„Magyarország ki van éhezve az elismerésre” – Fodor Gábor szerint a budapesti csúcstalálkozó Orbán Viktor politikai sikere is lehet
A Pirkadat vendége ezúttal Fodor Gábor, a Közép-Európai Rendszerváltást Kutató Intézet igazgatója volt, akivel Osváth Sarolta beszélgetett a Budapestet érintő világeseményekről, Donald Trump és Vlagyimir Putyin tervezett találkozójáról, a Nobel-díjak politikai hátteréről és a magyar demokrácia állapotáról.
Hatalmas diplomáciai siker vagy politikai gesztus?
A beszélgetés egyik fő témája a tervezett Trump–Putyin-csúcstalálkozó Budapesten volt, amelyet Fodor Gábor egyértelműen Magyarország elismeréseként értékelt.
„Ez Magyarország és Budapest számára hatalmas megtiszteltetés. Persze, mi, budapestiek, nem biztos, hogy örülni fogunk neki, mert a közlekedés pokoli lesz, de ez a kisebbik kérdés” – jegyezte meg mosolyogva.
Szerinte a találkozó helyszínének kiválasztása Orbán Viktor politikai súlyát is tükrözi.
„Trump nem is rejtette véka alá, hogy azért Budapest, mert ott van az ő barátja, Orbán Viktor, aki kitűnően végzi a dolgát.” – idézte az amerikai elnököt.
Putyin részvétele szerinte „praktikus szempontok miatt is érthető”, hiszen az orosz elnök számos országba nem utazhat be a nemzetközi körözés miatt, „de Magyarország deklarálta, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból, így itt nyugodtan megjelenhet”.
Külpolitikai siker, ami belpolitikát is formálhat
Fodor szerint a csúcstalálkozó Orbán Viktornak komoly belpolitikai előnyt jelenthet:
„Ez egyértelműen siker a magyar kormánynak. Orbán Viktort fogja erősíteni – a kérdés csak az, hogy meddig és milyen mértékben.”
Arra a felvetésre, hogy a külpolitikai diadalok mennyire befolyásolják a választókat, történelmi példát hozott:
„George Bush idősebb volt az egyik legsikeresebb amerikai elnök külpolitikailag, mégis elveszítette a választásokat. De Magyarországon a külpolitika fontosabb, mert mi ki vagyunk éhezve a nemzetközi dicsőségre.”
„Trump megérdemelte volna a Nobel-békedíjat”
A Nobel-díjakról szólva Fodor Gábor kijelentette:
„Donald Trumpnak kellett volna megkapnia a Nobel-békedíjat.”
Érvelése szerint az amerikai elnök több nemzetközi konfliktusban közvetített, „az indiai–pakisztáni viszálytól Afrikáig”, és „óriási szerepe van abban, hogy a gázai konfliktusban is tárgyalások indulhattak”.
A díjat végül a venezuelai ellenzéki politikus, María Corina Machado kapta, amiről Fodor így vélekedett:
„A bizottság szimpátia alapján döntött, nem eredmény alapján. De a hölgy is megérdemli az elismerést, hiszen diktatúrában harcol.”
Irodalmi Nobel-díj: politikai háttér vagy valódi elismerés?
A magyar irodalom dicsőségére térve Fodor üdvözölte Krasznahorkai László Nobel-díját:
„Ez óriási büszkeség az egész magyar irodalomnak. Nem az számít, ki melyik politikai oldalhoz tartozik, hanem hogy magyar emberről van szó.”
Szerinte a díj „a magyar nyelv és kultúra különlegességét is reflektorfénybe állítja”.
Egyetértett a miniszterelnökkel, aki szintén méltatta az írót:
„Orbán Viktor nagyon helyesen mondta, hogy most nem a politikai szimpátia számít. Ez közös öröm, mindannyiunké.”
Magyarország helye: Nyugat vagy Kelet?
A beszélgetés későbbi részében Fodor Gábor határozottan kiállt Magyarország nyugati orientációja mellett:
„Nem híd vagyunk Kelet és Nyugat között, hanem a Nyugat része. Ez a kultúránk, a történelmünk, az értékrendünk része.”
Szerinte a „kompország” gondolat – vagyis az, hogy Magyarország egyszerre próbáljon mindkét világhoz tartozni – tévút:
„Kereskedni kell Oroszországgal és Kínával, de mindig világossá kell tenni, hogy a nyugati szövetségi rendszerhez tartozunk.”
Ugyanakkor bizakodva látja az utóbbi hetek változásait:
„Orbán Viktor már dicsérően szól az ukránokról, kritikusan az oroszokról. Trump hatása ilyen értelemben jótékony lehet, mert visszatereli Magyarországot a nyugati irányba.”
„Nem baj, ha vitázunk – ez a demokrácia lényege”
Osváth Sarolta az 1956-os megemlékezésekre terelte a szót, ahol a kormány és az ellenzék külön ünnepel majd.
Fodor szerint ez nem baj:
„A demokrácia lényege, hogy vitázunk egymással. Az a baj, ha már közös öröm sincs. Hiányzik a politika közös nevezője.”
A Tisza Párt helyzetéről szólva úgy fogalmazott:
„Most Orbán Viktor hetei jönnek. Ő határozza meg a politikai napirendet. A Tisza Párt próbálkozik, de ezek a műcsarnok előtti tiltakozások komolytalan dolgok.”
Végül optimista zárszóval összegezte véleményét:
„Nem baj, hogy vitázunk, mert ez azt mutatja, hogy a magyar demokrácia erős.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
