hanem szakmai egyeztetésként tekint ezekre.
„A társadalmi párbeszédnek természetesnek kellene lennie. De ha ez nem működik, akkor legalább a parlamenti döntéshozókkal kell beszélnünk.”
Kongresszus a közoktatás napján
A szakszervezet november 25-én, a Közoktatás Napja alkalmából tartja meg kongresszusát.
„Nem tisztújítás lesz, hanem munkakongresszus. A mi mandátumunk 2028-ig szól, így most a tartalomra koncentrálunk.”
A rendezvény célja, hogy összegezze a szakszervezeti tapasztalatokat, és világos javaslatokat fogalmazzon meg az oktatás jövőjéről.
„Ha működne a párbeszéd, nem lenne szükség harcra”
Gosztonyi Gábor végül így foglalta össze a helyzetet:
„Ha működne a társadalmi párbeszéd, a szakszervezetnek nem kellene harcolnia. De amíg a kormány csak akkor hallja meg a pedagógusokat, ha tüntetnek, addig nekünk nincs más választásunk, mint hogy folytassuk a küzdelmet.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
